Háromszék, 2021. július (33. évfolyam, 9273-9294. szám)

2021-07-23 / 9289. szám

GYERMEKVÉDELMI NÉPSZAVAZÁS Megerősítheti Magyarország pozícióit A magyar kormány által a gyermekvédelem ügyében kezdeményezett népszavazás alkalmas eszköz lehet arra, hogy megerősítse Magyarország pozícióit - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap a Kormányinfón. Kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök a kormányülés után bejelentette a népszavazási kezdeményezést öt fontos kérdésben, mert az elmúlt hetek eseményeit úgy értékelik, hogy Brüsszel megtámadta Magyarországot, és ennek egyedüli oka a gyermekvédelmi törvény. A népszavazást év végén, legkésőbb jövő január-februárban tarthatják meg-tette hozzá. Gulyás Gergely hangsúlyozta: ez az ügy Közép-Európának is egy olyan küzdelme, amelyben meg kell mutatni, hogy a térség kultúrája, értékei és identitása éppúgy az EU része, mint Nyu­­gat-Európáé, és a kettő egymás mellett élése nélkül nem kép­zelhető el hosszú távon az unió sikeres működése. Kifejtette: az uniós helyreállítási alapról gya­korlatilag már megegyeztek, de a gyermekvédelmi törvény elfogadása után Brüsszel ezt a kérdést újranyitotta, sajtókam­pány és politikai vádak sorozata indult Magyarország ellen. Az alaptörvény legfontosabb mon­data szerint az emberi méltóság sérthetetlen, de az államnak alkotmányos kötelezettsége a gyermekvédelem feladatainak ellátása is - magyarázta. A miniszter felidézte: ami­kor 2016-ban a migráció ügyé­ben fordultak az emberekhez, az akkor kapott megerősítés elég volt, hogy a kötelező kvó­ták Magyarországra erőltetését megakadályozzák. A mostani kötelezettségszegési eljárás ügyé­ben is az az egyetlen eszköz, ha a magyar nép világosan foglal állást - mutatott rá. Hozzátette: a népszavazás a legdemokratiku­sabb megoldás, 1989 óta a fontos ügyekben a népszavazás komoly eszköz volt. A népszavazás abban segít, hogy nemzeti hatáskörben a gyermekvédelmi szabályokat úgy alkossák meg, ahogy azt Ma­gyarországon az emberek helyes­nek tartják - mondta. Hozzátette, Magyarország továbbra is lojális együttműködésre törekszik az EU-val, és remélhetőleg az Euró­pai Bizottság elnöke rendet tud tartani a testületben. Különösen visszás, ha a cseh uniós biztos szólal meg korrupció kérdésében, miközben ő maga korrupciós vá­dak miatt börtönben volt - fűzte hozzá. Közölte: Magyarország számára az uniós tagság mellett több érv szól, mint ellene, de ha egy klub tagjai vagyunk, lehető­ségünk van a klub szabályaihoz hozzászólni, és olyan ügyekben, ahol nem ruháztuk át a döntési jogot, mi döntünk. Orbán Viktor miniszterel­nök szerdán jelentette be, hogy a kormány gyermekvédelmi nép­szavazást kezdeményezett. En­­nek kérdéseit már benyújtották a Nemzeti Választási Bizottság­hoz. Orbán Viktor hangsúlyoz­ta: Brüsszel az elmúlt hetekben egyértelműen megtámadta Ma­gyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt. A magyar törvé­nyek nem engedik a szexuális propagandát az óvodákban, az iskolákban, a televíziókban és a reklámokban - közölte. Kiemelte: Brüsszel most az oktatási törvény és a gyermekvédelmi szabályok módosítását követeli. Sérelme­zik, hogy nálunk nem lehetséges az, ami Nyugat-Európában már állandósult, ott az LMBTQ-ak­­tivisták bejárnak az óvodákba és az iskolákba, ők végzik a sze­xuális felvilágosítást - mondta. Hozzátette: nálunk is ezt akarják, ezért a brüsszeli bürokraták fe­nyegetőznek, kötelezettségszegé­si eljárásokat indítanak, vagyis visszaélnek a hatalmukkal. Kijelentette: a gyermeke­ink jövője a tét, ezért ebben a kérdésben nem engedhetünk. Amikor a hazánkra nehezedő nyomás ilyen erős, akkor csak a közös népakarat tudja meg­védeni Magyarországot, ezért a kormány úgy döntött, hogy népszavazást kezdeményez öt kérdésben - közölte. A kérdések a következők: Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési in­tézményben a szülő hozzájáru­lása nélkül szexuális irányult­ságokat bemutató foglalkozást tartsanak? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek szá­mára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legye­nek nemátalakító kezelések? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket be­folyásoló szexuális médiatar­talmakat korlátozás nélkül mu­tassanak be? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg? Orbán Viktor azt kérte a vá­lasztóktól, hogy közösen mondja­nak nemet ezekre a kérdésekre, ahogy öt évvel ezelőtt is nemet mondtak, amikor „Brüsszel a be­vándorlókat akarta rákénysze­ríteni Magyarországra”. Akkor egy népszavazás és a közös nép­akarat megállította Brüsszelt, egyszer már sikerült, és együtt újra sikerülni fog - jelentette ki. Megelőző csapásnak ne­vezte a kormány gyermekvé­delemről szóló népszavazási kezdeményezését Szánthó Mik­lós, az Alapjogokért Központ igazgatója, aki szerint az LMB­­TQ-propaganda Nyugaton már annyira elharapódzott, hogy a gyermekek jogait veszélyezteti. Szánthó Miklós mindenkit arra buzdított, hogy szavazzon „a genderideológia ellen”. Még soha nem volt ekkora a veszélye annak, hogy a Fidesz kivezeti Magyarországot az Eu­rópai Unióból, mint most, de a Demokratikus Koalíció (DK) ezt nem fogja hagyni - mondta Ró­nai Sándor, a párt európai parla­menti képviselője tegnapi online sajtótájékoztatóján. Hozzátette: bármilyen, Magyarország elleni háborút is hazudik Orbán Viktor kormányfő vagy Gulyás Ger­gely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és mondja azt, hogy a pedofiltörvénynek csúfolt, va­lójában homofób törvény miatt fagyasztották be az uniós pénze­ket, a döntés valódi oka a tíz éve tartó féktelen lopás, hogy szaba­don járnak-kelnek azok a fe­szes bűnözők, akik bizonyítha­tóan uniós pénzek elcsalásával lettek milliárdosok. Rónai Sán­dor szerint a 2022-es országgyű­lési választáson a magyarok Orbán Viktor és a magyar EU- tagság között fognak választani. A DK és Dobrev Klára lesz a ga­rancia arra, hogy Magyarország az EU tagja marad - szögezte le. FOTÓ: MTI Gulyás Gergely a kormányinfón A nándorfehérvári diadalra emlékeztek Magyarország a 15. században betöltött szerepéhez hasonlóan a 21. században is kulcsszerepet vállal az európai nemzetek kulturális értékeinek, közös keresztény hagyományainak megóvásában, illet­ve az Európai Unió külső határainak megvédésében - jelentette ki Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitká­ra a nándorfehérvári diadal emléknapján a budapesti Halászbástya tövében álló Hunyadi János-szobornál tartott ünnepségen tegnap. Németh Szilárd hangsúlyozta: ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összes­ségének az emléknapja, máig élő példaképe a hazafiságnak, az önfeláldozásnak, emberi helyt­állásnak, az európaiságnak, az európai összefogásnak és a ke­reszténységnek. Nándorfehér­vár megvédése csak annak volt köszönhető, hogy Hunyadi János és Szilágyi Mihály, a vár kapitá­nya saját jövedelméből finanszí­rozta Magyarország kulcsának védelmét. A többszörös túlerő­ben lévő török hadsereg 1456. július 4-től ostromolta a várat, ám a viadal 22-én, a középkori magyar hadtörténet egyik leg­dicsőbb epizódjaként Hunyadi János seregeinek fényes győzel­mével ért véget - emlékeztetett Németh Szilárd. Hangsúlyozta, hogy a győzelem hőseire ma is kegyelettel és tisztelettel, méltó módon kell emlékeznünk. Ezért nyilvánította július 22-ét a nán­dorfehérvári diadal emléknap­jává az Országgyűlés 2011-ben. A Hunyadiak felmutatták mindazt, ami az Árpádokat naggyá tette, olyan alapelveket őriztek, mint a szuverenitás, az integritás, az autonómiák támo­gatása és a hit - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere tegnap Budapesten a Magyarságkutató Intézet Hu­nyadiak és Corvinok című két­napos nemzetközi tudományos konferenciájának megnyitóján. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Szent Istvánnal olyan biro­dalom jött létre, amelyet apostoli király irányított, s egy lassan ki­teljesedő eszmerendszer, a Szent Korona jegyében fogta össze az itt élő népeket. Ebből alakultak ki a rendek, majd a nemzet. 2021. JÚLIUS 23.HÉTVÉGE KÜLFÖLD Megkezdődött a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem A 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (közismert nevén a Tusványos) idén is elmaradt ugyan, ám szervezői gondos­kodtak arról, hogy a koronavírus-járvány ne szabjon gátat a nem­zetpolitikai párbeszédnek, a nemzetben való, Kárpát-medencei együttgondolkodásnak. A magyarországi Sátoraljaújhelyen július 22—25. között megrendezték a Kárpát-medencei Nyári Szabadegye­temet „Restart-Renewal - Újraindítás-megújulás” mottóval. A több panelben zajló eszmecse­re, tanácskozás és vita arról szól, hogy milyen kihívások érhetik a nemzeti kisebbségvédelmet térségünkben és Európában, és melyek a gazdasági újraindítás lehetőségei a Kárpát-medencé­ben. Egy asztalhoz ülnek ugyan­akkor a külhoni magyar pártok képviselői, de a rendezvény fó­rumot biztosít a magyarországi politikai alakulatok közötti esz­mecserére is a nemzet és szuve­renitás tárgykörében. A sikerekre irányuló nyi­tottság jelenti a jövőt a magya­roknak és Európának, nem az alkalmazkodás a nyugati el­várásokhoz - közölte Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke. Brenzovics László, a Kárpát­aljai Magyar Kulturális Szövet­ség elnöke kiemelte, az előbb Bál­ványoson, majd Tusnádfürdőn megtartott hagyományos nyári szabadegyetem és tábor a Kár­pát-medencei magyarok sorsa iránt érdeklődő emberek számá­ra meghatározó nyári program volt harminc éven keresztül. A mostani időszak rendkívül ne­héz korszaka a határon túli ma­gyar kisebbségeknek, hiszen a koronavírus-járvány mellett a rendkívül erős támadásokkal is szembe kell nézniük: a magya­rokat nyelvükért, kultúrájukért, szokásaikért támadják, és gyer­mekeink lelkéért folyik a harc. Tőkés László, az Erdélyi Ma­gyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy a magyarok történelme örökös újrakezdések láncolata, a magyaroknak Tria­non és a kommunista diktatúra bukását követő rendszerválto­zás után újra kellett kezdeniük mindent, és a három évtizede elindított bálványosi folyamat is ennek jegyében kezdődött. Ma ugyanezért a célért szervez­kedünk, a munkába már-már belerokkanunk, de egyet azon­ban soha nem feledünk, Déva várának fel kell épülnie, erre vállalkozunk és szövetkezünk - mondta Tőkés László. Erős nemzetállamokon ala­puló erős Európára van szükség, ezt a koncepciót Magyarország mellett számos európai uniós tagállam támogatja - jelentette ki Varga Judit igazságügyi mi­niszter a Kárpát-medencében és Európában című panelbeszél­getésen. A kisebbségvédelem­ről szólva közölte, azt jobbára relatívan, diszkriminatívan értelmezi a mostani brüsszeli adminisztráció. Míg a szexuális kisebbségeket és a genderügyet akár a jogalapot megkerülve is védelmezik, addig az őshonos kisebbségek védelmét kevésbé tartják fontosnak - mondta a miniszter. Hozzátette: ezekben a kérdésekben a kormány folytat­ja a harcot Brüsszelben, a kettős mércére mindig rávilágítva. MTI-hírek alapján szerkesztette: Szekeres Attila

Next