Háromszék, 2020. február (32. évfolyam, 8908-8932. szám)

2020-02-04 / 8910. szám

2020. FEBRUÁR 4., KEDD MAGAZIN 8 .Háromszék 1 BAFTA-DÍJAK Tarolt az 1917 Sam Mendes 1917 című első világháborús drámája kapta a fődíjak zömét a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni gáláján. Az alkotás kilenc díjra volt esélyes az előzetes jelölés alapján, és hetet el is hozott a viszonylag megbízható Oscar-előrejelzőnek tekintett BAFTA-díjkiosztón. Az 1917 nyerte a legjobb film, a kiemelke­dő brit film, a legjobb fényképezés, a leg­jobb produkciós tervezés, a legjobb hang és a legjobb különleges vizuális hatások díját, emellett Sam Mendes vehette át a legjobb rendezőnek odaítélt elismerést is. A legfőbb vetélytárs, a Todd Philips rendezte joker alkotógárdája 11 díjban reménykedhetett - ez film kapta a leg­több jelölést -, ám végül be kellett érni­ük hárommal: a londoni Royal Albert Hallban a legjobb férfi főszereplőnek járó díjért Joaquin Phoenix léphetett a színpadra, emellett a BAFTA tagsága a legjobb eredeti filmzenéért és a legjobb szereposztásért járó elismeréseket ítélte a Jokernek. A legjobb női főszereplőnek Renée Zellweger bizonyult a Judy főhőseként nyújtott alakításáért. Zellweger - aki nemrég Golden Globe-díjat is nyert ezen alakításával - Scarlett Johans­­sonnal (Marriage Story), Jessie Buck­­ley-val (Wild Rose), Charlize Theronnal (Botrány) és Saoirse Ronannal (Kisasz­­szonyok) versengett a legjobbnak járó BAFTA-díjért. A jelölésekről és a győztesekről a 6500 tagú akadémia szavazatai döntöttek. Az 1917 a legjobb film díjáért folyó versenyben olyan alkotások felett dia­dalmaskodott, mint Martin Scorsese maffiadrámája, a The Irishman (Az ír), a Quentin Tarantino rendezte Once Upon a Time... In Hollywood (Volt egyszer egy Hollywood), valamint a dél-koreai rende­ző, Bong Dzsun Ho nevéhez fűződő Para­site (Élősködők). Ez utóbbi nyerte el a legjobb nem an­gol nyelvű filmért és a legjobb eredeti forgatókönyvért kiosztott BAFTA-díjat. A dél-koreai thrillernek nem ez az első sikere: tavaly májusban a cannes-i film­­fesztivál Aranypálma-díját is elnyerte. A színészvilág hírességei közül Brad Pitt és Laura Dern sem távozott üres kéz­zel: a Volt egyszer egy Hollywood-beli, illetve a Marriage Story-ban nyújtott ala­kításaikkal a legjobb férfi és női mellék­­szereplőnek járó díjakat vihették haza. Meghalt Andorai Péter, a nemzet színésze Életének 72. évében elhunyt Andorai Péter Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze. A színművész rövid, súlyos betegség után szombatra virradóra hunyt el. Andorai Péter Budapesten született 1948. április 25-én. Eredeti családnevét (Klócza) csak később változtatta Ando­­raira. Nagyapja vándorszínész, édes­apja kőfaragó-szobrász volt. Képzőmű­vésznek készült, de miután bekerült egy amatőr színjátszó csoportba, megváltoz­tatta elhatározását. Érettségi után a Színművészeti Főis­kolára jelentkezett, ahova - makacssá­gának és kitartásának köszönhetően - a hatodik próbálkozás után került be. Ebben az időszakban dolgozott raktá­rosként, két évig statisztaként a Nemzeti Színház stúdiójában, majd segédszí­nészként Kecskeméten. Friss diplomás­ként 1976-ban került a Nemzeti Színház társulatához, de pár hónap múlva visz­­szatért Kecskemétre, ahol jobbnál jobb szerepek várták. A budapesti Várszín­házba Ruszt József hívta 1978-ban, majd annak megszűnte után a Magyar Film­gyártó Vállalathoz (Mafilm) szerződött. Tagja volt (1983-tól) a József Atti­la Színház, 1989-től a Radnóti Miklós Színház, 1990-től a Veszprémi Petőfi Színház, 1994-től a Pécsi Nemzeti Szín­ház, 1996-tól a Szegedi Nemzeti Színház társulatának, majd szabadúszóként dolgozott. 2003-tól több előadásban is­mét a József Attila Színházban lépett színpadra. Kamera elé először a Vörös rekviem című filmben állt még főiskolás korá­ban; innentől kezdve előfordult, hogy évente több filmben is játszott. Megke­resték külföldi rendezők is, játszott a Zöld madár című német és a Forró ősz című osztrák filmben. Csaknem egy évet töltött az Egyesült Államokban, ahova eredetileg Szabó István Bizalom című, Oscar-díjra is jelölt filmjének be­mutatójára érkezett, amelynek főszere­pét játszotta. Amerikai tartózkodása idején mű­szaki rajzolóként dolgozott és részt vett egy New York-i magániskola színielőa­dásain. Bár több színházi ügynökség is megkereste, hazajött. Az elmúlt évtize­dekben több tucat játékfilm és mintegy félszáz tévéprodukció (Amerikai ciga­retta, Mephisto, Egymásra nézve, Redl ezredes, Csók, Anyu, Hajnali háztetők, Eldorádó, A legényanya, Gyerekgyil­kosságok, Csinibaba, Witman fiúk, Roncsfilm, A napfény íze, A szivár­vány harcosa, A temetetlen halott, Roko­nok, A Nap utcai fiúk) fő- vagy mellék­­szereplője volt. A magyar-francia koprodukciós, Enyedi Ildikó által rendezett Simon mágus címszerepéért több fesztiválon is elnyerte a legjobb színészi alakítás­nak járó díjat, és ő lett a legjobb férfi főszereplő a 30. Magyar Filmszemlén. Az utóbbi években játszott a Pillangók című filmdrámában, Az ügynökök a pa­radicsomba mennek című játékfilmben, Szabó István Szabó Magda Az ajtó című regényéből készült azonos című alko­tásában, az Árpa Attila rendezte Argó 2.-ben, valamint Szász János A nagy fü­zet című, Kristályglóbuszt nyert film­jében. Egyik legutóbbi munkájaként Weöres Sándor A teljesség felé című műve nyomán készült rövidfilmben vál­lalt szerepet. Andorai Péter munkásságát Jászai Mari-díjjal (1980), Kossuth-díjjal (1994) és számos szakmai kitüntetéssel is elis­merték, 2007-ben pedig megkapta a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend Tisztike­resztjét. 2015-ben a nemzet színészének választották. FOTÓ: MTI / CZIMBAL GYULA ( Elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze A 92 éves korában elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze, a Magyar Művésze­­­­ti Akadémia (MM­A) rendes tagja. Tornai Józsefet péntek éjjel Budapesten érte a halál,­­ a Kossuth-díjas alkotót a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. Az MMA méltatása szerint Tornai József a magyar kultúra „bartóki vonulatának” jeles képviselője volt, akinek életét, gon­dolkodását és művészetét minden korban az igazság, az emberi autonómia, a nem­zeti és egyetemes kultúra iránti elkötele­zettség vezérelte. Életművét az egyén, a nemzet és az emberiség sorskérdéseit a kozmikus egészben vizsgáló, igazságke­reső ön- és világismerettel, mély filozófiai tartományok érintésével megfogalmazó költői és esszéírói alkotások jellemzik. Tornai József Dunaharasztiban szü­letett 1927. október 9-én. Tágabb családja révén ismerkedett meg gyerekkorában a kisalföldi paraszti világgal. Középiskolai tanulmányait Budán végezte, ott került kö­zelebb a magyar irodalomhoz, valamint itt barátkozott össze Juhász Ferenccel. Taná­rai közé tartozott Gyergyai Albert is. 1955- ben jelentek meg első versei az Új Hangban és a Magyar Csillagban. Az 1956-os forra­dalom idején egy illegális lap szerkesztésé­ben vett részt, a megtorlást csak a szeren­csének köszönhetően kerülte el. 1959-ben megjelent első önálló verseskönyve, a Pa­radicsommadár, ettől kezdve irodalmi te­vékenységéből élt. Az 1962 és 1972 közötti évtized költészete kialakulásának ideje, ekkoriban került közeli barátságba Csoó­­ri Sándorral, Hernádi Gyulával, Gyurkó Lászlóval és másokkal. 1962-ben megje­lent második kötete, az Égigérő föld már jól mutatta azt a fajta modernséget, amelyet a költő az ősi és a modern szintézis kísérleté­nek nevezett. Ennek összefoglalója volt az 1970-ben napvilágra jutó első válogatott kötete, A bálványok neve. Tornai költészete Csanádi Imre szerint szinte brutális erejű, szuggesztív. „Ha em­lékeztet valamire, úgy a mai afrikai, né­ger költők alkotásaira, a világkultúra felé nyújtózó, de saját ősi hagyományaikban, ösztöneikben gyökerező megnyilatkozá­sokra” - olvasható az MMA méltatásában. Az 1970-es évektől folyamatosan je­lentek meg szépirodalmi és esszékötetei, valamint műfordításai. 1984-ben adták ki egyik legolvasottabb művét, a Vadmeggy című vallomásos esszéket szerelemről, házasságról. A Csoóri Sándor vezette népi ellenzé­ki csoporttal együtt részt vett a különféle aláírási akciókban, egyik alapítója volt a rendszerváltás meghatározó pártjának, a Magyar Demokrata Fórumnak. 1992-ben az írószövetség elnökének választották, amelynek három évig volt vezetője. 1998- ban két könyve jelent meg: a Minden, ami virágzik (költemények) és A kiűzetés mo­dern formái (esszék), melyekért Arany Já­­nos-díjjal jutalmazták. A legutóbbi évekig folyamatosan jelentek meg vers- és esszé­FOTÓ: MTI / MÓNUS MÁRTON kötetei, műfordításai. Az utolsó nagy öre­gek egyike a Csillaganyám, csillagapám címmel kiadott összegyűjtött verseinek 2011-ben megjelent negyedik kötete után minden évben újabb kötettel lepte meg a költészet szerelmeseit. Tornai József 2012-től volt a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, ugyan­abban az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2013-ban Kossuth-díjat kapott, 2014- ben lett a nemzet művésze. 2015-ben az egyetemes és egyéni létértelmezés terén kifejtett humanista meggyőződésű költői és esszéírói munkásságáért, valamint a magyar és világirodalmi hagyományok egyesítésében kifejtett öt évtizedes pálya­futása elismeréseként kapta meg a Ma­gyar Művészeti Akadémia Nagydíját.

Next