Háromszék, 2022. június (34. évfolyam, 9505-9524. szám)

2022-06-10 / 9510. szám

CZETZ JÁNOS 200 www.3szek.ro 2022. JÚNIUS 10. • PÉNTEK • XXXIV. ÉVFOLYAM • 9510. SZÁM Háromszék FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 3 LE] • ELŐFIZETŐKNEK: 1,86 LE] Gidófalva hűen őrzi a ’48-as honvédtábornok emlékét „...mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitét, hogy életet nyerjünk”. A Zsidókhoz írt levél 1o. fejezeté­ből vett idézettel indította igehirdetését a gidófalvi születésű Ungvári Barna András uzoni református lelkész a Czetz János születésé­nek zoo. évfor­dulója alkalmából Cidófalván tartott szerdai megemlékezésen, és utalt arra, az 1848-49-es szabadságharc legifjabb honvédtábornoka soha nem hátrált meg, ezt kellene tennünk nekünk is a mi életünkben. A Kovászna Megye Tanácsa által több társult intézménnyel, civil szervezettel közösen meghirdetett Czetz-emlékév legkiemelkedőbb eseményén Gidófalva kitett magá­ért: könyvbemutatóval, a Czetz-emlékszoba felújításával, szoborállítással tisztelgett a falu nagy szülötte emléke előtt. » 5 A szobor Demeter István alkotása fotó: albert levente Botlatóköveket helyeztek el Hetvennyolc évvel ezelőtt gyűjtötték össze és hurcol­ták el a sepsiszentgyörgyi zsidókat. Az áldozatokra emlékeztető botlatóköve­ket tegnap szerelték fel. » 3 Ötvenéves a Vox Humana Jövő héten ünnepli meg­alapításának ötvenedik évfordulóját a Vox Huma­na Kamarakórus - Szilágyi Zsolt Herbert karvezetővel beszélgettünk. »9 ízutazás Erdélytől Piadináig Az első szakácskönyvről és a brassói aprópecsenye keletkezéséről is szó esett azon a gasztrotörténeti be­szélgetésen, amelyet a bog­rácsos vetrece készítése köz­ben folytatott Cserna-Szabó András, Darida Benedek és Nyáry Krisztián. »11 R­égóta tudjuk, hogy Klaus Iohannis államfő a titkosszolgálatok embere, számos döntése, sok megnyilvánulása igazolta e tényt, most azonban, keddi nyilat­kozatával maga is nyíltan felvállalta ezt. Nem azért aggódik, mert a nemzetbiztonsági tör­vénycsomagot a titkosszolgálatok dolgozták ki, és általa az egykori Securitatéra emlékeztető hatalommal ruháznák fel önmagukat, hanem azért, mert valaki kiszivárogtatta a tervezetet, és mindez a közvélemény számra is nyilvánva­lóvá vált. A nagy liberális és demokrata elnö­künk tulajdonképpen nyíltan bírálta a sajtó- és szólásszabadságot, és kiállt azok mellett, akik vagy zsarolással, vagy hatalma erősítésének ígéretével tartják markukban. A kommunista korszak Securitatéjából átvedlett romániai titkosszolgálatok eddig is kegyeltjei voltak a hatalomnak, sőt, számos jel mutatja, hogy nemcsak gazdasági erejük, de politikai befolyásuk is jóval jelentősebb annál, amit sejtet a felszín. Markukban tartották és tartják az ország vezetőit, aki pedig nem hódolt be akaratuknak, az megbukott. Emlékezhetünk Emil Constantinescu államfő rövid és dicstelen pályafutására, akinek sikertelenségét azzal magyarázzák, hogy nem kötötte meg a szüksé­ges alkukat a titkosszolgálatokkal, de láthattuk azt is, hogy Traian Basescu szekus múltja is csak mandátuma lejárta után nyert bizonyos­ságot. Iohannis megválasztása óta igyekszik a szervek kedvére tenni, évről évre mind több pénzt harcolt ki számukra a költségvetésből, nem győzi munkájuk fontosságát hangsúlyoz­ni, egyértelműen úgy viselkedett, mintha nem főnökük, de alázatos szolgájuk lenne. Most is hozzájárult ahhoz, hogy kidolgozzanak egy számukra igencsak kedvező törvénycsomagot, zavarni is csak az zavarja, hogy ez időnap előtt nyilvánosságra került. De mi is áll a ma tíz jogszabályt tartalmazó nemzetbiztonsági törvénycsomagban? Egyebek mellett kötelezővé teszi, hogy a hatóságok, a közintézmények, illetve a természetes és a jogi személyek kérésre támogassák a Román Hír­szerző Szolgálatot (SRI) feladatai teljesítésében, és kötelesek titokban is tartani ezt (a jelenlegi törvény csak a hatóságokat kötelezi erre), de biztosítja a titkos ügynökök példátlan védelmét az igazságszolgáltatással szemben, az új előírá­sok szerint ezeknél csak az államfő és az adott intézmény vezetőjének jóváhagyásával végez­hetnek házkutatást a vádhatóságok. Kivonnák a szolgálatokat a parlament eddig is csekély ellenőrzése alól, többé nem lenne köteles például a SRI vezetője beszámolni tevékenységükről, és míg a szolgálat vezetőjét eddig a parlament válthatta le, ezt többé nem teheti meg, csak az államfő. A rendelkezésükre álló pénzt is úgy költik el, ahogy jónak látják, arról csak a Leg­felsőbb Védelmi Tanácsnak kell beszámolniuk. A SRI kizárólagos illetékességet kap továbbá a lehallgatások terén, az országos lehallgatási központ is a titkosszolgálat keretében működne. Kényes pontja a tervezetnek az is, hogy szinte minden területet a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek kategóriájába sorol, így felhatalmaz­za a SRI-t arra, hogy szinte bármilyen ürüggyel majdnem bárkit lehallgasson és megfigyeljen. Ismerős mindez, nem? A politikusok egyelőre hallgatnak, a tervezet parlamenti vitáját ígérik ők is, ahogy Iohannis is. Kérdés azonban, hogy meg tudják-e, meg akar­­ják-e akadályozni a Securitate újjászületését. FARKAS RÉKA A Securitate újjászületése máról holnapra

Next