Háromszék, 2022. február (34. évfolyam, 9421-9440. szám)

2022-02-01 / 9421. szám

KÖZELET 2022. FEBRUÁRI., KEDD VÁLLALKOZÓK TALÁLKOZÓJA BARÓTON Párbeszédet szorgalmaznak az önkormányzattal Közel ötven helyi üzletember fogadta el Benedek-Huszár János városgazda meghívását és jelent meg azon a csütörtöki megbe­szélésen, melyen a polgármester első alkalommal találkozott a helyi üzleti, gazdasági szféra képviselőivel. ALBERT EGON » A Party Pub rendezvénytermében tartott ta­lálkozón az elöljáró beszámolt mandátumának eddigi törté­néseiről, megvalósításairól, érintette a megvalósult és a fo­lyamatban lévő beruházásokat, beszélt a tervekről, a jövőt illető elképzeléseiről, pályázatokról, a költségvetésről, az adó és illeté­kek behajtásáról. Hangsúlyozta, hogy minden, ami a városban megvalósult vagy megvalósu­lásra vár, az összes beruházás, infrastrukturális fejlesztés, csakis az itt élő emberekért, az adófizetőkért, a helyi vállalko­zókért történik: „Az a pénz, amit megtermel magának a város a helyi adókból és illetékekből, az a város és a hozzá tartozó falvak pénze, az önök pénze. Azon em­bereké, akik fizikai, illetve jogi személyként járulnak hozzá a költségvetéshez.” Ígéretet is tett az üzletembereknek, hogy rend­szeresen sort kerítenek majd hasonló találkozókra, a közel­jövőben már sokkal komolyabb témákban is tarthatnak gyűlést, megoszthatják gondolataikat olyan kérdésekben, amelyek érintik és befolyásolhatják Bárót és az öt falu, illetve a térség gaz­dasági helyzetét, irányát. Benedek-Huszár János be­számolójából kiderült, hogy a mostani városvezetés komolyan veszi az adók és illetékek behaj­tását, a pályázási lehetőségeket, felelősen kezeli a közművesítés kérdését a városban és a hozzá tartozó falvakon. Prioritásként tekint az utak, utcák moderni­zálására, figyelmet fordít az ok­tatási intézmények felújítására, igyekszik megteremteni azokat a lehetőségeket és azt a légkört, amely elősegíti a versenyképes, minőségi oktatást a tanintézmé­nyekben. Szívügyének tekinti a helyi egészségügy modernizálá­sát, a betegellátás jobbá tételét, ennek érdekében minden lehe­tőséget megmozgat, igyekszik felzárkózni a XXI. század elvá­rásaihoz. Dolgoznak egy egysé­ges város- és falukép kialakítá­sán, ahol mindennek megvan a helye és szerepe, pénzt fordíta­nak a sportra, a kikapcsolódás­ra, a kultúrára. Olyan közeget teremtenének, ahol a város a hozzá tartozó falvaival együtt képes megfelelni a kor által tá­masztott kihívásoknak az élet minden területén. Olyan város- és falukép kialakítása a cél, ahol egyformán fontos az adófizető, a vállalkozó, a szárnyait bonto­gató vagy éppen a hazatérő és letelepedni, magának otthont teremteni akaró fiatal - mondot­ta a polgármester. A részletes beszámolót köve­tően a vállalkozók is szót kaptak, és több kérdést is felvetettek. Volt, aki kétségeinek adott hangot: az elmúlt harminc év­ben mindenik polgármester megígérte a rendszeres találko­zókat a helyi gazdasági szféra képviselőinek, aztán az egész­ből semmi sem lett. Remélték, hogy ezúttal kialakul a kölcsö­nös kommunikáció a városve­zetés és a vállalkozók között. Nehezményezték az ingat­lanadó tízszázalékos emelését is, hiszen most olyan időket élünk, amikor sok helyi vállalkozás a túlélésre van berendezkedve és a megszűnés szélén táncol, ilyen időben az önkormányzat nemhogy segítené, hanem még plusz terheket is kiró rájuk. Pe­dig meglátásuk szerint a hivatal azért van, hogy segítse a vállal­kozóit, és ez fordítva is igaz. Akadt, aki az utcák jelenlegi állapotát kérte számon, mások az út menti árkokba, a termőföl­dekre hordott épülethulladék és háztáji szemét miatt elégedet­lenkedtek, mihamarabbi meg­oldást sürgettek. Felvetődött a vezetékes víz ügye is, ami nem­csak a magánembereknek, ha­nem vállalkozásoknak is gondot okoz, hiszen a víz, ami a csapok­ból folyik, jó esetben ipari víz­nek felel meg, és egyáltalán nem alkalmas emberi fogyasztásra. Szóba került a két legna­gyobb adósságot felhalmozó cég, az egykori Bibco és a volt bányavállalat kérdése is. Amint a polgármester közölte, 16 mil­lió lejre rúg a csődbe ment, fize­tésképtelen cégek város iránti adóssága, ebből az egykori Bib­co 12 millió lejjel tartozik. A felvetett problémákra Be­nedek-Huszár János igyekezett feleleteket adni, volt, amire si­került kielégítően válaszolnia, volt, amelyekről kiderült, hogy nem is annyira a városvezetéstől függenek. És van, ami a közeljö­vőben megoldható, de olyan is - például a vezetékes víz minősé­gének a javulása -, amire bizony még sokáig várni kell. I Háromszék _3 HULLADÉK-ELSZÁLLÍTÁSI DÍJ Fizetni kell a semmiért Olyan szolgáltatás megfizetésére kötelezik, amelyet nem vesz igénybe-panaszolta el lapunknak egy brassói polgár. A szemét­­elhordási díjról van szó, amit lakatlan falusi házára róttak ki, szerinte jogtalanul. De nincs, hová fordulni a megoldásért: az önkormányzat és a köztisztasági vállalat is hárít. DEMETER 1. ILDIKÓ » Pana­szosunk tavaly novemberben kapott egy levelet a brassói lak­címére, amelyben a nagyboros­­nyói polgármesteri hivatal arra szólítja fel, hogy fizessen ki 96 lejt szemételhordásra. Mivel em­berünk az elmúlt két évben ös­­­szesen két órát töltött feldobolyi házánál (ami szülői örökség), és ezalatt semmiféle hulladékot nem termelt, magyarázatot kért­­ és meg is kapta egy következő levélben: a helyi tanács határo­zata értelmében ezentúl a lakat­lan házakra is ki kell fizetni a szemételhordási díjat, punktum. Arra nincs válasz, hogy men­­nyire törvényes nem létező hul­ladék elszállításáért pénzt kérni. Ha valaki kimegy a házába, akkor biztosan termel szemetet, takarít, rendez, eszik is valamit, ami mind hulladékkal járó tevé­kenység - felelte megkeresésünk­re Ilie Nicolae nagyborosnyói polgármester. Elmondása szerint nagyon sok bajuk van az árokba és más helyekre illegálisan eldo­bott szeméttel, és azzal is, hogy amit a kukákba helyeznek, nincs mindig szétválogatva újrahasz­nosítható kategóriákra. Arra a kérdésre, hogy jogos-e még egy teljes havi hulladékelhordási dí­jat követelni azoktól a tulajdono­soktól, akik a lakhelyükön már fizetnek ezért a szolgáltatásért, és falun már csak azért sem tudják hét közben (a begyűjtés menet­rendje szerint) kitenni az esetle­ges szemetüket, mert legfeljebb nyári hétvégeken járnak ki örö­költ házaikba vagy nyaralóikba, Ilie Nicolae így válaszolt: nem a polgármester, hanem a községi tanács határozata, hogy a hul­­ladékelhordásért mindenkinek fizetnie kell, akkor is, ha nem lakik a községben, arra ugyanis nincs bizonyíték, hogy az alkal­mi látogatások során keletkező hulladékot hazavinné valaki. A polgármesteri hivatal havonta 17-20 ezer lejes számlákat kap a Tega köztisztasági vállalattól, az embereknek pedig fejenként 8 lejt kell fizetniük - tette hozzá, és kétszer is megismételte, hogy ta­nácshatározatról van szó. Nagyborosnyó községben a helyi tanács gyűjti be a szemé­telhordási díjat, a köztisztasági vállalat oda küldi a számlát, ami az elvitt hulladék mennyiségé­vel arányos - közölte érdeklődé­sünkre Máthé László, a Tega Rt. igazgatója, aki szerint az már az önkormányzat dolga, hogy miként szedi össze a pénzt. Hoz­zátette: Háromszéken tíz olyan község van, ahol a hulladékszál­lítási szerződések aránya nem éri el a lakosság 80 százalékát, ezekben az Öko Sepsi Társulás döntése értelmében a polgár­­mesteri hivataloknak szám­lázzák ki a szolgáltatást, más falvakban pedig a főleg télen üresen álló házak után megosz­tott díjat fizetnek a tulajdonosok, rendszerint egy személy után. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Elfogadták az Őrkő rendezési tervét 1 » NAGY D. ISTVÁN » A rende­zési terv elfogadása előtt Tóth- Birton Csaba alpolgármester elmondta, hogy egy 37,14 hek­táros területről van szó, mely a hátrányos helyzetű övezetbe tartozik, és az önkormányzat eu­rópai uniós céltámogatást nyert el a városrész felzárkóztatására, az ott lakók életkörülményeinek javítására. Ebből három infrast­rukturális fejlesztést finanszí­­roz­tak: egy multifunkcionális közösségi központ (nappali fog­lalkoztatóval, oktatórészleggel, orvosi rendelővel, zuhanyzókkal és mosodával), egy 123 férőhe­lyes óvoda, valamint 25 ikerház (50 szociális lakás) megépítését. Emellett az önkormányzatnak a részleges közművesítésre is uni­ós forrásokat sikerült szereznie. A csütörtökön elfogadott öve­zeti rendezési terv nemcsak az említett beruházásoknak a kere­teit jelöli ki, hanem a teljes terü­leten kialakítandó úthálózatról, a közművesítésről is rendelke­zik, illetve a területen történő bármely építkezésre vonatkozó általános szabályokat is előírja. A törvény értelmében a rendezé­si terv tíz évig érvényes. Amint arról többször is be­számoltunk, a három erkői be­ruházás megvalósításáért az önkormányzat a Sepsi Helyi Ak­ciócsoport Egyesület által kiírt célirányos támogatást pályázott meg, összesen közel négy és fél millió eurót. A közvetítői szere­pet betöltő akciócsoport a Regio­nális Operatív Program kilences - a hátrányos helyzetű városi övezetek felemelését célzó - ten­gelyén elérhető támogatásra írt ki több pályázatot, egyebek mel­lett infrastrukturális fejleszté­sekre. Ezekre az önkormányzat pályázhatott. A lehívható keret­összeg 4,5 millió euró volt, ebbe a fent említett három beruházás fért bele. Az első pályázatot még 2020 augusztusában benyújtot­ták, a további kettőt pedig ugyan­azon év végén. Első szakaszban az egyesület végezte az elbírá­lást, ezt követte a Közép-románi­ai Fejlesztési Régió ügynöksége. A finanszírozási szerződéseket végül tavaly ősszel írták alá. Az önkormányzatnak ugyan­akkor feltett célja, hogy az Őrkő felzárkóztatása itt ne érjen vé­get, amint az többször elhang­zott, újabb források keresésével, bevonásával a teljes negyedet átalakítanák, korszerűsítenék, kiemelnék a jelenlegi állapotból. Az Őrkő mellett ugyanakkor to­vábbi két hátrányos helyzetű vá­rosrész felzárkóztatását is kez­deményezték, a Csíki, valamint a szépmezői lakónegyedekét, ahol hasonló, de kisebb nagyság­­rendű beruházásokat (közösségi központ, óvoda, közösségi terek) indítottak el. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE

Next