Háromszék, 2019. július (31. évfolyam, 8730-8756. szám)

2019-07-10 / 8738. szám

Háromszék 2019. JÚLIUS 10., SZERDA KÖZELET SEPSISZENTGYÖRGY Elkezdték az árvízvédelmi munkálatokat Történt előrelépés az EMNP év elején bemutatott és a sepsi­szentgyörgyi tanács által elfogadott árvízvédelmi programjának megvalósításában-számolt be a kezdeményező, Bálint József néppárti önkormányzati képviselő. Négy helyszínen elkezdték a munkát, a másik négy esetében tárgyalnak a megoldásról, újabb négynél azonban komolyabb tervezésre, beruházásra és közbe­szerzésre lesz szükség. FARKAS RÉKA » Bálint József beszámolója szerint a Jókai Mór utcában és Kilyénben a megjelölt részen újraásták a vízelvezető árkot, kitakarítot­ták az átereszeket is, van, ahol még ki kell cserélni a betoncsö­veket - ezeket a munkálatokat mind az önkormányzat embe­rei végezték. Árkos patakát az Árkosi úttól egészen a 12-es országútig a vízügyi hivatal takaríttatta ki, ritkították a fákat is a meder mentén, hogy a hódok ne készíthessenek tor­laszokat. Itt szükség lenne még egy átereszre a 12-es út alatt, hogy a dombokról lezúduló vizet legyen merre elvezetni, ez várhatóan az Aréna előtti körforgalommal egy időben készülhet majd el. Rövidesen kitakarítják a várost átszelő pa­takok medrét is, ritkítják a nö­vényzetet, nagyobb áradások esetén pedig komoly segítség lehet majd az a szivattyú, ame­lyet az önkormányzat vásárol meg mintegy 100 ezer euróért. A nagy teljesítményű, könnyen mozdítható eszköz vészhelyzet esetén gyors egymásutánban bevethető több helyszínen is. „Nem mi védtük meg a vá­ros polgárait az árvizektől, hanem a Fennvaló, de mi is tettünk azért, hogy ne okoz­zon nagy károkat egy esetle­ges áradás” - véli Bálint József. Elmondta, a munkálatok sor­rendjéért, a kivitelezés minő­ségéért felelős bizottság rend­szeresen összeül, igyekeznek elsősorban azon a nyolc hely­színen eljárni, ahol önerőből kivitelezhető az elképzelés. Akadályok itt is vannak, hisz ahol magánterületet érinte­nek, ott a tulajdonos írott bele­egyezésére is szükség van a munkálatok elvégzéséhez. ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI A Debren-patak medre KÖRNYEZETŐRSÉG Ellenőriztek és fát ültettek Év eleje óta közel 300 ezer lejre bírságolt a Kovászna Megyei Kör­nyezetvédelmi Őrség az ellenőrzései nyomán tapasztalt rendel­lenességek miatt-derült ki az intézmény első félévi tevékenysé­gét ismertető közleményből. Kihágást 33 esetben állapí­tottak meg, bírságolniuk 25 esetben kellett a szakembe­reknek, két alkalommal a bűnüldöző szerveket is értesí­tették a tapasztaltakról, négy társaságnál pedig kilátásba helyezték a tevékenység fel­függesztését. Hat hónap alatt megyeszerte több mint 200 ellenőrzést tartott a környe­zetvédelmi őrség, az esetek mintegy felében az országos hatóság rendelkezései nyo­mán. Más intézményekkel együttműködve 30 alkalom­mal vizsgálódtak a szakem­berek, négy esetben a környe­zetet veszélyeztető incidens nyomán, hat alkalommal pe­dig bejelentést követően - is­mertette Lucian-Florin Cândea főfelügyelő. Számos rendelle­nességet tapasztaltak, egye­bek mellett a szabálytalan hulladékgyűjtést és hulladék­­kezelést, a környezetvédelmi okiratok beszerzésének el­mulasztását, a környezetvé­delmi előírások megszegését. A felügyelők végigjárták a háromszéki településeket is, ahol a köztisztaság helyzetét vizsgálták, április végén pe­dig több intézménnyel és egy magáncéggel együttműködés­ben 1500 fenyőcsemetét ültet­tek el. (dvk) Barót nem marad főépítész nélkül­ ­ » HECSER LÁSZLÓ »Barót főépí­tésze, László Sándor cáfolja, hogy hamarosan távozna tisztségéből. Elismeri, igenis megkeresték egy sepsiszentgyörgyi ajánlattal, de elutasította azt. Mint mondotta, a baróti önkormányzatnak van néhány olyan pályázata - köztük a város parkosításával foglalko­zó -, amelynek végigvitelében szerepet szeretne játszani, s fon­tosnak tartja a városban elkez­dett beltelkesítés megoldását is. „Igen, állásajánlatot kaptam, de nézeteink nem találkoztak, ezért számomra hamar kiderült, nem fogadom azt el. Amúgy sem sze­rettem volna, hogy az elkezdett jelentősebb beruházások befe­jezésénél ne legyek jelen, szóval még jó ideig számíthatnak a mun­kámra Baráton” - mondotta. Az erdővidéki önkormány- latnak olyan, szaktudással von­­zatok már jó ideje tisztában lelkező embert, aki a törvény vannak azzal, hogy aligha ta- által megengedett fizetésért vállalja a főépítészi feladatot, ezért tavaly tavasszal közössé­gi egyesületet hoztak létre. Úgy döntöttek, a térséget kiszolgáló iroda fenntartási költségeinek fedezetét a települések lakói­nak arányában szabják meg. Barát 31 500, Bardoc 17 500, Bacon­ 16 000, Bölön 10 500, Vargyas 6250, Nagyajta 5750 lej­es éves díjjal járul hozzá az iroda költségeihez. Az er­ről szóló tanácshatározato­kat elfogadták, de - éppen a szakemberhiány miatt - az egyesület még nem kezdhette el tevékenységét. Lázár-Kiss Barna András polgármester tudomásul vette László Sándor döntését, hogy továbbra is Barát főépítésze marad. A városvezető viszont - akárcsak tavaly - kitart az erdővidéki közösségi egyesület elindítása mellett: a községek lakóinak sem mindegy, hogy ügyeik intézése miatt Sepsi­­szentgyörgyre vagy Barótra kell menniük, mint ahogy a barótiaknak sem, hogy tovább­ra is helyben oldhatják meg a szükséges dokumentumaik be­szerzését vagy sem. „Fontos, hogy Barótnak megmarad a fő­építésze, de hasonlóan fontos lenne az is, hogy még legyen egy iroda, ahová polgáraink segítségért fordulhatnak, ha a szükség úgy hozza. Jó lenne tehát, ha még egy építészt meg tudnánk győzni, hogy közszol­gálatot vállaljon - nagy szük­sége lenne rá Erdővidéknek” - nyilatkozta az elöljáró. A baróti községháza kármentő Műanyagmentes július S­étálok egy nagy bevásárlóközpontban, és nézem az árut a polcokon. A Műanyagmentes július elszánt bajnokaként lelke­sen betértem ide vásárolni a vászonszatyrommal, s most úgy állok itt, mint Don Quijote a szélmalmok előtt... A Műanyagmentes július egy Ausztráliából indított világmére­tű kampány, amelynek története 2011-re nyúlik vissza, és amelynek mára már 170 országban vannak követői. A projekt célja - amint neve is mutatja -, hogy egy teljes hónapon át nemet mondjunk a műanyagoknak. Idén Sepsiszentgyörgyön is egyre többen csatlakoztak, csatla­koznak a kezdeményezéshez, a közösségi média legalábbis erről tanúskodik. Örömmel látom a lelkesedést, követem a világhálón, hogy milyen nagy méretű mozgalommá vált ez a műanyagmen­tesség, egyszerű emberek milyen elszántan kampányolnak érte. Kétségkívül ez az egyetlen járható út számunkra, akinek számít a jövő, nem gondolhatja másképp. De vajon be tudjuk-e tartani a műanyagmentességet globális szintű drasztikus intézkedések nélkül? Az elmúlt tizenkilenc évben annyi műanyagot gyártott a világ, mint amennyit azelőtt összesen, s használatuk a mindennapi életben megkerülhetetlenné vált. Alig van olyan tárgy az otthona­inkban, amely legalább részben ne lenne műanyagból. Évente 300 millió tonna műanyagot gyártunk, ebből 8-12 millió tonna a ten­gerekbe jut, és minden kidobott pillepalack 400-500 évig egészen biztosan velünk is marad. A becslések szerint 2050-re több lesz a műanyag a vizeinkben, mint a tengeri állat, és a mikroműanyagok már most mindenütt megtalálhatóak: a levegőben, a vízben, egyes élelmiszerekben és az élőlények szervezetében is. Egy átlagos euró­pai polgár anélkül, hogy észrevenné, hetente 5 gramm műanyagot fogyaszt... Elképesztő adatokról hallunk, olvasunk, és várjuk a döntés­hozók intézkedéseit. Várjuk, de tudjuk, hogy egyelőre nem lesz változás, mert a műanyag praktikus, könnyen használható, s a gazdasági érdekek sem ebbe az irányba mutatnak. A közelmúlt­ban jött a hír, hogy az Európai Unió 2021-től betiltaná a műanyag evőeszközök, szívószálak, italkeverők, fültisztító és léggömbpálci­kák gyártását. Örülünk neki, de úgy gondoljuk, hogy ennél sokkal átfogóbb, hatékonyabb megelőző intézkedésekre lenne szükség. És reméljük, nem az következik majd, hogy iszonyú mennyiségben elkezdünk természetes csomagolóanyagokat gyártani, mert akkor hiába bomlik le a kidobott szemét, annak előállítása vezet kataszt­rófához. Nem tudom a megoldást, de érzem, hogy minden azon múlik, megtanuljuk-e helyesen használni a bennünket körülvevő anya­gokat, sikerül-e megváltoztatni a mentalitásunkat, mert enélkül a döntéshozóktól sem várhatunk mást. Szerencsére sokan vagyunk még olyanok, akik nem ebben az őrült fogyasztói társadalomban nőttünk fel, és jól emlékszünk arra, hogy dupla csomagolás nélkül is élhető volt a világ. Sőt, akkor volt élhető igazán. Mit is jelent a Műanyagmentes július? Azt, hogy ha leugrunk a boltba, legyen nálunk egy szatyor, kosár vagy akár egy otthonról vitt műanyag zacskó. Azt, hogy már otthon végiggondoljuk, mit is vásárolunk. Azt, hogy vigyünk edényt annak, amit a kimérős pultnál is megkapunk, s ne a polcról vegyük le műanyag csoma­golásban ugyanazt a terméket. Azt, hogy kerüljük a többszörösen csomagolt termékeket, és kezdjünk el végre kevesebb szemetet termelni. Mert valójában azért a szemétért fizetjük a legnagyobb árat, amely ingyen jár a boltban mindenhez, amit megveszünk. Nézem otthon, hogy miket vásároltam, s örömmel állapítom meg, hogy volt eredménye a döntéseimnek, bár még távolról sem ideális a helyzet. A következő alkalommal ott fogok vásárolni, ahol több lehetőséget kínálnak a műanyagmentes vásárláshoz. Július­ban jó lenne rögzíteni új szokásaimat. NAGY B. SÁNDOR

Next