Háromszék, 2021. szeptember (33. évfolyam, 9317-9338. szám)
2021-09-07 / 9321. szám
Elhunyt Jean-Paul Belmondo ! Tegnap 88 éves korában elhunyt Jean-Paul Belmondo-vagy ahogy a franciák becézték: Bébel a francia film egyik legnagyobb csillaga. A gyászhírt a színészóriás ügyvédje közölte az AFP francia hírügynökséggel. Párizs egyik külvárosában, Neuillyben született művészcsaládban: édesapja szicíliai származású szobrászművész, édesanyja festő volt. Az ifjú Belmondo azonban a művészetek helyett inkább a sportokhoz vonzódott: futballozott, kerékpározott és bokszolt (erre utal jellegzetes orrformája is). Egy súlyos betegség után döntött a színészet mellett, és harmadszorra felvették a párizsi színművészeti főiskolára, ahol megkedvelték a tehetséges fiatalembert. Egyedül a fizimiskájával nem voltak megelégedve, óva intették, hogy ezzel az arccal a nők közelébe menjen. A főiskola elvégzése után először színpadon szerepelt, s játékát a kritika hol dicsérte könnyedségéért, természetességért, hol pedig szidta vaskosságáért, „felháborító” bolondozásaiért. Filmes pályafutása 1957- ben kezdődött, első jelentősebb szerepét Marc Allegret Légy szép és tartsd a szád című filmjében kapta, amelyben együtt játszott Alain Delonnal. Pályafutásának kezdete a francia új hullám kibontakozásával esett egybe, hiszen a mozgalom egyik mérföldkövének számító, Jean-Luc Godard által rendezett Kifulladásig című film főszerepében aratta első nagy sikerét 1960-ban. Belmondo azonban egy idő után hátat fordított az új hullámnak, Olaszországba ment, ahol Sophia Loren oldalán játszott az Egy asszony meg a lánya című Vittorio de Sica-filmben. Hazatérése után ugyan még forgatott Godard-ral (A bolond Pierrot) és Louis Malle-lal (A tolvaj), de a hatvanas évek második felétől egyre több közönségfilmben szerepelt. Testfelépítését, sportolói múltját, nem utolsósorban sokoldalú tehetségét kamatoztatta ezekben az akciókban bővelkedő, többnyire humoros filmekben, amelyekben a legveszélyesebb mutatványokat is kaszkadőr nélkül hajtotta végre. Mindez kockázatokkal járt, a Montreali bankrablás című filmben olyan súlyosan megsérült, hogy rohammentővel kellett kórházba szállítani. Felsorolni is nehéz filmjeit, amelyek révén a franciák egyik legnépszerűbb színésze lett: Cartouche, Borsalino (ismét Alain Delonnal), A profi, A betörés, A riói kaland, A javíthatatlan, Ászok ásza, Stavisky, Désiré, Szabadlábon Velencében, Magányos zsaru. A filmezés mellett a régi „szerelemhez”, a színpadhoz sem lett hűtlen: 1987-ben a Kean, a színész, 1990-ben pedig a Cyrano de Bergerac címszerepében aratott hatalmas sikert. 1991- ben megvásárolta a Théatre des Variétés színházat, amelyben egykor maga is szerepelt, a színháznak 2004-ig volt tulajdonosa. Az akció- és kalandfilmek után 1995-ben ismét egy komolyabb műben, a Claude Lelouch rendezte A nyomorultak, az Hugo-regény modern, antifasiszta históriává alakított feldolgozásában csillantotta meg sokszínű tehetségét. Bár többször kifejtette, hogy nem akar a francia film repkedő nagypapája lenni, 1998-ban ismét Alain Delonnal tűnt fel a Két apának menynyi a fele? című akciófilmben, amelynek meglehetősen vérszegény sztoriját a két nagy „öreg” könnyed és önfeledt játéka avatta élvezetes mozivá. Művészetéért 2006-ban megkapta a Becsületrendet, a civileknek adható legmagasabb kitüntetést Franciaországban. Jogállamisági aggályok miatt késik a pénz A Magyarországnak és Lengyelországnak szánt, a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállást célzó uniós alapok jóváhagyását részben a két országgal kapcsolatos jogállamisági aggályok is késleltetik-jelentette ki tegnap Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért, kereskedelemért felelős biztosa, egyben a testület alelnöke. A biztos az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek ljubljanai tanácskozásán továbbá azt is nyilatkozta, hogy a bizottság „tovább vizsgálja az uniós jog elsőbbségének kérdését és annak a lengyel helyreállítási tervre vonatkozó lehetséges következményeit”. A lengyel alkotmánybíróság szeptember 22-én hoz döntést arról, hogy bizonyos ügyekben az ország alaptörvénye vagy az európai uniós jog élvez-e elsőbbséget. Elemzők szerint az ítélet meghatározó lehet Lengyelország és az Európai Unió jövőbeli viszonya szempontjából. Magyarország és Lengyelország májusban nyújtotta be a járvány utáni gazdasági helyreállításra vonatkozó tervét, amelyet az Európai Bizottságnak kell elbírálnia, hogy mennyire felel meg az unió által támasztott követelményeknek. A bizottság, nem sokkal a benyújtás után, kéthónapos értékelési időszakot indított el, amelyet július végén - több más tagállam esetében is - még két hónappal meghoszszabbított. A tervek elfogadásának határideje szeptember 30-a. Amennyiben az Európai Bizottság jóváhagyja a terveket, a tagállami szakminisztereket tömörítő tanács ezt követően egy hónapon belül meghozza a végső döntést. A határozat elfogadását követően a tagállam kétoldalú finanszírozási megállapodásokat ír alá a bizottsággal, és két hónapon belül megkapja a megállapodás szerinti előfinanszírozást. Lengyelországnak 24 milliárd euró támogatás jár az uniós helyreállítási alapból, ezenkívül 12 milliárd euró alacsony költségű hitelek formájában. Magyarország 7 milliárd euró értékű támogatásra pályázott. 2021. SZEPTEMBER 7. KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD Búcsú Ion Caramitrutól 79 éves korában vasárnap elhunyt Ion Caramitru színész, rendező, a bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház igazgatója és a Román Színházi Szövetség elnöke. Több hétig kezelték kórházban, egyes hírforrások szerint kórházi fertőzés okozta a halálát. Caramitrut az egyik legnagyobb román színészként tartották számon. 1942. március 9-én született Bukarestben, 1964-ben szerzett diplomát a bukaresti színművészeti egyetemen. Pályafutása során számos szerepet alakított, többek között olyan neves rendezőkkel dolgozott, mint Liviu Ciulei, Andrei Şerban, Jurij Kordonszkij, Alexandru Tocilescu, Silviu Purcărete. Több mint negyven filmben játszott, színdarabokat és operát is rendezett. Számos román állami és külföldi szakmai díj birtokosa. Caramitru a megalakulása, 1990 óta vezette a Román Színházi Szövetséget, amely a színházi élet legtekintélyesebb szakmai szervezete. 2005 óta vezette a bukaresti Nemzeti Színházat, amely az ő mandátumai alatt alapos átépítésen és korszerűsítésen esett át. Már az 1989-es romániai rendszerváltás idején közéleti szerepet vállalt: Bukarestben a Nicolae Ceauşescu diktátor elleni tüntetések alatt behatolt a Román Televízió épületébe, majd Mircea Dinescu költővel együtt élő műsorban bejelentette a Ceauşescu házaspár elmenekülését és a forradalmárok győzelmét. Caramitru mindig kommunistaellenesként határozta meg magát. 1996 és 2000 között Románia kulturális minisztere volt, a 2000-es években visszavonult a közélettől és ismét kizárólag a színháznak szentelte életét. Bogdan Gheorghiu jelenlegi kulturális miniszter szerint Caramitru számos színésznemzedék mentora volt, aki példátlan energiával rendelkezett és elévülhetetlen érdemeket szerzett a román kulturális infrastruktúra fejlesztésében. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Midós Társulata a közösségi médiában közzétett üzenetben búcsúzott Caramitrutól: személyében egy kiváló színész, rendező és kultúrpolitikus távozott az élők sorából, aki a román-magyar közeledés, színházi együttműködés elkötelezett híve volt. Brexit után: bezárt kocsmák, üres polcok Üres polcok jellemzik az élelmiszerboltokat az Egyesült Királyságban, a termékhiány nem csak a hétköznapi emberek életét befolyásolja, de súlyos problémák elé állítja az üzleteket, és az éttermeket is. Olyan alapélelmiszerekhez nem lehet hozzájutni, mint a csirke-, a pulyka- és a sertéshús, de a sört is nélkülöznie kell az embereknek-olvasható a Mirror augusztus 27-i cikkében. A kiürült polcok látványa nem volt ritka a szocialista blokkban, ám most ezzel a látvánnyal ismerkednek a britek is, miután a koronavírus-járvány okozta korlátozások és a brexitnek köszönhető munkaerőhiány együttesen súlyos rendellenességeket okoznak az élelmiszerellátásban. A szállítmányozó cégek állományából a legfinomabb becslések szerint is 100 ezer sofőr hiányzik, már a COVID előtt sem volt elég kamionos, ám az egészségügyi korlátozások nyomán a helyzet csak súlyosabbá vált. 14 ezer európai kamionsofőr hagyta el az Egyesült Királyságot, és közülük csupán 600 tért vissza. A legismertebb vendéglátó láncoknál, mint például a Costa, a McDonald’s és a Greggs is érezhető az áruhiány, ami értelemszerűen nem kerülte el a Tescót, a Morrisonst, az Asdát és Sainsbury’st sem. Sok pub kénytelen volt bezárni, mert olyan sörgyárak sem tudtak nekik szállítani, mint az Amstel, a Heineken és a Foster. A vendéglátósok a hiányt azzal próbálják orvosolni, hogy vendégeiknek kisebb főzdék termékeit kínálják, ám ezek a cégek a hirtelen megnövekedett áruigényt nem bírják tartani. A sörözők elkötelezett híveit tovább sújtja az is, hogy a pubok egyik legnagyobb beszállítójánál a GXO logisztikai vállalatnál a sofőrök sztrájkba léptek az alacsony fizetéseik miatt. Az élelmiszerek mellett súlyos gondot okozhat, hogy elég COVID-teszt sem kerül az Egyesült Királyságba, ezért a Brit Nemzeti EgészségügyiSzolgálat vészforgatókönyveket készített, hogy mikor és mely esetekben használjanak teszteket az egészségügyi dolgozók. (indexfm) MTI-hírek alapján szerkesztette: Farcádi Botond FOTÓ: MATTHEW NORWOOD/GETTY IMACES HUNGARY