Háromszék, 2021. augusztus (33. évfolyam, 9295-9316. szám)

2021-08-04 / 9297. szám

Szünidős mesepercek a könyvtár árnyékában Színes párnákra kuporodva, kényelmes babzsákok ölében tucatnyi gyermek várta kedd délelőtt a megyei könyvtár szomszédságában lévő kis kertben a fél tizenegyre meghirdetett meseolvasását. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár legújabb szünidős programja, a Mesepercek a kertkönyvtárban azonban ennél többet kínál, péntekig minden délelőtt alkalom adódik a hasznos és kellemes időtöltésre.»­­ FOTÓ: DEMETER VIRÁG KATALIN MEGYEI TANÁCS Nem mindenki akarja a sepsibesenyői tábort Kiegészítő döntést hozott júliusi ülésén a sepsibesenyői diák­tábor megyei önkormányzat tulajdonába történő átvételének igényléséről a képviselő-testület. Az ülésen a román tanácstagok több kifogást is megfogalmaztak az átvétel előkészítése kap­csán, és egyebek mellett aggályokat soroltak fel arra nézve, hogy a tábor elveszítheti országos jelentőségét, amelyet az elmúlt években gondosan kiépített a megyei sport- és ifjúsági igazga­tóság. A kiegészítő határozattervezetre - melynek elődjét még az év elején hagyta jóvá a testület-végül a román tanácstagok ellenszavazata mellett bólintottak rá.»­2 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE ISZTUS 4. • SZERDA • XXXIII. FÜGGETLEN NAPILAP Jelenléti oktatással kezdődik a tanév Sorin Cimpeanu tanügyminiszter azon az állásponton van, hogy az iskola minden tanuló számára jelenléti oktatással kezdődjék el szeptember 13-án. A tárcavezető tegnapi sajtótájékoztatóján ki­jelentette: figyelembe véve az oktatók nagyarányú átoltottságát, s mivel az iskolákban eddig is betartották a járványszabályokat, jelen pillanatban kizárja a különböző forgatókönyvek felállításá­nak szükségességét, és egyértelműen amellett foglal állást, hogy az új tanévben minden diák jelen lehessen az iskolák padjaiban. Hozzátette azonban, bár ő nagyon derűlátó, de a járványhelyzet alakulását mégis figyelembe kell majd venni. Kérdésre válaszolva kijelentette, nem híve az oltás kötelezővé tételének a tanügyi alkal­mazottak körében, de az oltás fontosságának szélesebb körű nép­szerűsítését támogatja, és felvetette azt is, hogy az iskolák orvosi rendelőit oltópontokká kellene alakítani. Azt is elmondta, hogy az egyetemek rektorai is a jelenléti oktatás mellett foglaltak állást. KATEDRÁK ELOSZTÁSA Harc a végleges állásokért Országszerte nagy nap a mai azok számára, akik az idei pedagógusi versenyvizsgán elérték a hetes általánost: csak ma választhatnak a jövő tanévtől meghirdetett végleges katedrákból. A tegnap kihirde­tett végleges eredmények szerint 334 háromszéki vizsgázó dolgo­zatát értékelték, ezek alapján 163-an (48,8 százalék) érték el a hetes általánost, s vehetnek részt a mai álláselosztáson, velük együtt pályáznak a közzétett ötvenhat helyre a más megyéből érkezők is. FEKETE RÉKA » Az előzetes eredmények szerint 341-en vet­tek részt a Kovászna megyében tartott pedagógusi versenyvizs­gán, közülük 157 pályázónak (47 százalék) sikerült elérnie a hetes átlagot, a megóvott dol­gozatok újrajavítása után végül 163-an (48,8 százalék) lépték át a végleges állás feltételeként ki­tűzött hetest. Az 5-6,99 közötti általánossal vizsgázók eredmé­nye is javult, a megóvott dolgo­­zatok­ újrajavítása után a koráb­bi 124 helyett 131-en érték el ezt a besorolást, a korábbi hatvan helyett negyvenen buktak 5-ös alatt.1­3 máról holnapra "JT "háromnyelvű - román, magyar és ukrán m­ű­­­helységnévtáblát helyeztek ki hétfőn JL JL Máramarosszigeten. A helyi RMDSZ képviselői szerint az ukrán határ közelében található településen élő magyarság régi vágya valósult meg ezzel, és bizonyára kijelenthetjük azt is: a hírnek a tábla-, jelkép- és feliratháború­ban edzett székelyföldi magyarok is ugyanúgy örülnek, mint szórványban élő nemzettársaik. A magyarok mellett, persze, örülhetnek a Mára­marosszigeten, valamint az ország más tájain élő ukránok, de hinni merjük: a többségi román nemzethez tartozók jelentős része is. A máramarosszigeti helységnévtáblának amúgy van egy kevésbé dicső előtörténete is: 2019-ben egy­szer már feltüntették magyarul is a település nevét, ám az mindössze egy napot tartott, másnapra le is festették. Akkor az RMDSZ-es alpolgármester kez­deményezte a magyar feliratot, a városvezető pedig rendelettel szerzett érvényt a javaslatnak - most azonban a helyi tanács szavazott a háromnyelvű tábláról. És ami különösen fontos: az RMDSZ-es kezdeményezést mindenik román párt, a liberáli­sok, a szociáldemokraták és az USR-PLUS is támo­gatta, gyakorlatilag tehát egyhangúlag döntöttek a többnyelvű tábláról. Persze, önmagában ez még nem biztosíték arra, hogy ezúttal nem akad olyas­valaki, akinek sérti a szemét a többnyelvű tábla, de mindenképpen fontos jelzés, hogy a helyi közösség választott képviselői pártszínezettől függetlenül egyként sorakoztak föl a kezdeményezés mögé. A történelmi Máramaros egykori székhelyén amúgy törvény szerint nem lenne kötelező magya­rul és ukránul is kiírni a település nevét, hiszen Máramarosszigeten a 35 ezer lakos alig 10-11 szá­zaléka magyar, ukránok pedig ennél is kevesebben élnek. Nincs meg tehát a bűvös 20 százalékos kü­szöb, amely kötelezné a városvezetést a többnyel­vűség biztosítására - ennek tükrében pedig még inkább figyelemre méltó gesztus a helyi tanács egyhangú támogatása. Az, hogy a helyi tanácsban senki nem ellenezte a javaslatot, akár nagyobb vé­delmet is jelenthet a többnyelvű táblának az esetle­ges nacionalista vandalizmus ellen, a magyarság helyi vezetői szerint ugyanakkor a döntés megerő­sítheti a kapcsolatot többség és kisebbségek között. A sajtónak nyilatkozó helyi magyar vezetők azt is kiemelték: a tanácstagok és véleményfor­málók a normalitás jeleként értékelték a kezdemé­nyezést­­ és a máramarosszigeti történet ebben a tekintetben lehet örömhír az ország más vidékein élő magyarok számára is: egyszer talán csak el lehet jutni oda, hogy a román többség maga lát­ja be, semmit nem veszít azzal, ha a nyelvi jogok biztosítása révén is hozzájárul ahhoz, hogy a vele együtt, kisebbségben élő magyar közösség otthon érezze magát Romániában. FARCÁDI BOTOND

Next