Háromszék, 2020. február (32. évfolyam, 8908-8932. szám)
2020-02-04 / 8910. szám
2020. FEBRUÁR 4., KEDD MAGAZIN 8 .Háromszék 1 BAFTA-DÍJAK Tarolt az 1917 Sam Mendes 1917 című első világháborús drámája kapta a fődíjak zömét a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni gáláján. Az alkotás kilenc díjra volt esélyes az előzetes jelölés alapján, és hetet el is hozott a viszonylag megbízható Oscar-előrejelzőnek tekintett BAFTA-díjkiosztón. Az 1917 nyerte a legjobb film, a kiemelkedő brit film, a legjobb fényképezés, a legjobb produkciós tervezés, a legjobb hang és a legjobb különleges vizuális hatások díját, emellett Sam Mendes vehette át a legjobb rendezőnek odaítélt elismerést is. A legfőbb vetélytárs, a Todd Philips rendezte joker alkotógárdája 11 díjban reménykedhetett - ez film kapta a legtöbb jelölést -, ám végül be kellett érniük hárommal: a londoni Royal Albert Hallban a legjobb férfi főszereplőnek járó díjért Joaquin Phoenix léphetett a színpadra, emellett a BAFTA tagsága a legjobb eredeti filmzenéért és a legjobb szereposztásért járó elismeréseket ítélte a Jokernek. A legjobb női főszereplőnek Renée Zellweger bizonyult a Judy főhőseként nyújtott alakításáért. Zellweger - aki nemrég Golden Globe-díjat is nyert ezen alakításával - Scarlett Johanssonnal (Marriage Story), Jessie Buckley-val (Wild Rose), Charlize Theronnal (Botrány) és Saoirse Ronannal (Kisaszszonyok) versengett a legjobbnak járó BAFTA-díjért. A jelölésekről és a győztesekről a 6500 tagú akadémia szavazatai döntöttek. Az 1917 a legjobb film díjáért folyó versenyben olyan alkotások felett diadalmaskodott, mint Martin Scorsese maffiadrámája, a The Irishman (Az ír), a Quentin Tarantino rendezte Once Upon a Time... In Hollywood (Volt egyszer egy Hollywood), valamint a dél-koreai rendező, Bong Dzsun Ho nevéhez fűződő Parasite (Élősködők). Ez utóbbi nyerte el a legjobb nem angol nyelvű filmért és a legjobb eredeti forgatókönyvért kiosztott BAFTA-díjat. A dél-koreai thrillernek nem ez az első sikere: tavaly májusban a cannes-i filmfesztivál Aranypálma-díját is elnyerte. A színészvilág hírességei közül Brad Pitt és Laura Dern sem távozott üres kézzel: a Volt egyszer egy Hollywood-beli, illetve a Marriage Story-ban nyújtott alakításaikkal a legjobb férfi és női mellékszereplőnek járó díjakat vihették haza. Meghalt Andorai Péter, a nemzet színésze Életének 72. évében elhunyt Andorai Péter Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze. A színművész rövid, súlyos betegség után szombatra virradóra hunyt el. Andorai Péter Budapesten született 1948. április 25-én. Eredeti családnevét (Klócza) csak később változtatta Andoraira. Nagyapja vándorszínész, édesapja kőfaragó-szobrász volt. Képzőművésznek készült, de miután bekerült egy amatőr színjátszó csoportba, megváltoztatta elhatározását. Érettségi után a Színművészeti Főiskolára jelentkezett, ahova - makacsságának és kitartásának köszönhetően - a hatodik próbálkozás után került be. Ebben az időszakban dolgozott raktárosként, két évig statisztaként a Nemzeti Színház stúdiójában, majd segédszínészként Kecskeméten. Friss diplomásként 1976-ban került a Nemzeti Színház társulatához, de pár hónap múlva viszszatért Kecskemétre, ahol jobbnál jobb szerepek várták. A budapesti Várszínházba Ruszt József hívta 1978-ban, majd annak megszűnte után a Magyar Filmgyártó Vállalathoz (Mafilm) szerződött. Tagja volt (1983-tól) a József Attila Színház, 1989-től a Radnóti Miklós Színház, 1990-től a Veszprémi Petőfi Színház, 1994-től a Pécsi Nemzeti Színház, 1996-tól a Szegedi Nemzeti Színház társulatának, majd szabadúszóként dolgozott. 2003-tól több előadásban ismét a József Attila Színházban lépett színpadra. Kamera elé először a Vörös rekviem című filmben állt még főiskolás korában; innentől kezdve előfordult, hogy évente több filmben is játszott. Megkeresték külföldi rendezők is, játszott a Zöld madár című német és a Forró ősz című osztrák filmben. Csaknem egy évet töltött az Egyesült Államokban, ahova eredetileg Szabó István Bizalom című, Oscar-díjra is jelölt filmjének bemutatójára érkezett, amelynek főszerepét játszotta. Amerikai tartózkodása idején műszaki rajzolóként dolgozott és részt vett egy New York-i magániskola színielőadásain. Bár több színházi ügynökség is megkereste, hazajött. Az elmúlt évtizedekben több tucat játékfilm és mintegy félszáz tévéprodukció (Amerikai cigaretta, Mephisto, Egymásra nézve, Redl ezredes, Csók, Anyu, Hajnali háztetők, Eldorádó, A legényanya, Gyerekgyilkosságok, Csinibaba, Witman fiúk, Roncsfilm, A napfény íze, A szivárvány harcosa, A temetetlen halott, Rokonok, A Nap utcai fiúk) fő- vagy mellékszereplője volt. A magyar-francia koprodukciós, Enyedi Ildikó által rendezett Simon mágus címszerepéért több fesztiválon is elnyerte a legjobb színészi alakításnak járó díjat, és ő lett a legjobb férfi főszereplő a 30. Magyar Filmszemlén. Az utóbbi években játszott a Pillangók című filmdrámában, Az ügynökök a paradicsomba mennek című játékfilmben, Szabó István Szabó Magda Az ajtó című regényéből készült azonos című alkotásában, az Árpa Attila rendezte Argó 2.-ben, valamint Szász János A nagy füzet című, Kristályglóbuszt nyert filmjében. Egyik legutóbbi munkájaként Weöres Sándor A teljesség felé című műve nyomán készült rövidfilmben vállalt szerepet. Andorai Péter munkásságát Jászai Mari-díjjal (1980), Kossuth-díjjal (1994) és számos szakmai kitüntetéssel is elismerték, 2007-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. 2015-ben a nemzet színészének választották. FOTÓ: MTI / CZIMBAL GYULA ( Elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze A 92 éves korában elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Tornai Józsefet péntek éjjel Budapesten érte a halál, a Kossuth-díjas alkotót a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. Az MMA méltatása szerint Tornai József a magyar kultúra „bartóki vonulatának” jeles képviselője volt, akinek életét, gondolkodását és művészetét minden korban az igazság, az emberi autonómia, a nemzeti és egyetemes kultúra iránti elkötelezettség vezérelte. Életművét az egyén, a nemzet és az emberiség sorskérdéseit a kozmikus egészben vizsgáló, igazságkereső ön- és világismerettel, mély filozófiai tartományok érintésével megfogalmazó költői és esszéírói alkotások jellemzik. Tornai József Dunaharasztiban született 1927. október 9-én. Tágabb családja révén ismerkedett meg gyerekkorában a kisalföldi paraszti világgal. Középiskolai tanulmányait Budán végezte, ott került közelebb a magyar irodalomhoz, valamint itt barátkozott össze Juhász Ferenccel. Tanárai közé tartozott Gyergyai Albert is. 1955- ben jelentek meg első versei az Új Hangban és a Magyar Csillagban. Az 1956-os forradalom idején egy illegális lap szerkesztésében vett részt, a megtorlást csak a szerencsének köszönhetően kerülte el. 1959-ben megjelent első önálló verseskönyve, a Paradicsommadár, ettől kezdve irodalmi tevékenységéből élt. Az 1962 és 1972 közötti évtized költészete kialakulásának ideje, ekkoriban került közeli barátságba Csoóri Sándorral, Hernádi Gyulával, Gyurkó Lászlóval és másokkal. 1962-ben megjelent második kötete, az Égigérő föld már jól mutatta azt a fajta modernséget, amelyet a költő az ősi és a modern szintézis kísérletének nevezett. Ennek összefoglalója volt az 1970-ben napvilágra jutó első válogatott kötete, A bálványok neve. Tornai költészete Csanádi Imre szerint szinte brutális erejű, szuggesztív. „Ha emlékeztet valamire, úgy a mai afrikai, néger költők alkotásaira, a világkultúra felé nyújtózó, de saját ősi hagyományaikban, ösztöneikben gyökerező megnyilatkozásokra” - olvasható az MMA méltatásában. Az 1970-es évektől folyamatosan jelentek meg szépirodalmi és esszékötetei, valamint műfordításai. 1984-ben adták ki egyik legolvasottabb művét, a Vadmeggy című vallomásos esszéket szerelemről, házasságról. A Csoóri Sándor vezette népi ellenzéki csoporttal együtt részt vett a különféle aláírási akciókban, egyik alapítója volt a rendszerváltás meghatározó pártjának, a Magyar Demokrata Fórumnak. 1992-ben az írószövetség elnökének választották, amelynek három évig volt vezetője. 1998- ban két könyve jelent meg: a Minden, ami virágzik (költemények) és A kiűzetés modern formái (esszék), melyekért Arany János-díjjal jutalmazták. A legutóbbi évekig folyamatosan jelentek meg vers- és esszéFOTÓ: MTI / MÓNUS MÁRTON kötetei, műfordításai. Az utolsó nagy öregek egyike a Csillaganyám, csillagapám címmel kiadott összegyűjtött verseinek 2011-ben megjelent negyedik kötete után minden évben újabb kötettel lepte meg a költészet szerelmeseit. Tornai József 2012-től volt a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, ugyanabban az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2013-ban Kossuth-díjat kapott, 2014- ben lett a nemzet művésze. 2015-ben az egyetemes és egyéni létértelmezés terén kifejtett humanista meggyőződésű költői és esszéírói munkásságáért, valamint a magyar és világirodalmi hagyományok egyesítésében kifejtett öt évtizedes pályafutása elismeréseként kapta meg a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját.