Háromszék, 2022. május (34. évfolyam, 9483-9504. szám)
2022-05-30 / 9503. szám
2022. MÁJUS 30., HÉTFŐ MAGAZIN 10 ^Háromszék Negyven éve hunyt el Romy Schneider Negyven éve, 1982. május 29-én halt meg a tragikus sorsú Romy Schneider, aki a romantikus Sisi-filmek üdvöskéjéből érett drámai színésznővé. Rosemarie Magdalena Albach- Betty 1938. szeptember 23-án született Bécsben. Osztrák apja, Wolf Albach-Betty és német anyja, Magda Schneider is kedvelt színész volt, utóbbi több filmben Jávor Pál oldalán is szerepelt. Romy hétéves volt, amikor szülei elváltak, életében ez jelentette az első megrázkódtatást. Ezután anyja nevelte, a feltűnően szép lány tizenöt évesen Magda Schneider egyik filmjében állt kamera elé Romy Albach-Schneider néven. A népszerűséget a Sisi-sorozat hozta meg számára, a Habsburg-mítoszt, Erzsébet királyné életét idéző romantikus filmekben bájos tinédzserként is meggyőző erővel alakította Ferenc József feleségét. A sorozat első darabja, a Sisi-A magyarok királynéja 1955-ben Németországban lekörözte még az Elfújta a szelet is. Romyt a német filmes Bambi-díjra jelölték, s a német nyelvterület legkedveltebb színésznőjeként ünnepelték, a sajtóban ezt írták róla: „a legjobb, amit Ausztria a valcer óta adott a világnak”. (Érdekesség, hogy tavaly a vártnál hússzor drágábban, 106 550 euróért kelt el a filmtrilógiában használt 120 éves hintó.) A szerep azonban foglyul ejtette, ezért a negyedik részben már nem volt hajlandó magára venni Sisi gyémántokkal ékesített kényszerzubbonyát. Maga mögött hagyta hazáját, és Párizsban kezdett új életet, ahol még nem ismerték. Egyik első feladata 1958-ban a Lányok egyenruhában című dráma lett, amelyben Radványi Géza instruálta. Ugyanebben az évben a pályakezdő Alain Delonnal a Christine című filmben szerepelt együtt, a két fiatal a forgatáson egymásba szeretett: ők lettek az európai mozi álompárja. Romy magánélete rendeződött, a szakma elfogadta, komoly színpadi szerepeket kapott, Luchino Visconti olasz rendező - akivel baráti kapcsolatot ápolt - több filmjében foglalkoztatta. Próbálkozott Hollywoodban is, de ott inkább csak szépségét méltányolták. A legsikeresebb alakítását A bíboros című filmben nyújtotta, ezzel a legjobb színésznő kategóriában Golden Globe-díjra jelölték. A hatvanas évek elején Orson Welles instruálta A per című Kafka-adaptációban Anthony Perkins partnereként, játszott a Boccaccio 70 című romantikus vígjátékban és a Mi újság, cicamica? című komédiában. Viharos kapcsolata Delonnal 1963-ban ért véget: a jóképű férfi szerette, de csalta és verte, megalázta és megsértette, s végül levélben szakított vele. Ők ketten csak 1968-ban dolgoztak ismét együtt, Az úszómedence című, krimibe forduló lélektani drámában érezhetően vibrált köztük a levegő. Romy Schneider a hatvanas évek végére drámai színésznővé érett, eljutott a giccstől a művészetig. Manírjait levetkőzve érzelmileg bonyolult karaktereket formált meg, sebezhető és érzékeny, de kemény, határozott és modern nőket is hitelesen alakított. Nagy sikerrel szerepelt a Ludwig című olasz filmben (Visconti kedvéért ismét Erzsébet királynét alakította), a német múltat kritikusan feldolgozó A vonat és a Csoportkép hölggyel című alkotásban. A közönség szerette, a kritika dicsérte, 1976-ban elsőként kapta meg a legjobb francia színésznőnek járó, újonnan alapított César-díjat A szeretet a legfontosabb című filmjéért. A kitüntetést három évvel később ismét elnyerte az Egyszerű eset című alkotásért, majd 2008-ban, halála után életművéért tiszteletbeli César-díjjal tüntették ki. Magánemberként azonban boldogtalan maradt, nem találta az igazit, talán mert mindenkiben az élete férfijának tartott Delont kereste. Első, gyorsan tönkrement házasságából fia született, másodszorra 1975- ben nála 15 évvel fiatalabb személyi titkárát választotta, ő lett Sarah lányának az apja. Az egyébként is zaklatott színésznőt megviselték magánéleti kudarcai, egészsége megromlott, 1981-ben egyik veséjét el kellett távolítani. Amikor egy balesetben elvesztette 14 éves fiát, láncdohányos lett, a testi és lelki gyötrelmek elől az alkoholhoz és a gyógyszerekhez menekült. Egy ideig úgy tűnt, sikerül kilábalnia a depresszióból, 1981-ben újra kamera elé állt (utolsó filmjét A sanssouci járókelő címmel forgatta), de az állandósult lelki és fizikai kimerültségtől nem tudott szabadulni. Alig 43 évesen, 1982. május 29- én találták holtan párizsi lakásában. Sokan úgy gondolták, hogy önkezével vetett véget életének, de a vizsgálat szerint halálát szívelégtelenség okozta. Élete nagy szerelme, Alain Delon a Paris Match oldalain hosszú szerelmes levélben búcsúzott tőle. A Sissi-szereptől halálában sem menekülhetett: Németországban a tévék a romantikus Habsburg-filmeket vetítették emlékére. Jelenet a Sisi - A magyarok királynéja című filmből fotó: imdb ÚTON ERZSÉBET KIRÁLYNÉVAL Sisi-kiállítás nyílt Gyulán Sisi-kiállítás nyílt a gyulai Almásy-kastélyban, ahova a királyné 165 éve, 1857. május 25-én érkezett és töltött el egy éjszakát férjével, Ferenc József császárral. Az időszaki tárlat egy éven át látogatható a Békés megyei fürdővárosban. Az Úton Erzsébet királynéval című kiállítás azt a térben, időben és személyiségében zajló, végtelennek tűnő utazást igyekszik felidézni, amely Sisi életét jellemezte. A tárlat az önálló képmást építő divatikont, az életét folyamatosan keserítő protokollt kerülő, a sportot és aktív életmódot életelemének tekintő nőt állítja a középpontba. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, ők rendelkeznek a világon a legnagyobb Sisi-gyűjteménnyel, folyamatosan vásárolnak műtárgyakat külföldről, kölcsönözni szoktak kiállításokra, de ez az első eset, hogy a kastélyon kívül más intézménnyel közös tárlatot hoztak létre. Mintegy három hónapja szereztek be egy királyi udvartartási ezüstkészletet, amelyet még soha nem látott nemcsak a nagyközönség, de sok múzeumi munkatárs sem - jegyezte meg. Ebből egy nagyobb tányér és egy cukortartó megtekinthető a gyulai múzeumban. Csak a tányér 1,5 kilogrammnyi színezüst, elképzelhető, mekkora súlya volt a teljes étkészletnek - fogalmazott. Most állítják ki először egy olyan vaddisznó agyarát, amelyet Ferenc József valóban Gödöllőn lőtt le. Emellett mintegy hatvan műtárgy és installáció mesél a királynéról. A tárlaton egy működő makettvonat villantja fel Erzsébet királyné életének legfőbb állomásait. Egy utazóládát felnyitva megjelennek utazásainak állomásai, egy összesítő meg is mutatja, hogy - légvonalban becsülve az adatokat - Sisi életében 210 ezernél több kilométert tett meg, ami a korban ritkaságnak számított. Egy másik szobában a kiállított tárgyakról érintőképernyős vezérléssel lehet meghallgatni a hozzájuk tartozó történetet, így például a királyné lovaglóruhájáról kiderül, hogy a fűzőt hozzávarrták a szoknyához, és hogy Erzsébet három pár kesztyűt vett fel a lovagláshoz. Egy másik ládában a sporthoz való viszonyáról lehet audiokommentárt meghallgatni, miközben háromdimenzióssá kiegészített fotók jelennek meg. Az egyik szobában, meghajolva egy tükör előtt, láthatóvá válik Vastagh György festménye, mintha a királyné köszönne ki a sátorból. Ugyanitt megnézhető és lapozható az 1867-es koronázásról kiadott emlékkönyv másolata - mutatta be a tárlatot Fábián Tamás, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője. Érdekességként egy egész alakos Sisi-sziluettet tükörcsíkokkal egészítettek ki, így megtekinthető, kinek mennyivel vastagabb a dereka a királynééhoz képest. A közeljövőben a látogatók kipróbálhatják, hogyan lehetett egy igazi dámanyeregben lovagolni, és aki egy személyiségtesztet elvégez, megtudhatja, hogy az udvartatás tíz magyar szereplője közül ki lehetett volna leginkább Sisi, ha abban a korban születik. MTI-hírek alapján szerkesztette: Szekeres Attila Erzsébet királynénak öltözött nő Sisi szobra előtt FOTÓ: MTI / LEHOCZKY PÉTER