Háromszék, 2022. május (34. évfolyam, 9483-9504. szám)

2022-05-30 / 9503. szám

2022. MÁJUS 30., HÉTFŐ MAGAZIN 10 ^Háromszék Negyven éve hunyt el Romy Schneider Negyven éve, 1982. május 29-én halt meg a tragikus sorsú Romy Schneider, aki a romantikus Sisi-fil­­mek üdvöskéjéből érett drámai színésznővé. Rosemarie Magdalena Albach- Betty 1938. szeptember 23-án szü­letett Bécsben. Osztrák apja, Wolf Albach-Betty és német anyja, Mag­da Schneider is kedvelt színész volt, utóbbi több filmben Jávor Pál oldalán is szerepelt. Romy hétéves volt, ami­kor szülei elváltak, életében ez jelen­tette az első megrázkódtatást. Ezután anyja nevelte, a feltűnően szép lány tizenöt évesen Magda Schneider egyik filmjében állt kamera elé Romy Albach-Schneider néven. A népszerűséget a Sisi-sorozat hoz­ta meg számára, a Habsburg-mítoszt, Erzsébet királyné életét idéző roman­tikus filmekben bájos tinédzserként is meggyőző erővel alakította Ferenc Jó­zsef feleségét. A sorozat első darabja, a Sisi-A magyarok királynéja 1955-ben Németországban lekörözte még az El­fújta a szelet is. Romyt a német filmes Bambi-díjra jelölték, s a német nyelv­­terület legkedveltebb színésznőjeként ünnepelték, a sajtóban ezt írták róla: „a legjobb, amit Ausztria a valcer óta adott a világnak”. (Érdekesség, hogy tavaly a vártnál hússzor drágábban, 106 550 euróért kelt el a filmtrilógiá­ban használt 120 éves hintó.) A szerep azonban foglyul ejtette, ezért a negyedik részben már nem volt hajlandó magára venni Sisi gyé­mántokkal ékesített kényszerzubbo­nyát. Maga mögött hagyta hazáját, és Párizsban kezdett új életet, ahol még nem ismerték. Egyik első feladata 1958-ban a Lányok egyenruhában című dráma lett, amelyben Radványi Géza instruálta. Ugyanebben az évben a pályakezdő Alain Delonnal a Chris­tine című filmben szerepelt együtt, a két fiatal a forgatáson egymásba sze­retett: ők lettek az európai mozi álom­párja. Romy magánélete rendeződött, a szakma elfogadta, komoly színpadi szerepeket kapott, Luchino Visconti olasz rendező - akivel baráti kapcso­latot ápolt - több filmjében foglalkoz­tatta. Próbálkozott Hollywoodban is, de ott inkább csak szépségét méltá­nyolták. A legsikeresebb alakítását A bíboros című filmben nyújtotta, ez­zel a legjobb színésznő kategóriában Golden Globe-díjra jelölték. A hatvanas évek elején Orson Wel­les instruálta A per című Kafka-adap­­tációban Anthony Perkins partne­reként, játszott a Boccaccio 70 című romantikus vígjátékban és a Mi új­ság, cicamica? című komédiában. Vi­haros kapcsolata Delonnal 1963-ban ért véget: a jóképű férfi szerette, de csalta és verte, megalázta és megsér­tette, s végül levélben szakított vele. Ők ketten csak 1968-ban dolgoztak ismét együtt, Az úszómedence című, krimibe forduló lélektani drámában érezhetően vibrált köztük a levegő. Romy Schneider a hatvanas évek végére drámai színésznővé érett, el­jutott a giccstől a művészetig. Manír­­jait levetkőzve érzelmileg bonyolult karaktereket formált meg, sebezhető és érzékeny, de kemény, határozott és modern nőket is hitelesen alakí­tott. Nagy sikerrel szerepelt a Ludwig című olasz filmben (Visconti kedvéért ismét Erzsébet királynét alakította), a német múltat kritikusan feldolgozó A vonat és a Csoportkép hölggyel című alkotásban. A közönség szerette, a kritika di­csérte, 1976-ban elsőként kapta meg a legjobb francia színésznőnek járó, újonnan alapított César-díjat A sze­retet a legfontosabb című filmjéért. A kitüntetést három évvel később ismét elnyerte az Egyszerű eset című alko­tásért, majd 2008-ban, halála után életművéért tiszteletbeli César-díjjal tüntették ki. Magánemberként azon­ban boldogtalan maradt, nem találta az igazit, talán mert mindenkiben az élete férfijának tartott Delont kereste. Első, gyorsan tönkrement házasságá­ból fia született, másodszorra 1975- ben nála 15 évvel fiatalabb személyi titkárát választotta, ő lett Sarah lá­nyának az apja. Az egyébként is zaklatott színész­nőt megviselték magánéleti kudarcai, egészsége megromlott, 1981-ben egyik veséjét el kellett távolítani. Amikor egy balesetben elvesztette 14 éves fiát, láncdohányos lett, a testi és lelki gyöt­relmek elől az alkoholhoz és a gyógy­szerekhez menekült. Egy ideig úgy tűnt, sikerül kilábalnia a depresszió­­­­ból, 1981-ben újra kamera elé állt (utol­só filmjét A sanssouci járókelő címmel forgatta), de az állandósult lelki és fizi­kai kimerültségtől nem tudott szaba­dulni. Alig 43 évesen, 1982. május 29- én találták holtan párizsi lakásában. Sokan úgy gondolták, hogy önkezével vetett véget életének, de a vizsgálat szerint halálát szívelégtelenség okozta. Élete nagy szerelme, Alain Delon a Pa­ris Match oldalain hosszú szerelmes le­vélben búcsúzott tőle. A Sissi-szereptől halálában sem menekülhetett: Német­országban a tévék a romantikus Habs­­burg-filmeket vetítették emlékére. Jelenet a Sisi - A magyarok királynéja című filmből fotó: imdb ÚTON ERZSÉBET KIRÁLYNÉVAL Sisi-kiállítás nyílt Gyulán­ ­ Sisi-kiállítás nyílt a gyulai Almásy-kastélyban, ahova a királyné 165 éve, 1857. május 25-én érkezett és töltött el egy éjszakát férjével, Ferenc József császár­ral. Az időszaki tárlat egy éven át látogatható a Békés megyei fürdővárosban. Az Úton Erzsébet királynéval című kiállítás azt a térben, időben és sze­mélyiségében zajló, végtelennek tűnő utazást igyekszik felidézni, amely Sisi életét jellemezte. A tárlat az önálló képmást építő divatikont, az életét folyamatosan keserítő pro­tokollt kerülő, a sportot és aktív életmódot életelemének tekintő nőt állítja a középpontba. Ujváry Tamás, a Gödöllői Kirá­lyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, ők rendelkeznek a világon a legnagyobb Sisi-gyűjteménnyel, folyamatosan vásárolnak műtárgyakat külföldről, kölcsönözni szoktak kiállításokra, de ez az első eset, hogy a kastélyon kí­vül más intézménnyel közös tárlatot hoztak létre. Mintegy három hónapja szereztek be egy királyi udvartartá­si ezüstkészletet, amelyet még soha nem látott nemcsak a nagyközönség, de sok múzeumi munkatárs sem - jegyezte meg. Ebből egy nagyobb tá­nyér és egy cukortartó megtekinthető a gyulai múzeumban. Csak a tányér 1,5 kilogrammnyi színezüst, elkép­zelhető, mekkora súlya volt a teljes étkészletnek - fogalmazott. Most ál­lítják ki először egy olyan vaddisznó agyarát, amelyet Ferenc József való­ban Gödöllőn lőtt le. Emellett mintegy hatvan műtárgy és installáció mesél a királynéról. A tárlaton egy működő makettvonat villantja fel Erzsébet ki­rályné életének legfőbb állomásait. Egy utazóládát felnyitva megjelennek utazásainak állomásai, egy összesítő meg is mutatja, hogy - légvonalban becsülve az adatokat - Sisi életében 210 ezernél több kilométert tett meg, ami a korban ritkaságnak számított. Egy másik szobában a kiállított tárgyakról érintőképernyős vezérlés­sel lehet meghallgatni a hozzájuk tar­tozó történetet, így például a király­né lovaglóruhájáról kiderül, hogy a fűzőt hozzávarrták a szoknyához, és hogy Erzsébet három pár kesztyűt vett fel a lovagláshoz. Egy másik ládá­ban a sporthoz való viszonyáról lehet audiokommentárt meghallgatni, mi­közben háromdimenzióssá kiegészí­tett fotók jelennek meg. Az egyik szo­bában, meghajolva egy tükör előtt, láthatóvá válik Vastagh György fest­ménye, mintha a királyné köszönne ki a sátorból. Ugyanitt megnézhető és lapozható az 1867-es koronázásról ki­adott emlékkönyv másolata - mutatta be a tárlatot Fábián Tamás, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kommunikáci­ós vezetője. Érdekességként egy egész alakos Sisi-sziluettet tükörcsíkokkal egészítettek ki, így megtekinthető, ki­nek mennyivel vastagabb a dereka a királynééhoz képest. A közeljövőben a látogatók kipróbálhatják, hogyan lehetett egy igazi dámanyeregben lo­vagolni, és aki egy személyiségtesztet elvégez, megtudhatja, hogy az udvar­tatás tíz magyar szereplője közül ki lehetett volna leginkább Sisi, ha ab­ban a korban születik. MTI-hírek alapján szerkesztette: Szekeres Attila Erzsébet királynénak öltözött nő Sisi szobra előtt FOTÓ: MTI / LEHOCZKY PÉTER

Next