Háromszék, 2020. május (32. évfolyam, 8979-8999. szám)
2020-05-05 / 8981. szám
ERDŐVIDÉK Aki tud, alkalmazkodik a távoktatáshoz Az erdővidéki általános iskolák tantestülete és a diákság is alkalmazkodott a koronavírus-fertőzés veszélye miatt bevezetett új körülményekhez, s próbálják kihasználni a távoktatás teremtette lehetőségeket. Az általunk megszólaltatott intézményvezetők elmondták: bár mindenhol akad néhány leszakadó, a döntő többség megpróbál tanulni és lelkiismeretesen elvégzik a házi feladatokat.»3 Hamarosan új kapu kerül a bardoci iskola bejáratához FOTÓ:HECSER LÁSZLÓ Segítségnyújtás Árkoson Az elmúlt hetek során több olyan hírről is olvashattunk a médiában, közösségi oldalakon, hogy egyes személyek, szervezetek miként próbálnak segíteni az új koronavírus vagy a járvány miatt bevezetett intézkedések által leginkább érintetteken. Árkoson is több ilyen kezdeményezés történt, melyeket megpróbáltak egy csokorba foglalni. NAGY B. SÁNDOR : Először az Árkosi Ifjúsági Szervezet (ÁRISZ) felhívásáról olvastunk, mely - miután az egészségügyi rendszer javára lemondott a Kovászna Megye Tanácsától várt pályázati támogatásról vállalta, hogy elvégzi az élelmiszer- és gyógyszervásárlást, számlafizetést azon idős árkosiak számára, akiknek nincsenek vagy nem laknak a környéken fiatalabb hozzátartozóik.2 NEM KÉRT BOCSÁNATOT IOHANNIS Nem tűr autonómiatörvényeket az államfő Semmiféle problémája nincs a magyar etnikumú személyekkel, maga is ismer néhányat, vannak magyar kollégái is, tiszteli őket, többségük rendes ember, aki a saját dolgával foglalkozik. Problémája a politikusokkal, főként a szociáldemokratákkal van, akik megpróbálták előmozdítani a Székelyföld autonómiájához vezető törvényeket, ami „meglepő és bántó”-jelentette ki Klaus Iohannis államfő tegnap a múlt héten tett (a magyarságot súlyosan sértő) nyilatkozatára utalva, ami mostani megfogalmazása szerint „parlamenti kérdésekre” vonatkozott.»5 SZÜKSÉGÁLLAPOTBÓL VESZÉLYHELYZETBE Megszűnik a kijárási tilalom Május 15-től megszűnik a szükségállapot Romániában, de a járványnak nincs vége, ezért veszélyhelyzetbe marad az ország -jelentette be Klaus Iohannis államfő, miután a kormány több tagjával is egyeztetett a következő lépésekről. Elégedettségét fejezte ki, amiért a május elsejei hétvégén az emberek többsége otthon maradt, és felsorolt néhány változást, ami már május 15-től érvénybe lép, hangsúlyozva, hogy a korlátozások további feloldása, fokozatosan, nagyjából kéthetente történik majd. A szükségállapot megszűnésével a kijárási tilalom is enyhül, településen belül nem lesz szükség kijárási nyilatkozatra, de a települések között is lehet majd közlekedni indokolt esetben (például szolgálati érdekből, egészségügyi okokból, de az egyéni mozgást, köztük a biciklizést sem kell tovább szorosan a lakhely körül végezni).»5 ottM máról holnapra ■■ A korlátozások vége ■» sem hosszabbítja meg a koronavírus-járváány °k°zta szükségállapotot május 15-től J. V az államfő, a járványügyi veszélyhelyzet azonban érvényben marad. Az intézkedést tegnap jelentette be Klaus Iohannis, s noha az elmúlt napokban a szükségállapot esetleges fenntartását is rebesgették, az államfő és liberális csapata vélhetően felmérte, egy ilyen, az emberi jogokat is súlyosan korlátozó intézkedést még egyszer biztosan nem szavazna meg a parlament. Ezért is választották a viszonylagos enyhítést, az elnök és a kormányzat számára ugyanis legalább annyira aggasztó a liberális párt mélyrepülése, mint a lakosság egészségi állapota és a gazdaság újraélesztése. Valójában rákényszerülnek a lazításra, ellenkező esetben a választási bukást kockáztatják. A demokrácia játékszabályait csak nehezen, botladozva elsajátító államhatalom képviselői számára ugyanis nehéz feladat a szükségállapot fenntartása. Azt a lakosság egészségének megvédése érdekében vezették be, de számos intézkedés nehezen elfogadható, vitatható, s egyelőre megválaszolatlan a kérdés, hogy hány hatósági visszaélés történt az egészségmegőrzés leple alatt. Marcel Vela belügyminiszter tegnap elismerte, előfordult, hogy a szükségállapot ideje alatt indokolatlanul bírságoltak a rendőrök, mivel számos fiatal és tapasztalatlan rendfenntartót voltak kénytelenek bevonni az ellenőrzésbe, ezért azt javasolja, hogy azok, akik úgy érzik, igazságtalanul bírságolták meg, tegyenek feljelentést a rendőrségen, támadják meg a büntetést a bíróságon. Ezzel máris elkezdődött a magyarázkodás, s az bizony nem mentség, hogy a katonai rendeletek betartásához olyan rendőrjelölteket is be kellett vetni, akiket csupán fél éve képeznek. Eddig Vela azzal büszkélkedett, hogy mintegy hatszáz millió lejre bírságoltak, ezt az összeget pedig az egészségügyre fordítják. Csakhogy a bírságokat tömegesen óvják majd meg, mi több, a nép ügyvédje is megóvta az alkotmánybíróságon azt a kormányrendeletet, amellyel drasztikusan megemelték e bírságok értékét. A katonai rendeletek hatálya a szükségállapot végével megszűnik, a szekus-kommunista diktatúra bukása óta ez lesz a legnagyobb össztársadalmi felszusszanás. Persze, a veszélyhelyzetben is életben tartanák a megszorítások nagy részét, ám hogy mennyire lehet korlátozni a szabadságjogokat, egyelőre vitatott. Alkotmányossági aggályok is felmerülnek, Augustin Zegrean, az alkotránybíróság volt elnöke tegnap úgy vélekedett, kormányrendelettel nem korlátozható az állampolgárok szabad mozgása, az csakis egy, a parlament által jóváhagyott jogszabály révén lehetséges. Egyelőre csupán annyi bizonyos tehát, május közepétől enyhülés várható. A járvány nem szűnik meg, egyénenként továbbra is felelősséggel kell(ene) a vírusveszélyhez viszonyulni, számos nehéz kérdésre kell még választ találni. Ám mégis az a legfontosabb, hogy végre elbúcsúzhatunk - remélhetőleg örökre - a rendőrállamra, illetve katonai diktatúrára emlékeztető módszerektől. MÓZES LÁSZLÓ