Háromszék, 2021. február (33. évfolyam, 9170-9189. szám)

2021-02-01 / 9170. szám

Háromszeék 2021. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ KULTURÁLIS ÉLET­JÁRVÁNY IDEJÉN A csernátoni Haszmann Pál Múzeumban A csernátoni múzeum tavalyi tevékenységeiről és az idei tervekről Dimény-Haszmann Orsolya muzeológussal beszélgettünk. Meg­tudtuk, hogy 2020-ban több nagyobb beruházás is történt, így az intézmény fenntartója, Kovászna Megye Tanácsa és az anyain­tézmény a Székely Nemzeti Múzeum támogatásával újrazsindelyezte az albisi székely házat és elkezdődött a gépszín bővítése is. I­ ­OCHOM ISTVÁN » A múzeumot támoga­tó egyesülettel folyamatosan pályáznak elsősorban programjaik megvalósításá­ra, de az utóbbi években fejlesztésekre is sikerült pénzalapokat szerezni, így tavaly a Bethlen Gábor Alap támogatá­sával központi fűtést szerelhettek a fog­lalkoztató térként is működő irodába, a könyvtárba és az épület mellékhelyi­ségébe. Ez a beruházás jelentősen meg­könnyíti a munkát a téli időszakban is.­­ A 2020-as rendhagyó év palettáján a körülmények ellenére több rendezvény szerepelt, olyanok is, amelyeknek több évtizedes hagyománya van az intéz­ményben. - A múzeumpedagógiai év február 20. és 28. között óvodásoknak, iskolá­soknak szervezett farsangi tevékeny­séggel kezdődött, amely magában fog­lalt csoportoknak szóló tevékenységet, valamint hétvégi családi napot is - kezd­te a felsorolást D. Haszmann Orsolya. - Március 10-én magyarországi kezdemé­nyezéshez kapcsolódva megtartottuk a Beporzók Napját - a tervezett helyett végül szűkebb körben, hiszen tavasszal ránk köszöntött a karantén, amikor a csernátoni múzeum is - fennállása óta először - kénytelen volt bezárni kapuit. Immár több évtizede szervezzük meg a húsvéti készülődés részeként a tojásírást kicsiknek és nagyoknak. A tevékenységen a hagyományos tojás­írás technikájával, a húsvét szimbólu­maival, húsvéti szokásokkal, három­széki motívumokkal ismerkedhetnek a résztvevők. A sajátos helyzetre való tekintettel ezt a programot családi kör­ben tartottuk meg, unokatestvérekkel, gyerekeinkkel, erről egy videót készí­tettünk, amit elérhetővé tettünk a mú­zeum Facebook-oldalán. Ugyancsak a sajátos helyzet eredmé­nye 34 kisvideó, amelyeket a karantén ideje alatt tettünk közzé a Facebookon, valamint az intézmény YouTube-csa­­tornáján. Ezeken Haszmann Pál nyu­galmazott múzeumvezető mesél a gyűj­temény érdekes, értékes darabjairól. Ezzel is próbáltuk fenntartani a kap­csolatot a közönségünkkel. A nyár folyamán, a megfelelő egész­ségügyi szabályok betartásával, bejá­­rós, nappali angolnyelv- és kézműves táborokat hirdettünk elsősorban helyi gyermekeknek, de örvendetes, hogy nagy érdeklődés övezte a felhívásun­kat, a származási kör pedig kiszéle­sedett egészen Kolozsvárig, hiszen nagyszülőknél nyaraló kolozsvári résztvevői is voltak a táboroknak. Évente szeptember harmadik szom­batján kerül sor a Csernátoni Burrog­­tatóra, mely 2020-ban csak virtuálisan valósulhatott meg, élő bejelentkezéssel a múzeumkertből, motorindítással, valamint barátainktól kapott bemu­tatkozó videókkal. Örvendetes, hogy a rendhagyó helyzet ellenére is nagy volt az érdeklődés, jó visszhangja volt a vir­­tuális­ durrogtatónak. A kulturális intézmények is kény­telenek voltak programjaikat az új helyzethez igazítani, de próbálták meg­őrizni a kapcsolatot a közönséggel. Ezt tettük mi is, erősítve jelenlétünket a világhálón. Ugyanakkor jelentős hát­térmunka zajlott az intézményben, pél­dául megújítottuk a kiállításokat.­­ A 2021-es év tervezésénél is nagy a bizonytalanság, hiszen a programok megvalósíthatóságát jelentősen befolyá­solja az adott járványügyi helyzet, a kü­lönféle intézkedések.­­ Próbáltuk úgy megtervezni az évet, hogy rendezvényeink bármilyen körülmény között megtörténhessenek, így mindenre legalább két forgató­­könyvet dolgoztunk ki. Természetesen a legnagyobb öröm az lenne, ha ismét gyermekzsivajjal telhetne meg a mú­zeumkert, de számolnunk kell azzal is, hogy korlátozott létszámmal vagy csak virtuálisan tudunk majd megvalósíta­ni egy-egy programot. Jeles napokhoz, ünnepeinkhez kap­csolunk a már jól bejáratott rend sze­rint számos rendezvényt, így elsőként említem a Maszkások farsangi múze­umpedagógiai tevékenységet, melyet február 6-án, vakációzáró családi nap­ként fogunk meghirdetni korlátozott létszámmal. Március 10-én ismét kapcsolódunk a Beporzók Napjához. Virtuális rajzver­senyt hirdetünk, a legjobb alkotások tervek szerint méhészeti kiállításunkat fogják majd színesíteni szabadtéri, nagy­méretű képek formájában. Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tar­tanak számon, ezek kétharmada rovar­­beporzású, a mindennapi ételünk mint­egy harmadához kellenek a beporzók. Azt is tudjuk, hogy az elmúlt években méhek tömege tűnt el a Föld színéről. Fontos felhívni erre a figyelmet, mind­annyian tehetünk a bolygónkért. Erre a programunkra vonatkozó felhívásunkat február közepén tesszük közzé. Március 29. és április 2. között zajlik a hagyományos tojásírás a műhelyünk­ben, ha lehetséges, iskolás csoportok részvételével, ha nem, akkor délutáni tevékenységként szűkebb csoportok­nak, valamint április 3-án fogunk tar­tani egy tavalyihoz hasonló rendhagyó tojásíró napot. Ha lehetséges lesz, akár korlátozott létszámmal is, de szeretnénk múzeum­kerti gyermeknapot tartani bábszín­házzal, gyermekkoncerttel. A múzeu­mok éjszakája rendezvényhez tavaly virtuálisan tudtunk kapcsolódni, idén ezt gondolnánk tovább, szintén virtuá­lis bejelentkezést tervezünk arra a nap­ra. A szeptember harmadik szombatján sorra kerülő Csernátoni Burrogtató idén kilencedik kiadásához érkezik, a nagy érdeklődésre való tekintettel egyelőre nem tudjuk megmondani, milyen for­mában fogjuk megtartani. A járvány­helyzet alakulásának függvényében, reméljük, nyár elejéig eldől, hiszen ez alaposabb előkészületeket igénylő, na­gyobb költségvetésű, sok háttérmunkát feltételező rendezvény. A nyár a táborozások ideje a cser­nátoni múzeumban, reméljük, ha mást nem, de legalább a nappali, bejárós tá­borainkat idén is meg tudjuk tartani. D. Haszmann Orsolya arról is be­szélt, hogy a múzeum a Bod Péter Megyei Könyvtárral közösen tavaly szervezte vol­na nyolcadik diákvetélkedőjét és nyári ol­vasótáborát, amit a járványhelyzet miatt el kellett halasztani. Ennek pótlására feb­ruárban többfordulós online vetélkedőt hirdetnek a diákoknak, és a legjobban sze­replők számára májusban Csernátonban egy vagy két szakmai műhelytalálkozót szerveznek meghívottakkal. A program támogatója a Nemzeti Kulturális Alap. Programjaikat nem tudnák meg­valósítani támogatás nélkül, az anya­­intézmény és fenntartójuk, Kovászna Megye Tanácsa mindig mögöttük áll, de a múzeum mellett működő közmű­velődési egyesület segítségével pályá­zati forrásokat is mozgósítanak, így a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap, a Csoóri Sándor Alap és a Communitas Alapítvány állandó támo­gatójuk - tudtuk meg a muzeológustól, aki munkatársai nevében is köszöni a támogatást azoknak is, akik az eltelt év­tizedek alatt önzetlenül gyarapították a múzeum gyűjteményét. A múzeum jelen pillanatban is lá­togatható, várják a gyűjtemény iránt érdeklődőket, újdonságokkal is készül­nek, többek között két saját kiállítással, egyik a gyűjtemény festett bútoraihoz, másik a gyűjteményben található tűz­oltókocsikhoz kapcsolódik - mondta még el D. Haszmann Orsolya. DIMÉNY-HASZMANN ÁRPÁD FELVÉTELE Panasz a kirekesztő oltáskampány miatt­ ­ » NAGY D. ISTVÁN » A szolgálat közle­ményben számol be a tervezett lépések­ről. Felidézik, korábban levélben fordul­tak Raed Arafat belügyi államtitkárhoz, azt kérve, hogy a hatékony és pontos tájékoztatás érdekében adjanak tájékoz­tatást magyar nyelven is. Megemlítik, hogy a válasz az Oltáskampányt Koor­dináló Országos Bizottságtól érkezett szerdán. Ennek tartalmáról lapunkban korábban mi is beszámoltunk. A szolgálat képviselői nemtetszé­süknek adnak hangot a válasz azon részét illetően, hogy az információk a román nyelven kívül angolul is elérhe­tők a honlapon (egy fordítószoftver ré­vén, ami nem azonos azzal, hogy angol változata is lenne az oldalnak - szerk. megj.), rámutatva, hogy szervezetük ki­mondottan a magyar nyelvű lakosság pontos és hivatalos tájékoztatását kérte számon. Benkő Erika, a szolgálat elnöke megdöbbenésének adott hangot a vá­lasszal kapcsolatban. A cinizmus ma­gas fokának tartja, hogy Romániában angol nyelven lehet az embereket az oltásról tájékoztatni, magyarul viszont nem. Ez különösen súlyos, főleg hogy a lakossági oltáskampány első szakaszá­ban a 65 éven felüliek a kedvezménye­zettek, az a korcsoport, melynek tagjai önhibájukon kívül nem tudtak jól meg­tanulni románul. A közleményben ugyanakkor rész­letesebben ismertetik annak a csatolt levélnek a tartalmát is, melyet az or­szágos bizottságtól kaptak. Amint arról már beszámoltunk, a hatóság ebben közli, hogy Románia hivatalos nyelve a román, de azt is hozzáteszik, hogy a magyar nyelvű tájékoztatás a helyi ha­tóságok hatáskörébe tartozik, és azok az anyagok, melyeket az oltással kap­csolatosan elküldenek, „szerkeszthető formátumban vannak és ennélfogva ezek lefordíthatók”, a helyi hatóságok pedig rendelkeznek törvényes alappal és megfelelő személyzettel ahhoz, hogy ezt elvégezzék. A fentiek mellett a szolgálat jelzi: több bejelentés érkezett hozzájuk ma­gyar anyanyelvű emberektől, hogy az oltásközpontokban csakis román nyelvű formanyomtatványok vannak, melyeket mindenkinek ki kell töltenie, és amelyek értelmezéséhez bonyolult orvosi nyelvezet ismerete szükséges. Ezen űrlapoknak a szerepe, hogy az ol­tásra kerülő személy beszámoljon eset­leges korábbi betegségeiről, valamint arról, hogy milyen gyógyszereket szed. Benkő Erika szerint elfogadhatat­lan, hogy az oltáskampány kellős kö­zepén még mindig nincsenek hivatalos magyar nyelvű tájékoztató anyagok, amint az is, hogy az oltásközpontok­ban a formanyomtatványok kizárólag román nyelvűek. Ezért a diszkriminá­cióellenes testülethez fordulnak, és a helyi hatóságokat is felkérik, tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy a ma­gyar anyanyelvű emberek pontosan tá­jékozódhassanak erről a kimondottan fontos kérdésről. Erre már csak azért is szükség lenne, mert rengeteg téveszme forog az emberek körében az oltással kapcsolatban. Az igazgató azt is elmondta, tudo­mása van arról, hogy vannak országok, például Norvégia, ahol a hivatalos és az angol nyelv mellett a vendégmunkások anyanyelvén is tájékoztatják az embe­reket, pontosan azért, mert biztosak akarnak lenni abban, hogy az emberek meg is értik, miről van szó. „Ehhez ké­pest nálunk a kormány semmibe veszi egy 1,3 milliós közösség nyelvi jogait” - fogalmazott Benkő Erika. KÖZÉLET

Next