Háromszék, 2021. szeptember (33. évfolyam, 9317-9338. szám)

2021-09-07 / 9321. szám

Elhunyt Jean-Paul Belmondo ! Tegnap 88 éves korában elhunyt Jean-Paul Belmondo-vagy ahogy a franciák becézték: Bébel a francia film egyik legna­gyobb csillaga. A gyászhírt a színészóriás ügyvédje közölte az AFP francia hírügynökséggel. Párizs egyik külvárosában, Neuillyben született művész­családban: édesapja szicíliai származású szobrászművész, édesanyja festő volt. Az ifjú Belmondo azonban a művé­szetek helyett inkább a spor­tokhoz vonzódott: futballo­zott, kerékpározott és bokszolt (erre utal jellegzetes orrformá­ja is). Egy súlyos betegség után döntött a színészet mellett, és harmadszorra felvették a pá­rizsi színművészeti főiskolára, ahol megkedvelték a tehetsé­ges fiatalembert. Egyedül a fi­zimiskájával nem voltak meg­elégedve, óva intették, hogy ezzel az arccal a nők közelébe menjen. A főiskola elvégzése után először színpadon szere­pelt, s játékát a kritika hol di­csérte könnyedségéért, termé­szetességért, hol pedig szidta vaskosságáért, „felháborító” bolondozásaiért. Filmes pályafutása 1957- ben kezdődött, első jelentő­sebb szerepét Marc Allegret Légy szép és tartsd a szád című filmjében kapta, amelyben együtt játszott Alain Delonnal. Pályafutásának kezdete a fran­cia új hullám kibontakozásá­val esett egybe, hiszen a moz­galom egyik mérföldkövének számító, Jean-Luc Godard által rendezett Kifulladásig című film főszerepében aratta első nagy sikerét 1960-ban. Bel­mondo azonban egy idő után hátat fordított az új hullám­nak, Olaszországba ment, ahol Sophia Loren oldalán játszott az Egy asszony meg a lánya című Vittorio de Sica-filmben. Hazatérése után ugyan még forgatott Godard-ral (A bolond Pierrot) és Louis Malle-lal (A tolvaj), de a hatvanas évek második felétől egyre több kö­zönségfilmben szerepelt. Test­­felépítését, sportolói múltját, nem utolsósorban sokoldalú tehetségét kamatoztatta ezek­ben az akciókban bővelkedő, többnyire humoros filmekben, amelyekben a legveszélyesebb mutatványokat is kaszkadőr nélkül hajtotta végre. Mindez kockázatokkal járt, a Montre­ali bankrablás című filmben olyan súlyosan megsérült, hogy rohammentővel kellett kórházba szállítani. Felsorolni is nehéz filmje­it, amelyek révén a franciák egyik legnépszerűbb színésze lett: Cartouche, Borsalino (is­mét Alain Delonnal), A profi, A betörés, A riói kaland, A ja­víthatatlan, Ászok ásza, Stav­­isky, Désiré, Szabadlábon Ve­lencében, Magányos zsaru. A filmezés mellett a régi „szere­lemhez”, a színpadhoz sem lett hűtlen: 1987-ben a Kean, a szí­nész, 1990-ben pedig a Cyrano de Bergerac címszerepében aratott hatalmas sikert. 1991- ben megvásárolta a Théatre des Variétés színházat, amely­ben egykor maga is szerepelt, a színháznak 2004-ig volt tulaj­donosa. Az akció- és kalandfil­mek után 1995-ben ismét egy komolyabb műben, a Claude Lelouch rendezte A nyomorul­tak, az Hugo-regény modern, antifasiszta históriává alakí­tott feldolgozásában csillan­totta meg sokszínű tehetségét. Bár többször kifejtette, hogy nem akar a francia film repkedő nagypapája lenni, 1998-ban ismét Alain Delon­nal tűnt fel a Két apának meny­nyi a fele? című akciófilmben, amelynek meglehetősen vér­szegény sztoriját a két nagy „öreg” könnyed és önfeledt já­téka avatta élvezetes mozivá. Művészetéért 2006-ban megkapta a Becsületrendet, a civileknek adható legmagasabb kitüntetést Franciaországban. Jogállamisági aggályok miatt késik a pénz A Magyarországnak és Lengyelországnak szánt, a koronaví­­rus-járvány utáni gazdasági helyreállást célzó uniós alapok jóváhagyását részben a két országgal kapcsolatos jogállamisági aggályok is késleltetik-jelentette ki tegnap Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért, kereskedele­mért felelős biztosa, egyben a testület alelnöke. A biztos az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek ljublja­nai tanácskozásán továbbá azt is nyilatkozta, hogy a bizottság „tovább vizsgálja az uniós jog el­sőbbségének kérdését és annak a lengyel helyreállítási tervre vo­natkozó lehetséges következmé­nyeit”. A lengyel alkotmánybíró­ság szeptember 22-én hoz döntést arról, hogy bizonyos ügyekben az ország alaptörvénye vagy az európai uniós jog élvez-e elsőbb­séget. Elemzők szerint az ítélet meghatározó lehet Lengyelor­szág és az Európai Unió jövőbeli viszonya szempontjából. Magyarország és Lengyel­­ország májusban nyújtotta be a járvány utáni gazdasági helyre­­állításra vonatkozó tervét, ame­lyet az Európai Bizottságnak kell elbírálnia, hogy mennyire felel meg az unió által támasztott kö­vetelményeknek. A bizottság, nem sokkal a benyújtás után, kéthónapos értékelési időszakot indított el, amelyet július végén - több más tagállam esetében is - még két hónappal meghosz­­szabbított. A tervek elfogadásá­nak határideje szeptember 30-a. Amennyiben az Európai Bizott­ság jóváhagyja a terveket, a tagál­lami szakminisztereket tömörítő tanács ezt követően egy hónapon belül meghozza a végső döntést. A határozat elfogadását követően a tagállam kétoldalú finanszí­rozási megállapodásokat ír alá a bizottsággal, és két hónapon belül megkapja a megállapodás szerinti előfinanszírozást. Len­gyelországnak 24 milliárd euró támogatás jár az uniós helyreál­lítási alapból, ezenkívül 12 mil­liárd euró alacsony költségű hite­lek formájában. Magyarország 7 milliárd euró értékű támogatás­ra pályázott. 2021. SZEPTEMBER 7. KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD Búcsú Ion Caramitrutól 79 éves korában vasárnap elhunyt Ion Caramitru színész, rende­ző, a bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház igazgatója és a Román Színházi Szövetség elnöke. Több hétig kezelték kórház­ban, egyes hírforrások szerint kórházi fertőzés okozta a halálát. Caramitrut az egyik legnagyobb román színészként tartották szá­mon. 1942. március 9-én született Bukarestben, 1964-ben szerzett diplomát a bukaresti színmű­vészeti egyetemen. Pályafutása során számos szerepet alakított, többek között olyan neves ren­dezőkkel dolgozott, mint Liviu Ciulei, Andrei Şerban, Jurij Kor­­donszkij, Alexandru Tociles­­cu, Silviu Purcărete. Több mint negyven filmben játszott, szín­darabokat és operát is rendezett. Számos román állami és külföldi szakmai díj birtokosa. Caramitru a megalakulása, 1990 óta vezette a Román Színházi Szövetséget, amely a színházi élet legtekinté­lyesebb szakmai szervezete. 2005 óta vezette a bukaresti Nemzeti Színházat, amely az ő mandátu­mai alatt alapos átépítésen és kor­szerűsítésen esett át. Már az 1989-es romániai rendszerváltás idején közéleti szerepet vállalt: Bukarestben a Nicolae Ceauşescu diktátor elleni tüntetések alatt behatolt a Román Televízió épületébe, majd Mircea Dinescu költővel együtt élő mű­sorban bejelentette a Ceauşescu házaspár elmenekülését és a forradalmárok győzelmét. Ca­ramitru mindig kommunistael­lenesként határozta meg magát. 1996 és 2000 között Románia kul­turális minisztere volt, a 2000-es években visszavonult a közélet­től és ismét kizárólag a színház­nak szentelte életét. Bogdan Gheorghiu jelenlegi kulturális miniszter szerint Ca­ramitru számos színésznemze­dék mentora volt, aki példátlan energiával rendelkezett és el­évülhetetlen érdemeket szerzett a román kulturális infrastruk­túra fejlesztésében. A Marosvá­sárhelyi Nemzeti Színház Tom­pa Mi­dós Társulata a közösségi médiában közzétett üzenetben búcsúzott Caramitrutól: személy­ében egy kiváló színész, rendező és kultúrpolitikus távozott az élők sorából, aki a román-ma­gyar közeledés, színházi együtt­működés elkötelezett híve volt. Brexit után: bezárt kocsmák, üres polcok Üres polcok jellemzik az élelmiszerboltokat az Egyesült Király­ságban, a termékhiány nem csak a hétköznapi emberek életét befolyásolja, de súlyos problémák elé állítja az üzleteket, és az éttermeket is. Olyan alapélelmiszerekhez nem lehet hozzájutni, mint a csirke-, a pulyka- és a sertéshús, de a sört is nélkülöznie kell az embereknek-olvasható a Mirror augusztus 27-i cikkében. A kiürült polcok látványa nem volt ritka a szocialista blokkban, ám most ezzel a látvánnyal is­merkednek a britek is, miután a koronavírus-járvány okozta korlátozások és a brexitnek kö­szönhető munkaerőhiány együt­tesen súlyos rendellenességeket okoznak az élelmiszerellátásban. A szállítmányozó cégek állomá­nyából a legfinomabb becslések szerint is 100 ezer sofőr hiányzik, már a COVID előtt sem volt elég kamionos, ám az egészségügyi korlátozások nyomán a helyzet csak súlyosabbá vált. 14 ezer eu­rópai kamionsofőr hagyta el az Egyesült Királyságot, és közülük csupán 600 tért vissza. A legismertebb vendéglátó láncoknál, mint például a Cos­ta, a McDonald’s és a Greggs is érezhető az áruhiány, ami ér­telemszerűen nem kerülte el a Tescót, a Morrisonst, az Asdát és Sainsbury’st sem. Sok pub kény­telen volt bezárni, mert olyan sörgyárak sem tudtak nekik szál­lítani, mint az Amstel, a Heine­ken és a Foster. A vendéglátósok a hiányt azzal próbálják orvosolni, hogy vendégeiknek kisebb főz­­dék termékeit kínálják, ám ezek a cégek a hirtelen megnövekedett áruigényt nem bírják tartani. A sörözők elkötelezett híveit tovább sújtja az is, hogy a pubok egyik legnagyobb beszállítójánál a GXO logisztikai vállalatnál a sofőrök sztrájkba léptek az alacsony fi­zetéseik miatt. Az élelmiszerek mellett súlyos gondot okozhat, hogy elég COVID-teszt sem kerül az Egyesült Királyságba, ezért a Brit Nemzeti Egészségügyi­­Szol­­gálat vészforgatókönyveket ké­szített, hogy mikor és mely­ ese­tekben használjanak teszteket az egészségügyi dolgozók. (indexfm) MTI-hírek alapján szerkesztette: Farcádi Botond FOTÓ: MATTHEW NORWOOD/GETTY IMACES HUNGARY

Next