Háromszék, 2020. március (32. évfolyam, 8933-8958. szám)
2020-03-28 / 8956. szám
Uniós pénzek Sepsiszentgyörgynek Különféle beruházásokra közel 30 millió lej vissza nem térítendő európai uniós pénzt kap a következő időszakban Sepsiszentgyörgy. A gyulafehérvári székhelyű Központi Fejlesztési Régió igazgatójának tájékoztatása szerint a városháza összesen hat szerződést írt alá. Ezekből sportpályákat és parkot hoznak létre, óvodákat és bölcsődét bővítenek vagy építenek, illetve középiskolát korszerűsítenek. A támogatás értéke összesen 29,6 millió lej. Simion Creţu azt is megjegyzi, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak jelenleg összesen tíz szerződése van, amelyekből 42,6 millió lej folyik majd be, és ez az összeg nemsokára jelentősen megnő, mert négy újabb, összesen 130 millió lejre rúgó fejlesztésre nyújtottak be pályázatot.12 Új óvoda épül az Obán Balázs utcában KOVÁSZNA Karanténközpont az egyetem épületében Megszaporodott a Kovásznára tartó hivatalos konvojok száma. Elöl rendőrautó, utána egy vagy több civil gépkocsi, a sort mindig a csendőrség járműve zárja. A menetoszlopokkal kapcsolatosan hivatalos tájékoztatást nem kaptunk a város vezetőségétől - az önkormányzati vezetőknek megtiltották, hogy a vírusjárványnyal kapcsolatosan nyilatkozzanak. Viszont az egyik bukaresti egyetem sajtónyilatkozata némiképp tisztázta a helyzetet, ennek alapján valószínűsíthető, hogy a konvojok őrzött karanténközpont(ok) felé haladnak, elszigetelésre kötelezett személyeket kísérnek Kovásznára a hatóságok.» 2 A SZERZŐ FELVÉTELE Hargitai rendszámú autót kísérnek a hatóságok Kovászna felé Himnusszal a koronavírus ellen Marcel Vela belügyminiszter szombaton rendeletet adott ki arról, hogy a sürgősségi helyzet idején szombatonként és vasárnaponként 17 és 21 órakor a belügyminisztérium gépkocsijai hangszóróikon a román himnusz első három szakaszát közvetítsék. A rendelet már szombattól érvényes, és a szükségállapot teljes idejére szól. A Maszol szerint az Europol rendőri szakszervezet így akar köszönetet mondani azoknak, akik betartják a hatóságok rendelkezéseit, és otthon maradnak. A Román Rendőrség, a Határőrség, illetve a Román Csendőrség szolgálatot teljesítő autóinak akusztikus figyelmeztetőrendszerén tehát hétvégenként négyszer fog felcsendülni az ország himnusza. Újabb szigorítások, pontosítások Újabb intézkedéseket jelentett be tegnap esti rendkívüli sajtótájékoztatóján Marcel Vela belügyminiszter a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében. A negyedik forgatókönyv bevezetésére azért került sor, mert a fertőzöttek száma egészen biztosan eléri a napokban a kétezret. Bejelentése elején a belügyminiszter elmondta: az utóbbi évtizedek talán legszigorúbb döntéseit kellett meghozniuk, de minden rendelkezést az állampolgárok érdekében vezetnek be, és azonnal feloldják majd ezeket, amint megbizonyosodnak arról, hogy a veszély elmúlt. A rendelet legfontosabb előírásai a következők: a 65 év fölötti személyek a 11-13 óra közötti időszakon kívül is elhagyhatják lakhelyüket, ha orvosi vizsgálatra, gyógykezelésre szorulnak, erről nem kell saját felelősségű nyilatkozatot tenniük. De a személyes dolgaik elvégzése, kutyasétáltatás stb. céljából naponta csak 20-21 óra között hagyhatják el a lakásukat, ebben az időszakban sem szükséges nyilatkozatot bemutatniuk. Ha bevásárlásukat végzik, 11-13 óra között elsőbbséget élveznek az üzletekben.5 máról holnapra A neheze ezután jön járványnak és a gazdaságnak is. A koronavírus-járvány tetőzését Nelu Tataru egészségügyi miniszter április végére várja, tehát a következő hetekben minden óvintézkedés dacára el fog durvulni a helyzet jelentősen megnő a fertőzöttek, betegek, és sajnos az elhunytak száma is. Most már minden csatornán ömlenek a figyelmeztetések és jó tanácsok, hogy vigyázzunk magunkra, tartsuk be a katonai rendeleteket, vegyük komolyan az egészet. De vajon az állam mennyire vigyáz ránk? Ilyen méretű világjárványra a fejlett országok sem voltak felkészülve, és az senki előtt nem titok, hogy a hazai egészségügyi rendszer zöme évekkel, évtizedekkel van elmaradva a valóban korszerű ellátástól. Ezért is kulcsfontosságú nálunk a vírus terjedésének lassítása: nagyon kell kapkodni ahhoz, hogy az anyagi hátteret (ami a védőmaszkoktól és tesztektől a műszerekkel kellőképpen felszerelt betegágyakig terjed) és a szakembergárdát (az orvosok, asszisztensek, ápolók, laboránsok és mások, például a karhatalmiak seregét) biztosítsa a kormány. Lett volna kicsit több idő, a minisztériumot állítólag már január közepén figyelmeztették a közelgő részre (külföldről), de Bukarestben még március elején is a politikai játékok foglalkoztatták a döntéshozókat. Az eredmény pedig látszik: pénteken, március 27-én az igazolt koronavírusfertőzések közel egyhatoda az orvosok és ápolók közül került ki - ez másfélszerese az olaszországi arányoknak! -, és 18 kórházat kellett teljesen vagy részlegesen lezárni. Azaz pontosan az első vonal az, amit nem sikerült kellőképpen megvédeni. Ki harcoljon akkor a betegséggel? A kórházakat a fertőtlenítés után újra lehet nyitni, ám az egészségügyi személyzet legjobb esetben is két hétre esik ki. Az okok ismertek: sem védőeszköz, sem teszt nem volt elég, és a tesztelési protokollum is túlságosan laza volt. No meg az emberek is: nem a fővárosi nyugdíjas belügyi tiszt volt az egyetlen, aki még betegen is megpróbálta félrevezetni a hatóságokat. És vannak tünetmentes vírushordozók is, akik nem tudnak fertőzöttségükről, ezért nem is igen értik, hogy miért kell otthon maradniuk. A bezártság tavasszal különösen nehéz, főleg a szűk tömbházlakásokban, ahol sok család él zsúfoltan. És kevesek rendelkeznek akkora tartalékkal, hogy a többhetes vagy hónapos jövedelemkiesés ne okozzon gondot nekik. Négyszázezer alkalmazott van már most kényszerszabadságon, és a munkaügyi miniszter egymillióra számít. Ráadásul hazajött bő nyolcszázezer külföldön élő román állampolgár, akinek nincs itthon megélhetése. A kormány ígért munkanélküli segélyt és egyéb támogatásokat (például az adók és a hitelrészletek halasztását), de a hirtelen megugrott egészségügyi és rendfenntartási költségek mellett ez nagyon súlyos terhet jelent, hiszen Románia gazdasága eleve rossz lábon állt, a növekedés a nagyrészt import áru fogyasztására alapozott. Ennek hatását érezhetjük bizonyos gyógyszerek és élelmiszerek hiányán is, de a másik nagy kérdés - a járvány utánra - az marad, hogy a padlóra kerülő gazdaságot mikor és hogyan lehet majd szilárdabb lábra állítani. Erre még feltételes válaszunk sincs... DEMETER. ILDIKÓ