Háromszék, 2019. július (31. évfolyam, 8730-8756. szám)
2019-07-10 / 8738. szám
Háromszék 2019. JÚLIUS 10., SZERDA KÖZELET SEPSISZENTGYÖRGY Elkezdték az árvízvédelmi munkálatokat Történt előrelépés az EMNP év elején bemutatott és a sepsiszentgyörgyi tanács által elfogadott árvízvédelmi programjának megvalósításában-számolt be a kezdeményező, Bálint József néppárti önkormányzati képviselő. Négy helyszínen elkezdték a munkát, a másik négy esetében tárgyalnak a megoldásról, újabb négynél azonban komolyabb tervezésre, beruházásra és közbeszerzésre lesz szükség. FARKAS RÉKA » Bálint József beszámolója szerint a Jókai Mór utcában és Kilyénben a megjelölt részen újraásták a vízelvezető árkot, kitakarították az átereszeket is, van, ahol még ki kell cserélni a betoncsöveket - ezeket a munkálatokat mind az önkormányzat emberei végezték. Árkos patakát az Árkosi úttól egészen a 12-es országútig a vízügyi hivatal takaríttatta ki, ritkították a fákat is a meder mentén, hogy a hódok ne készíthessenek torlaszokat. Itt szükség lenne még egy átereszre a 12-es út alatt, hogy a dombokról lezúduló vizet legyen merre elvezetni, ez várhatóan az Aréna előtti körforgalommal egy időben készülhet majd el. Rövidesen kitakarítják a várost átszelő patakok medrét is, ritkítják a növényzetet, nagyobb áradások esetén pedig komoly segítség lehet majd az a szivattyú, amelyet az önkormányzat vásárol meg mintegy 100 ezer euróért. A nagy teljesítményű, könnyen mozdítható eszköz vészhelyzet esetén gyors egymásutánban bevethető több helyszínen is. „Nem mi védtük meg a város polgárait az árvizektől, hanem a Fennvaló, de mi is tettünk azért, hogy ne okozzon nagy károkat egy esetleges áradás” - véli Bálint József. Elmondta, a munkálatok sorrendjéért, a kivitelezés minőségéért felelős bizottság rendszeresen összeül, igyekeznek elsősorban azon a nyolc helyszínen eljárni, ahol önerőből kivitelezhető az elképzelés. Akadályok itt is vannak, hisz ahol magánterületet érintenek, ott a tulajdonos írott beleegyezésére is szükség van a munkálatok elvégzéséhez. ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI A Debren-patak medre KÖRNYEZETŐRSÉG Ellenőriztek és fát ültettek Év eleje óta közel 300 ezer lejre bírságolt a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Őrség az ellenőrzései nyomán tapasztalt rendellenességek miatt-derült ki az intézmény első félévi tevékenységét ismertető közleményből. Kihágást 33 esetben állapítottak meg, bírságolniuk 25 esetben kellett a szakembereknek, két alkalommal a bűnüldöző szerveket is értesítették a tapasztaltakról, négy társaságnál pedig kilátásba helyezték a tevékenység felfüggesztését. Hat hónap alatt megyeszerte több mint 200 ellenőrzést tartott a környezetvédelmi őrség, az esetek mintegy felében az országos hatóság rendelkezései nyomán. Más intézményekkel együttműködve 30 alkalommal vizsgálódtak a szakemberek, négy esetben a környezetet veszélyeztető incidens nyomán, hat alkalommal pedig bejelentést követően - ismertette Lucian-Florin Cândea főfelügyelő. Számos rendellenességet tapasztaltak, egyebek mellett a szabálytalan hulladékgyűjtést és hulladékkezelést, a környezetvédelmi okiratok beszerzésének elmulasztását, a környezetvédelmi előírások megszegését. A felügyelők végigjárták a háromszéki településeket is, ahol a köztisztaság helyzetét vizsgálták, április végén pedig több intézménnyel és egy magáncéggel együttműködésben 1500 fenyőcsemetét ültettek el. (dvk) Barót nem marad főépítész nélkül » HECSER LÁSZLÓ »Barót főépítésze, László Sándor cáfolja, hogy hamarosan távozna tisztségéből. Elismeri, igenis megkeresték egy sepsiszentgyörgyi ajánlattal, de elutasította azt. Mint mondotta, a baróti önkormányzatnak van néhány olyan pályázata - köztük a város parkosításával foglalkozó -, amelynek végigvitelében szerepet szeretne játszani, s fontosnak tartja a városban elkezdett beltelkesítés megoldását is. „Igen, állásajánlatot kaptam, de nézeteink nem találkoztak, ezért számomra hamar kiderült, nem fogadom azt el. Amúgy sem szerettem volna, hogy az elkezdett jelentősebb beruházások befejezésénél ne legyek jelen, szóval még jó ideig számíthatnak a munkámra Baráton” - mondotta. Az erdővidéki önkormány- latnak olyan, szaktudással vonzatok már jó ideje tisztában lelkező embert, aki a törvény vannak azzal, hogy aligha ta- által megengedett fizetésért vállalja a főépítészi feladatot, ezért tavaly tavasszal közösségi egyesületet hoztak létre. Úgy döntöttek, a térséget kiszolgáló iroda fenntartási költségeinek fedezetét a települések lakóinak arányában szabják meg. Barát 31 500, Bardoc 17 500, Bacon 16 000, Bölön 10 500, Vargyas 6250, Nagyajta 5750 lejes éves díjjal járul hozzá az iroda költségeihez. Az erről szóló tanácshatározatokat elfogadták, de - éppen a szakemberhiány miatt - az egyesület még nem kezdhette el tevékenységét. Lázár-Kiss Barna András polgármester tudomásul vette László Sándor döntését, hogy továbbra is Barát főépítésze marad. A városvezető viszont - akárcsak tavaly - kitart az erdővidéki közösségi egyesület elindítása mellett: a községek lakóinak sem mindegy, hogy ügyeik intézése miatt Sepsiszentgyörgyre vagy Barótra kell menniük, mint ahogy a barótiaknak sem, hogy továbbra is helyben oldhatják meg a szükséges dokumentumaik beszerzését vagy sem. „Fontos, hogy Barótnak megmarad a főépítésze, de hasonlóan fontos lenne az is, hogy még legyen egy iroda, ahová polgáraink segítségért fordulhatnak, ha a szükség úgy hozza. Jó lenne tehát, ha még egy építészt meg tudnánk győzni, hogy közszolgálatot vállaljon - nagy szüksége lenne rá Erdővidéknek” - nyilatkozta az elöljáró. A baróti községháza kármentő Műanyagmentes július Sétálok egy nagy bevásárlóközpontban, és nézem az árut a polcokon. A Műanyagmentes július elszánt bajnokaként lelkesen betértem ide vásárolni a vászonszatyrommal, s most úgy állok itt, mint Don Quijote a szélmalmok előtt... A Műanyagmentes július egy Ausztráliából indított világméretű kampány, amelynek története 2011-re nyúlik vissza, és amelynek mára már 170 országban vannak követői. A projekt célja - amint neve is mutatja -, hogy egy teljes hónapon át nemet mondjunk a műanyagoknak. Idén Sepsiszentgyörgyön is egyre többen csatlakoztak, csatlakoznak a kezdeményezéshez, a közösségi média legalábbis erről tanúskodik. Örömmel látom a lelkesedést, követem a világhálón, hogy milyen nagy méretű mozgalommá vált ez a műanyagmentesség, egyszerű emberek milyen elszántan kampányolnak érte. Kétségkívül ez az egyetlen járható út számunkra, akinek számít a jövő, nem gondolhatja másképp. De vajon be tudjuk-e tartani a műanyagmentességet globális szintű drasztikus intézkedések nélkül? Az elmúlt tizenkilenc évben annyi műanyagot gyártott a világ, mint amennyit azelőtt összesen, s használatuk a mindennapi életben megkerülhetetlenné vált. Alig van olyan tárgy az otthonainkban, amely legalább részben ne lenne műanyagból. Évente 300 millió tonna műanyagot gyártunk, ebből 8-12 millió tonna a tengerekbe jut, és minden kidobott pillepalack 400-500 évig egészen biztosan velünk is marad. A becslések szerint 2050-re több lesz a műanyag a vizeinkben, mint a tengeri állat, és a mikroműanyagok már most mindenütt megtalálhatóak: a levegőben, a vízben, egyes élelmiszerekben és az élőlények szervezetében is. Egy átlagos európai polgár anélkül, hogy észrevenné, hetente 5 gramm műanyagot fogyaszt... Elképesztő adatokról hallunk, olvasunk, és várjuk a döntéshozók intézkedéseit. Várjuk, de tudjuk, hogy egyelőre nem lesz változás, mert a műanyag praktikus, könnyen használható, s a gazdasági érdekek sem ebbe az irányba mutatnak. A közelmúltban jött a hír, hogy az Európai Unió 2021-től betiltaná a műanyag evőeszközök, szívószálak, italkeverők, fültisztító és léggömbpálcikák gyártását. Örülünk neki, de úgy gondoljuk, hogy ennél sokkal átfogóbb, hatékonyabb megelőző intézkedésekre lenne szükség. És reméljük, nem az következik majd, hogy iszonyú mennyiségben elkezdünk természetes csomagolóanyagokat gyártani, mert akkor hiába bomlik le a kidobott szemét, annak előállítása vezet katasztrófához. Nem tudom a megoldást, de érzem, hogy minden azon múlik, megtanuljuk-e helyesen használni a bennünket körülvevő anyagokat, sikerül-e megváltoztatni a mentalitásunkat, mert enélkül a döntéshozóktól sem várhatunk mást. Szerencsére sokan vagyunk még olyanok, akik nem ebben az őrült fogyasztói társadalomban nőttünk fel, és jól emlékszünk arra, hogy dupla csomagolás nélkül is élhető volt a világ. Sőt, akkor volt élhető igazán. Mit is jelent a Műanyagmentes július? Azt, hogy ha leugrunk a boltba, legyen nálunk egy szatyor, kosár vagy akár egy otthonról vitt műanyag zacskó. Azt, hogy már otthon végiggondoljuk, mit is vásárolunk. Azt, hogy vigyünk edényt annak, amit a kimérős pultnál is megkapunk, s ne a polcról vegyük le műanyag csomagolásban ugyanazt a terméket. Azt, hogy kerüljük a többszörösen csomagolt termékeket, és kezdjünk el végre kevesebb szemetet termelni. Mert valójában azért a szemétért fizetjük a legnagyobb árat, amely ingyen jár a boltban mindenhez, amit megveszünk. Nézem otthon, hogy miket vásároltam, s örömmel állapítom meg, hogy volt eredménye a döntéseimnek, bár még távolról sem ideális a helyzet. A következő alkalommal ott fogok vásárolni, ahol több lehetőséget kínálnak a műanyagmentes vásárláshoz. Júliusban jó lenne rögzíteni új szokásaimat. NAGY B. SÁNDOR