Háromszék, 2022. március (34. évfolyam, 9441-9463. szám)
2022-03-22 / 9456. szám
6»025165**0000 1 8llllllll 0000 1 www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP 2022. MÁRCIUS 22. • KEDD • XXXIV. ÉVFOLYAM • 9456. SZÁM áromszó ■ Mindenkihez el akar jutni a bábszínház Egész hetes programsorozattal várja nézőit a Cimborák Bábszínház Március 71, a bábszínház világnapja és ebből az alkalomból miniévadot tart a héten a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház, mely során öt különböző előadásukat ajánlják megtekintésre a közönségnek, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A rendezvény egyben a Bábszínház a periférián című, 2017-ben indított programsorozat negyedik kiadása is: tegnap az Írisz Házban foglalkoztatott fogyatékkal élő fiatalokat látták vendégül, holnap az erkői Néri Szent Fülöp Multifunkcionális Központban játszanak, pénteken pedig a tusnádfürdői gyermekvédelmi központ lakóit fogadják. » 4 Jelenet a tegnapi előadásból FOTÓ: BARABÁS ZSOLT ÁRA: 2 LE] A nemzeti egység megőrzése a cél Az elmúlt években felépített nemzeti egység, a magyar kormány és a külhoni magyarság közötti eredményes együttműködés fennmaradása a tétje az április 3-i országgyűlési választásoknak - állítja Zsigmond Barna Pál és Tamás Sándor. » 2 Tervekkel teli Barót A bürokrácia miatt lassabban haladnak a jobbító változást ígérő fejlesztések Baróton, de nagyon sok a megnyert és tervezett pályázat, rengeteg az elképzelés. Benedek-Huszár Jánost kérdeztük. » 8 Őshonos gyümölcsfák ajándékba Csütörtökig igényelhetnek facsemetéket a sepsiszentgyörgyiek az Egy gyümölcsfa a jövő nemzedéknek programban. » 3 Lehetne most csak a pozitívumokat hangoztatni. Hogy azért lesz mától az eddigi 12 oldal helyett 16 oldalas a Háromszék, hogy még több olvasmányt nyújtsunk önöknek, még több helyi eseményről számoljunk be, az eddiginél is több itt élő személyiséget, vállalkozót, tanárt, kultúrmunkást, gazdálkodót hozzunk emberközelbe, alaposabb elemzések révén próbáljuk körüljárni a világ történéseit, elmélyülésre lehetőséget teremtő írásokat közöljünk. Hogy legyen mindennek helye a lapban, az Önök írásait, észrevételeit, leveleit is gyorsabban tudjuk közölni, minden újságban legyen keresztrejtvény, hogy frissebbek, naprakészebbek legyünk. Lehetne ezt állítani, mert mindez így igaz - de akkor is csak féligazság lenne. És nem akarjuk elhallgatni az igazság másik felét sem. Azt, hogy a nyomtatott napilap megjelentetése és kézbesítése, olvasóinkhoz való eljuttatása egyre nagyobb kihívást jelent felgyorsult, változó világunkban. Hogy például nemcsak egyre drágábban, de fizikailag is egyre nehezebben jutunk papírhoz, mert Romániában papírgyár már régóta nincs, a háborús helyzet pedig tovább nehezíti a keletről érkező szállítmányok célba érését. Talán furcsának tűnhet, de oldalszámnövelésünk egyik oka éppen a papírkrízis, az általunk használt papírméret ugyanis már nem áll rendelkezésre, így döntenünk kellett: „összehúzzuk magunkat” nyolcoldalasra, vagy gondolunk egy merészet, és számítva az Önök támogatására, hűségére, inkább bővítünk. Nem sokkal jobb a nyomdaipar helyzete sem: román nyelvű nyomtatott sajtótermék alig van már, újságot mindössze pár helyen nyomtatnak csak az országban, a brassói nyomda éppen most zárt be, a sepsiszentgyörgyi pedig ugyanazokkal a kihívásokkal szembesül, mint mi mindannyian: az elszabaduló energiaárakkal, az inflációval. És a neheze még mindig hátravan: a legnagyobb kihívást ugyanis még csak nem is a papír beszerzése és az egyre dráguló nyomdai számlák kifizetése jelenti, hanem az újság kézbesítése. Az a folyamat tehát, hogy a nyomdából éjszaka kikerülő újság reggel ott legyen előfizetőink postaládájában Sepsiszentgyörgyön éppúgy, mint Gelencén vagy Vargyason. A kiszállítás, a kézbesítés egyre komolyabb logisztikai nehézségekkel és hatalmas kiadásokkal jár - nem árulunk zsákbamacskát, az oldalszámbővítéssel egyszerre kénytelenek vagyunk emelni az újság árán is. Bár a magunk bőrén érezzük, hogy pénzünk egyre kevesebbet ér, hiszen az árak meredeken emelkednek, bízunk abban, hogy a 4 lejes emelés után 39 lejbe kerülő havi előfizetés nem ró megfizethetetlen terhet hűséges olvasóinkra. És abban is reménykedünk, hogy bár sokan temetik már a nyomtatott sajtót, mint afféle idejétmúlt, avítt maradványt, Romániában kisebbségben élő nemzeti közösség tagjaiként a magyar nyelvű újság fellapozása kultúránk, identitásunk meghatározó részévé vált, amelyet megbecsülünk, és amely nélkül mindannyian szegényebbek lennénk. FARCÁDI BOTOND Még többet Önökért máról holnapra