Háromszék, 2020. március (32. évfolyam, 8933-8958. szám)

2020-03-28 / 8956. szám

Uniós pénzek Sepsiszentgyörgynek Különféle beruházásokra közel 30 millió lej vissza nem térítendő európai uniós pénzt kap a követ­kező időszakban Sepsiszentgyörgy. A gyulafehérvári székhelyű Központi Fejlesztési Régió igazga­tójának tájékoztatása szerint a városháza összesen hat szerződést írt alá. Ezekből sportpályákat és parkot hoznak létre, óvodákat és bölcsődét bővítenek vagy építenek, illetve középiskolát korszerűsí­tenek. A támogatás értéke összesen 29,6 millió lej. Simion Creţu azt is megjegyzi, hogy a sepsiszent­györgyi önkormányzatnak jelenleg összesen tíz szerződése van, amelyekből 42,6 millió lej folyik majd be, és ez az összeg nemsokára jelentősen megnő, mert négy újabb, összesen 130 millió lejre rúgó fejlesztésre nyújtottak be pályázatot.1­2 Új óvoda épül az Obán Balázs utcában KOVÁSZNA Karanténközpont az egyetem épületében Megszaporodott a Kovásznára tartó hivatalos konvojok száma. Elöl rendőrautó, utána egy vagy több civil gépkocsi, a sort mindig a csendőrség járműve zárja. A menetoszlopokkal kapcsolatosan hivatalos tájékoztatást nem kaptunk a város vezetőségétől - az önkormányzati vezetőknek megtiltották, hogy a vírusjárvány­­nyal kapcsolatosan nyilatkozzanak. Viszont az egyik bukaresti egyetem sajtónyilatkozata némiképp tisztázta a helyzetet, ennek alapján valószínűsíthető, hogy a konvojok őrzött karanténközpont(ok) felé haladnak, elszigetelésre kötelezett személyeket kísérnek Kovásznára a hatóságok.» 2 A SZERZŐ FELVÉTELE Hargitai rendszámú autót kísérnek a hatóságok Kovászna felé Himnusszal a koronavírus ellen Marcel Vela belügyminiszter szombaton rendeletet adott ki arról, hogy a sürgősségi helyzet idején szombatonként és vasárnapon­ként 17 és 21 órakor a belügyminisztérium gépkocsijai hangszóró­ikon a román himnusz első három szakaszát közvetítsék. A rendelet már szombattól érvé­nyes, és a szükségállapot teljes idejére szól. A Maszol szerint az Europol rendőri szakszervezet így akar köszönetet mondani azoknak, akik betartják a ható­ságok rendelkezéseit, és otthon maradnak. A Román Rendőrség, a Határőrség, illetve a Román Csendőrség szolgálatot teljesítő autóinak akusztikus figyelmez­tetőrendszerén tehát hétvégen­ként négyszer fog felcsendülni az ország himnusza. Újabb szigorítások, pontosítások Újabb intézkedéseket jelentett be tegnap esti rendkívüli saj­tótájékoztatóján Marcel Vela belügyminiszter a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében. A negyedik forgatókönyv bevezetésére azért került sor, mert a fertőzöttek száma egészen biztosan eléri a napokban a kétezret. Bejelentése elején a belügymi­niszter elmondta: az utóbbi év­tizedek talán legszigorúbb dön­téseit kellett meghozniuk, de minden rendelkezést az állam­polgárok érdekében vezetnek be, és azonnal feloldják majd ezeket, amint megbizonyosodnak arról, hogy a veszély elmúlt. A rendelet legfontosabb előírásai a következők: a 65 év fölötti személyek a 11-13 óra közötti időszakon kívül is el­hagyhatják lakhelyüket, ha orvosi vizsgálatra, gyógykeze­lésre szorulnak, erről nem kell saját felelősségű nyilatkozatot tenniük. De a személyes dolgaik elvégzése, kutyasétáltatás stb. céljából naponta csak 20-21 óra között hagyhatják el a lakásu­kat, ebben az időszakban sem szükséges nyilatkozatot bemu­tatniuk. Ha bevásárlásukat vég­zik, 11-13 óra között elsőbbséget élveznek az üzletekben.­­­5 máról holnapra A neheze ezután jön járványnak és a gazdaságnak is. A ko­­ronavírus-járvány tetőzését Nelu Tataru egészségügyi miniszter április végére várja, tehát a következő hetekben minden óvin­tézkedés dacára el fog durvulni a helyzet jelen­tősen megnő a fertőzöttek, betegek, és sajnos az elhunytak száma is. Most már minden csatornán ömlenek a figyelmeztetések és jó tanácsok, hogy vigyázzunk magunkra, tartsuk be a katonai ren­deleteket, vegyük komolyan az egészet. De vajon az állam mennyire vigyáz ránk? Ilyen méretű világjárványra a fejlett országok sem voltak felkészülve, és az senki előtt nem titok, hogy a hazai egészségügyi rendszer zöme évekkel, évtizedekkel van elmaradva a valóban korszerű ellátástól. Ezért is kulcsfontosságú nálunk a vírus terjedésének lassítása: nagyon kell kapkodni ahhoz, hogy az anyagi hátteret (ami a védőmasz­koktól és tesztektől a műszerekkel kellőképpen fel­szerelt betegágyakig terjed) és a szakembergárdát (az orvosok, asszisztensek, ápolók, laboránsok és mások, például a karhatalmiak seregét) biztosítsa a kormány. Lett volna kicsit több idő, a minisztéri­umot állítólag már január közepén figyelmeztették a közelgő részre (külföldről), de Bukarestben még március elején is a politikai játékok foglalkoztat­ták a döntéshozókat. Az eredmény pedig látszik: pénteken, március 27-én az igazolt koronavírus­fertőzések közel egyhatoda az orvosok és ápolók közül került ki - ez másfélszerese az olaszországi arányoknak! -, és 18 kórházat kellett teljesen vagy részlegesen lezárni. Azaz pontosan az első vonal az, amit nem sikerült kellőképpen megvédeni. Ki harcoljon akkor a betegséggel? A kórházakat a fertőtlenítés után újra lehet nyitni, ám az egészség­­ügyi személyzet legjobb esetben is két hétre esik ki. Az okok ismertek: sem védőeszköz, sem teszt nem volt elég, és a tesztelési protokollum is túlságosan laza volt. No meg az emberek is: nem a fővárosi nyugdíjas belügyi tiszt volt az egyetlen, aki még betegen is megpróbálta félrevezetni a hatóságokat. És vannak tünetmentes vírushordozók is, akik nem tudnak fertőzöttségükről, ezért nem is igen értik, hogy miért kell otthon maradniuk. A bezártság tavasszal különösen nehéz, főleg a szűk tömbházlakásokban, ahol sok család él zsúfoltan. És kevesek rendelkeznek akkora tar­talékkal, hogy a többhetes vagy hónapos jövede­lemkiesés ne okozzon gondot nekik. Négyszázezer alkalmazott van már most kényszerszabadságon, és a munkaügyi miniszter egymillióra számít. Ráadásul hazajött bő nyolcszázezer külföldön élő román állampolgár, akinek nincs itthon megélheté­se. A kormány ígért munkanélküli segélyt és egyéb támogatásokat (például az adók és a hitelrészletek halasztását), de a hirtelen megugrott egészségügyi és rendfenntartási költségek mellett ez nagyon súlyos terhet jelent, hiszen Románia gazdasága eleve rossz lábon állt, a növekedés a nagyrészt im­port áru fogyasztására alapozott. Ennek hatását érezhetjük bizonyos gyógyszerek és élelmiszerek hiányán is, de a másik nagy kérdés - a járvány utánra - az marad, hogy a padlóra kerülő gazda­ságot mikor és hogyan lehet majd szilárdabb lábra állítani. Erre még feltételes válaszunk sincs... DEMETER­. ILDIKÓ

Next