Háromszék, 2020. május (32. évfolyam, 8979-8999. szám)
2020-05-21 / 8993. szám
2020. MÁJUS 21., CSÜTÖRTÖK •Háromszeék BELFÖLD-KÜLFÖLD Újraindulhat az aláírásgyűjtés i A bizottsági javaslatot követően az uniós Tanács és az Európai Parlament is dönt az ügyről, ám szinte borítékolhatónak tűnik, hogy ezek az intézmények is méltányosan határoznak majd. Mint ismert, a nemzeti régiók megmaradása érdekében indított kezdeményezés határideje május hetedike volt, ám a kora tavasszal kirobbant járvány ellehetetlenítette a hatékony aláírásgyűjtést. Mind az SZNT, mind pedig Vincze Lóránt még márciusban a brüsszeli bizottsághoz fordult, a rendkívüli helyzetre való tekintettel kérve a határidők meghosszabbítását. Az uniós jogalkotás befolyásolását célzó európai polgári kezdeményezések során a kezdőnaptól számított egy év alatt legalább egymillió támogató nyilatkozatot kellett összegyűjteni az Európai Unió negyedében, tehát hét tagországban, ezen belül pedig az egyes államokban is megszabott küszöbértékek vannak. Az SZT az egymilliós kritérium tekintetében sikert ért el, ugyanakkor a további területi küszöbök megugrását a járványhelyzet miatt a hosszabbításban érné el. Egyelőre csak Magyarországon, Romániában és Szlovákiában teljesült az EU-s szabályokban lefektetett limit. Pesty László, a Székely Nemzeti Tanács petíciójának kampányfőnöke a Magyar Nemzetnek korábban azt mondta: ha nyáron folytathatják a gyűjtést, akkor alapos elemzés után, több szempontot figyelembe véve választják ki azt az öt-hat országot, amelyet célba vesznek. Vincze Lóránt szintén így nyilatkozott ez ügyben: „A Kárpát-medencében a székelyföldi autonómia hívószó, így természetes, hogy itt nagyon is sikeres volt a kampány. Ugyanakkor Magyarország határaitól nyugatabbra más hívószót kell találni. Több régiónak kell értékessé tenni a kezdeményezést”. A szervezők mellett Varga Judit magyar igazságügyi miniszter is az Európai Bizottsághoz fordult, és kérte az aláírásgyűjtési időszak meghosszabbítását tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány miatt a tagállamok által elrendelt utazási és kijárási korlátozások rendkívül megnehezítették az aláírásgyűjtést. A kezdeményezést elindító Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményben üdvözölte a határidő kitolását. Mint írják, további fél évet kaptak arra, hogy a kezdeményezés érvényességének második - területi - feltételét is teljesítsék. A Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetsége, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) reményét fejezte ki, hogy „az EU intézményei, valamint a magyarellenes erők nem gördítenek akadályt a határidő meghosszabbítása elé, és így az elkövetkező hat hónapban összegyűlhet a kellő mennyiségű szignó az eddig hiányzó országokból is”. Az Európai Bizottság tegnap tette közzé a nemzeti régiók támogatásáért indított és a Minority SafePack polgári kezdeményezéseket érintő intézkedéseit. Eszerint a március 11-én - ezen a napon nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet világjárványnak a koronavírust - futó aláírásgyűjtések határidejét egységesen hat hónappal növelik. Ugyanakkor a Bizottságnak lehetősége lesz további három hónappal meghosszabbítani a határidőt, amennyiben a tagállamok több mint felében vagy az unió összlakossága legalább 35 százalékának otthont adó tagállamokban még mindig az aláírásgyűjtést nehezítő intézkedések (például kijárási tilalom) lesznek érvényben a COVID-19 járvány miatt a határidő lejártakor. A Bizottság többször is élhet a három hónapos hosszabbítás lehetőségével, de az aláírásgyűjtések összidőtartama nem haladhatja meg a két évet. MTI-hírek alapján szerkesztette: Farcádi Botond ALBERT LEVENTE ARCHÍV FELVÉTELE Gyurcsányék leállíttatnák a külhoni támogatást A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció arra szólította fel a magyar kormányt, hogy állítsa le a határon túli gazdaságfejlesztési programokat. Barkóczi Balázs, a párt szóvivője tegnapi online sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a kabinet a magyar munkahelyek megmentése és a kirúgott magyar dolgozók megsegítése helyett mintegy 36 milliárd forintot költ határon túli gazdaságélénkítésre. Barkóczi Balázs hozzátette, ezt a pénzt ráadásul olyan országokba küldik, amelyek kormányai - a magyarral ellentétben - „teszik a dolgukat, és segítik az embereket”. A politikus úgy fogalmazott: Orbán Viktor a „legnagyobb bajban árulta el és szúrta hátba a magyarokat”. Ebből a pénzből 300 ezer magyar munkanélküli fejenként 120 ezer forint támogatást kaphatna. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kedden erősítette meg a magyar országgyűlésben, hogy Budapest folytatni kívánja a külhoni magyar közösségek megerősítését célzó gazdaságfejlesztési programot. Újabb 18,5 milliárd forintot fordítanak erre. A magyar nemzet minden tagja számíthat a kormányra, éljen akár az anyaországban vagy a határokon túl - mondta. Mint ismert, a magyar kormány tavaly terjesztette ki Székelyföldre is a külhoni magyar közösségek erősítését célzó gazdaságfejlesztési programot. A román média liberális párthoz köthető része és egyes jobboldali politikusok azonban - főként a jelenleg kormányon levő liberálisok köreiből - többször is szót emeltek a támogatások ellen. Bogdan Aurescu román külügyminiszter legutóbb azt mondta, nem volt írásbeli kétoldalú megállapodás annak lebonyolításáról, és a versenytanács feladata megvizsgálni, hogy a támogatások sértik-e az uniós szabályokat. Nyitnak az óvodák, bölcsődék Magyarországon A tanév végéig, június 15-ig érvényben marad a tantermen kívüli, digitális munkarend, az óvodák és bölcsődék viszont május második felétől visszatérnek a normális működési rendhez - jelentette be Maruzsa Zoltán, Magyarország kormányának köznevelési államtitkára tegnap. Június 2-ától oktatási céllal találkozhatnak az iskolában a pedagógusok és tanulók, megtarthatják a kiscsoportos konzultációkat és az egyéni felkészítéseket. Minden iskolában meg kell szervezni az oda járó gyermekek felügyeletét. Tömeges rendezvényeket, ballagásokat és tanévzáró ünnepségeket nem lehet szervezni, de kisebb csoportokban, osztályonként megengedett az összejövetel, a bizonyítványok átadását is meg lehet így szervezni. A nyári táborokról még tartanak az egyeztetések. Maruzsa Zoltán közölte azt is: a koronavírus-járvány terjedésének lassulása lehetővé teszi, hogy a vidéki bölcsődék és óvodák május 25-től, a fővárosiak pedig június 2-tól visszatérjenek a normális működési rendhez. Megbírságolták Iohannist magyarellenes kirohanásáért i Megsértette a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát Klaus Iohannis román államfő, amikor magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg szociáldemokrata ellenfeleit - állapította meg tegnapi határozatában az ODT. Asztalos Csaba, a tanács elnöke szerint ilyen esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az a tény, hogy egy állami intézmény megállapította a kihágást. A tanács 2000-től 100 ezer lejig terjedő bírságokat róhat ki, tehát az államfőre kiszabott büntetés kiegyensúlyozott, mértéktartó bírságnak számít - tette hozzá. „Joga van az államelnöknek fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy kell megtennie, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet” - jelentette ki. Asztalos Csaba szerint Iohannis tudatosan játszott rá azokra a sok évtizedes előítéletekre, amelyek léteznek a román társadalomban a magyarokkal kapcsolatban, amikor a magyar nyelvet használta. Az, hogy „a magyarok el akarják lopni Erdélyt”, egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista kommunista Románia épült, amelyekre az ország asszimilációs politikáját alapozták, és ez folytatódott 1990 után is. Mindennek az államfő is tudatában volt - magyarázta Asztalos Csaba a testület szavazattöbbséggel hozott határozatát. A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdte vizsgálni Klaus Iohannis kijelentését, később Marcel Ciolacu házelnök, a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke is bepanaszolta Iohannist a testületnél. Azt, hogy az államfő kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül, 6:1 arányban, a bírságot pedig 5:1 arányban szavazta meg a tanács. Az elnöki hivatal közleményben reagált a döntésre. „Románia elnöke politikai indíttatásúnak tartja a diszkriminációellenes tanács döntését, ezért meg fogja támadni az illetékes bíróságon” - olvasható a szűkszavú közleményben. A diszkriminációellenes tanács döntését elképesztőnek minősítette Ludovic Orbán miniszterelnök. Az államfőhöz hasonlóan ő is politikai döntésnek minősítette azt, szerinte a bírság világosan mutatja, hogy a Szociáldemokrata Párt által meghódított intézmények törvénytelen határozatokat hoznak. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Iohannis kettős mércét alkalmaz, hiszen akkor, amikor a testület őt és az általa korábban vezetett német kisebbségi szervezetet védte meg egy nacionalista támadással szemben, elégedett volt az ODT-vel. A szövetségi elnök rámutatott: a diszkriminációellenes tanács elsöprő többséggel kimondta, hogy az államfő hibázott, diszkriminált, megsértette egy etnikai közösség méltóságát, tehát Klaus Iohannisnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie egy hónappal korábbi megalapozatlan, sértő kijelentéséért. Marcel Ciolacu véleménye szerint is nyilvánosan bocsánatot kell kérnie az elnöknek, és meg kell ígérnie a románoknak, hogy többé nem próbálja meg olyan témákkal életben tartani a pártját, amelyek méltatlanok egy európai államfőhöz. Akár eredményként is értékelhetnénk az ODT Klaus Iohannist elmarasztaló döntését - áll abban a tegnapi közleményben, melyet Csomortányi István és Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnökei írtak alá -, amennyiben nem tudnánk, hogy a büntetés jelképesnek is csupán csak jó szándékkal nevezhető annak fényében, hogy a vonatkozó szabályozás értelmében emberek egy csoportját, vagy egy közösséget érintő ügy kapcsán kétezertől százezer lejig terjedő bírság szabható ki. Vagyis: megállapítható, hogy az ODT a kiszabható legnagyobb pénzbírság mindössze öt százalékát látta arányosnak és szükségesnek kiszabni egy olyan esetben, amikor az államelnök egy másfél milliós nemzeti közösség ellen uszított, valamint annak anyanyelvével gúnyolódott. Ezzel kapcsolatban felidézik az ODT egyik év eleji döntését, ami egy édességeket gyártó céget tízezer lejre büntetett egy szexistának ítélt reklámplakát miatt. Megállapítják: az ODT egyike azon romániai kirakatintézményeknek, amelyekkel a bukaresti politikai elit folyamatos kisebbségellenes működését az emberjogi fórumok előtt hitelesíteni tudja. Mint ismert, a Székelyföld autonómiastatútumának szenátusi hallgatólagos elfogadását kifogásoló Klaus Iohannis április 29-én magyar nyelvű „Jó napot kívánok, PSD!”, illetve „Jó napot, Ciolacu!” köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki SZDP-t, hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, az SZDP-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?