Háromszék, 2022. február (34. évfolyam, 9421-9440. szám)
2022-02-01 / 9421. szám
KÖZELET 2022. FEBRUÁRI., KEDD VÁLLALKOZÓK TALÁLKOZÓJA BARÓTON Párbeszédet szorgalmaznak az önkormányzattal Közel ötven helyi üzletember fogadta el Benedek-Huszár János városgazda meghívását és jelent meg azon a csütörtöki megbeszélésen, melyen a polgármester első alkalommal találkozott a helyi üzleti, gazdasági szféra képviselőivel. ALBERT EGON » A Party Pub rendezvénytermében tartott találkozón az elöljáró beszámolt mandátumának eddigi történéseiről, megvalósításairól, érintette a megvalósult és a folyamatban lévő beruházásokat, beszélt a tervekről, a jövőt illető elképzeléseiről, pályázatokról, a költségvetésről, az adó és illetékek behajtásáról. Hangsúlyozta, hogy minden, ami a városban megvalósult vagy megvalósulásra vár, az összes beruházás, infrastrukturális fejlesztés, csakis az itt élő emberekért, az adófizetőkért, a helyi vállalkozókért történik: „Az a pénz, amit megtermel magának a város a helyi adókból és illetékekből, az a város és a hozzá tartozó falvak pénze, az önök pénze. Azon embereké, akik fizikai, illetve jogi személyként járulnak hozzá a költségvetéshez.” Ígéretet is tett az üzletembereknek, hogy rendszeresen sort kerítenek majd hasonló találkozókra, a közeljövőben már sokkal komolyabb témákban is tarthatnak gyűlést, megoszthatják gondolataikat olyan kérdésekben, amelyek érintik és befolyásolhatják Bárót és az öt falu, illetve a térség gazdasági helyzetét, irányát. Benedek-Huszár János beszámolójából kiderült, hogy a mostani városvezetés komolyan veszi az adók és illetékek behajtását, a pályázási lehetőségeket, felelősen kezeli a közművesítés kérdését a városban és a hozzá tartozó falvakon. Prioritásként tekint az utak, utcák modernizálására, figyelmet fordít az oktatási intézmények felújítására, igyekszik megteremteni azokat a lehetőségeket és azt a légkört, amely elősegíti a versenyképes, minőségi oktatást a tanintézményekben. Szívügyének tekinti a helyi egészségügy modernizálását, a betegellátás jobbá tételét, ennek érdekében minden lehetőséget megmozgat, igyekszik felzárkózni a XXI. század elvárásaihoz. Dolgoznak egy egységes város- és falukép kialakításán, ahol mindennek megvan a helye és szerepe, pénzt fordítanak a sportra, a kikapcsolódásra, a kultúrára. Olyan közeget teremtenének, ahol a város a hozzá tartozó falvaival együtt képes megfelelni a kor által támasztott kihívásoknak az élet minden területén. Olyan város- és falukép kialakítása a cél, ahol egyformán fontos az adófizető, a vállalkozó, a szárnyait bontogató vagy éppen a hazatérő és letelepedni, magának otthont teremteni akaró fiatal - mondotta a polgármester. A részletes beszámolót követően a vállalkozók is szót kaptak, és több kérdést is felvetettek. Volt, aki kétségeinek adott hangot: az elmúlt harminc évben mindenik polgármester megígérte a rendszeres találkozókat a helyi gazdasági szféra képviselőinek, aztán az egészből semmi sem lett. Remélték, hogy ezúttal kialakul a kölcsönös kommunikáció a városvezetés és a vállalkozók között. Nehezményezték az ingatlanadó tízszázalékos emelését is, hiszen most olyan időket élünk, amikor sok helyi vállalkozás a túlélésre van berendezkedve és a megszűnés szélén táncol, ilyen időben az önkormányzat nemhogy segítené, hanem még plusz terheket is kiró rájuk. Pedig meglátásuk szerint a hivatal azért van, hogy segítse a vállalkozóit, és ez fordítva is igaz. Akadt, aki az utcák jelenlegi állapotát kérte számon, mások az út menti árkokba, a termőföldekre hordott épülethulladék és háztáji szemét miatt elégedetlenkedtek, mihamarabbi megoldást sürgettek. Felvetődött a vezetékes víz ügye is, ami nemcsak a magánembereknek, hanem vállalkozásoknak is gondot okoz, hiszen a víz, ami a csapokból folyik, jó esetben ipari víznek felel meg, és egyáltalán nem alkalmas emberi fogyasztásra. Szóba került a két legnagyobb adósságot felhalmozó cég, az egykori Bibco és a volt bányavállalat kérdése is. Amint a polgármester közölte, 16 millió lejre rúg a csődbe ment, fizetésképtelen cégek város iránti adóssága, ebből az egykori Bibco 12 millió lejjel tartozik. A felvetett problémákra Benedek-Huszár János igyekezett feleleteket adni, volt, amire sikerült kielégítően válaszolnia, volt, amelyekről kiderült, hogy nem is annyira a városvezetéstől függenek. És van, ami a közeljövőben megoldható, de olyan is - például a vezetékes víz minőségének a javulása -, amire bizony még sokáig várni kell. I Háromszék _3 HULLADÉK-ELSZÁLLÍTÁSI DÍJ Fizetni kell a semmiért Olyan szolgáltatás megfizetésére kötelezik, amelyet nem vesz igénybe-panaszolta el lapunknak egy brassói polgár. A szemételhordási díjról van szó, amit lakatlan falusi házára róttak ki, szerinte jogtalanul. De nincs, hová fordulni a megoldásért: az önkormányzat és a köztisztasági vállalat is hárít. DEMETER 1. ILDIKÓ » Panaszosunk tavaly novemberben kapott egy levelet a brassói lakcímére, amelyben a nagyborosnyói polgármesteri hivatal arra szólítja fel, hogy fizessen ki 96 lejt szemételhordásra. Mivel emberünk az elmúlt két évben összesen két órát töltött feldobolyi házánál (ami szülői örökség), és ezalatt semmiféle hulladékot nem termelt, magyarázatot kért és meg is kapta egy következő levélben: a helyi tanács határozata értelmében ezentúl a lakatlan házakra is ki kell fizetni a szemételhordási díjat, punktum. Arra nincs válasz, hogy mennyire törvényes nem létező hulladék elszállításáért pénzt kérni. Ha valaki kimegy a házába, akkor biztosan termel szemetet, takarít, rendez, eszik is valamit, ami mind hulladékkal járó tevékenység - felelte megkeresésünkre Ilie Nicolae nagyborosnyói polgármester. Elmondása szerint nagyon sok bajuk van az árokba és más helyekre illegálisan eldobott szeméttel, és azzal is, hogy amit a kukákba helyeznek, nincs mindig szétválogatva újrahasznosítható kategóriákra. Arra a kérdésre, hogy jogos-e még egy teljes havi hulladékelhordási díjat követelni azoktól a tulajdonosoktól, akik a lakhelyükön már fizetnek ezért a szolgáltatásért, és falun már csak azért sem tudják hét közben (a begyűjtés menetrendje szerint) kitenni az esetleges szemetüket, mert legfeljebb nyári hétvégeken járnak ki örökölt házaikba vagy nyaralóikba, Ilie Nicolae így válaszolt: nem a polgármester, hanem a községi tanács határozata, hogy a hulladékelhordásért mindenkinek fizetnie kell, akkor is, ha nem lakik a községben, arra ugyanis nincs bizonyíték, hogy az alkalmi látogatások során keletkező hulladékot hazavinné valaki. A polgármesteri hivatal havonta 17-20 ezer lejes számlákat kap a Tega köztisztasági vállalattól, az embereknek pedig fejenként 8 lejt kell fizetniük - tette hozzá, és kétszer is megismételte, hogy tanácshatározatról van szó. Nagyborosnyó községben a helyi tanács gyűjti be a szemételhordási díjat, a köztisztasági vállalat oda küldi a számlát, ami az elvitt hulladék mennyiségével arányos - közölte érdeklődésünkre Máthé László, a Tega Rt. igazgatója, aki szerint az már az önkormányzat dolga, hogy miként szedi össze a pénzt. Hozzátette: Háromszéken tíz olyan község van, ahol a hulladékszállítási szerződések aránya nem éri el a lakosság 80 százalékát, ezekben az Öko Sepsi Társulás döntése értelmében a polgármesteri hivataloknak számlázzák ki a szolgáltatást, más falvakban pedig a főleg télen üresen álló házak után megosztott díjat fizetnek a tulajdonosok, rendszerint egy személy után. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Elfogadták az Őrkő rendezési tervét 1 » NAGY D. ISTVÁN » A rendezési terv elfogadása előtt Tóth- Birton Csaba alpolgármester elmondta, hogy egy 37,14 hektáros területről van szó, mely a hátrányos helyzetű övezetbe tartozik, és az önkormányzat európai uniós céltámogatást nyert el a városrész felzárkóztatására, az ott lakók életkörülményeinek javítására. Ebből három infrastrukturális fejlesztést finanszíroztak: egy multifunkcionális közösségi központ (nappali foglalkoztatóval, oktatórészleggel, orvosi rendelővel, zuhanyzókkal és mosodával), egy 123 férőhelyes óvoda, valamint 25 ikerház (50 szociális lakás) megépítését. Emellett az önkormányzatnak a részleges közművesítésre is uniós forrásokat sikerült szereznie. A csütörtökön elfogadott övezeti rendezési terv nemcsak az említett beruházásoknak a kereteit jelöli ki, hanem a teljes területen kialakítandó úthálózatról, a közművesítésről is rendelkezik, illetve a területen történő bármely építkezésre vonatkozó általános szabályokat is előírja. A törvény értelmében a rendezési terv tíz évig érvényes. Amint arról többször is beszámoltunk, a három erkői beruházás megvalósításáért az önkormányzat a Sepsi Helyi Akciócsoport Egyesület által kiírt célirányos támogatást pályázott meg, összesen közel négy és fél millió eurót. A közvetítői szerepet betöltő akciócsoport a Regionális Operatív Program kilences - a hátrányos helyzetű városi övezetek felemelését célzó - tengelyén elérhető támogatásra írt ki több pályázatot, egyebek mellett infrastrukturális fejlesztésekre. Ezekre az önkormányzat pályázhatott. A lehívható keretösszeg 4,5 millió euró volt, ebbe a fent említett három beruházás fért bele. Az első pályázatot még 2020 augusztusában benyújtották, a további kettőt pedig ugyanazon év végén. Első szakaszban az egyesület végezte az elbírálást, ezt követte a Közép-romániai Fejlesztési Régió ügynöksége. A finanszírozási szerződéseket végül tavaly ősszel írták alá. Az önkormányzatnak ugyanakkor feltett célja, hogy az Őrkő felzárkóztatása itt ne érjen véget, amint az többször elhangzott, újabb források keresésével, bevonásával a teljes negyedet átalakítanák, korszerűsítenék, kiemelnék a jelenlegi állapotból. Az Őrkő mellett ugyanakkor további két hátrányos helyzetű városrész felzárkóztatását is kezdeményezték, a Csíki, valamint a szépmezői lakónegyedekét, ahol hasonló, de kisebb nagyságrendű beruházásokat (közösségi központ, óvoda, közösségi terek) indítottak el. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE