Háromszék, 2022. március (34. évfolyam, 9441-9463. szám)

2022-03-22 / 9456. szám

6»0­2­5­1­6­5**0000 1 8llllllll 0­0­0­0 1 www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP 2022. MÁRCIUS 22. • KEDD • XXXIV. ÉVFOLYAM • 9456. SZÁM áromszó ■ Mindenkihez el akar jutni a bábszínház Egész hetes programsorozattal várja nézőit a Cimborák Bábszínház Március 71, a bábszínház világnapja és ebből az alkalomból miniévadot tart a héten a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház, mely során öt különböző előadásukat ajánlják megtekintésre a közönségnek, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A rendezvény egy­ben a Bábszínház a periférián című, 2017-ben indított programsorozat negyedik kiadása is: tegnap az Írisz Házban foglalkoztatott fogyatékkal élő fiatalokat látták vendégül, holnap az erkői Néri Szent Fülöp Multifunkcionális Központban játszanak, pénteken pedig a tusnádfürdői gyermekvédelmi központ lakóit fogadják. » 4 Jelenet a tegnapi előadásból FOTÓ: BARABÁS ZSOLT ÁRA: 2 LE] A nemzeti egység megőrzése a cél Az elmúlt években felépí­tett nemzeti egység, a ma­gyar kormány és a külhoni magyarság közötti ered­ményes együttműködés fennmaradása a tétje az április 3-i országgyűlési választásoknak - állít­ja Zsigmond Barna Pál és Tamás Sándor. » 2 Tervekkel teli Barót A bürokrácia miatt las­sabban haladnak a jobbító változást ígérő fejlesztések Baróton, de nagyon sok a megnyert és tervezett pályázat, rengeteg az el­képzelés. Benedek-Huszár Jánost kérdeztük. » 8 Őshonos gyümölcsfák ajándékba Csütörtökig igényelhetnek facsemetéket a sepsiszent­­györgyiek az Egy gyü­mölcsfa a jövő nemzedék­nek programban. » 3 L­ehetne most csak a pozitívumokat han­goztatni. Hogy azért lesz mától az eddigi 12 oldal helyett 16 oldalas a Háromszék, hogy még több olvasmányt nyújtsunk önöknek, még több helyi eseményről számoljunk be, az eddiginél is több itt élő személyiséget, vállal­kozót, tanárt, kultúrmunkást, gazdálkodót hozzunk emberközelbe, alaposabb elemzések révén próbáljuk körüljárni a világ történése­it, elmélyülésre lehetőséget teremtő írásokat közöljünk. Hogy legyen mindennek helye a lapban, az Önök írásait, észrevételeit, leveleit is gyorsabban tudjuk közölni, minden újságban legyen keresztrejtvény, hogy frissebbek, napra­készebbek legyünk. Lehetne ezt állítani, mert mindez így igaz - de akkor is csak féligazság lenne. És nem akarjuk elhallgatni az igazság másik felét sem. Azt, hogy a nyomtatott napilap megjelente­tése és kézbesítése, olvasóinkhoz való eljutta­tása egyre nagyobb kihívást jelent felgyorsult, változó világunkban. Hogy például nemcsak egyre drágábban, de fizikailag is egyre nehezeb­ben jutunk papírhoz, mert Romániában papír­gyár már régóta nincs, a háborús helyzet pedig tovább nehezíti a keletről érkező szállítmányok célba érését. Talán furcsának tűnhet, de oldal­­számnövelésünk egyik oka éppen a papírkrízis, az általunk használt papírméret ugyanis már nem áll rendelkezésre, így döntenünk kellett: „összehúzzuk magunkat” nyolcoldalasra, vagy gondolunk egy merészet, és számítva az Önök támogatására, hűségére, inkább bővítünk. Nem sokkal jobb a nyomdaipar helyzete sem: román nyelvű nyomtatott sajtótermék alig van már, új­ságot mindössze pár helyen nyomtatnak csak az országban, a brassói nyomda éppen most zárt be, a sepsiszentgyörgyi pedig ugyanazokkal a kihívásokkal szembesül, mint mi mindannyian: az elszabaduló energiaárakkal, az inflációval. És a neheze még mindig hátravan: a legnagyobb kihívást ugyanis még csak nem is a papír be­szerzése és az egyre dráguló nyomdai számlák kifizetése jelenti, hanem az újság kézbesítése. Az a folyamat tehát, hogy a nyomdából éjszaka kikerülő újság reggel ott legyen előfizetőink postaládájában Sepsiszentgyörgyön éppúgy, mint Gelencén vagy Vargyason. A kiszállítás, a kézbesítés egyre komolyabb logisztikai nehéz­ségekkel és hatalmas kiadásokkal jár - nem áru­­­lunk zsákbamacskát, az oldalszámbővítéssel egyszerre kénytelenek vagyunk emelni az újság árán is. Bár a magunk bőrén érezzük, hogy pén­zünk egyre kevesebbet ér, hiszen az árak mere­deken emelkednek, bízunk abban, hogy a 4 lejes emelés után 39 lejbe kerülő havi előfizetés nem ró megfizethetetlen terhet hűséges olvasóinkra. És abban is reménykedünk, hogy bár sokan temetik már a nyomtatott sajtót, mint afféle idejétmúlt, avítt maradványt, Romániában kisebbségben élő nemzeti közösség tagjaiként a magyar nyelvű újság fellapozása kultúránk, identitásunk meghatározó részévé vált, amelyet megbecsülünk, és amely nélkül mindannyian szegényebbek lennénk. FARCÁDI BOTOND Még többet Önökért máról holnapra

Next