Háromszék, 2022. június (34. évfolyam, 9505-9524. szám)
2022-06-10 / 9510. szám
CZETZ JÁNOS 200 www.3szek.ro 2022. JÚNIUS 10. • PÉNTEK • XXXIV. ÉVFOLYAM • 9510. SZÁM Háromszék FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 3 LE] • ELŐFIZETŐKNEK: 1,86 LE] Gidófalva hűen őrzi a ’48-as honvédtábornok emlékét „...mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitét, hogy életet nyerjünk”. A Zsidókhoz írt levél 1o. fejezetéből vett idézettel indította igehirdetését a gidófalvi születésű Ungvári Barna András uzoni református lelkész a Czetz János születésének zoo. évfordulója alkalmából Cidófalván tartott szerdai megemlékezésen, és utalt arra, az 1848-49-es szabadságharc legifjabb honvédtábornoka soha nem hátrált meg, ezt kellene tennünk nekünk is a mi életünkben. A Kovászna Megye Tanácsa által több társult intézménnyel, civil szervezettel közösen meghirdetett Czetz-emlékév legkiemelkedőbb eseményén Gidófalva kitett magáért: könyvbemutatóval, a Czetz-emlékszoba felújításával, szoborállítással tisztelgett a falu nagy szülötte emléke előtt. » 5 A szobor Demeter István alkotása fotó: albert levente Botlatóköveket helyeztek el Hetvennyolc évvel ezelőtt gyűjtötték össze és hurcolták el a sepsiszentgyörgyi zsidókat. Az áldozatokra emlékeztető botlatóköveket tegnap szerelték fel. » 3 Ötvenéves a Vox Humana Jövő héten ünnepli megalapításának ötvenedik évfordulóját a Vox Humana Kamarakórus - Szilágyi Zsolt Herbert karvezetővel beszélgettünk. »9 ízutazás Erdélytől Piadináig Az első szakácskönyvről és a brassói aprópecsenye keletkezéséről is szó esett azon a gasztrotörténeti beszélgetésen, amelyet a bográcsos vetrece készítése közben folytatott Cserna-Szabó András, Darida Benedek és Nyáry Krisztián. »11 Régóta tudjuk, hogy Klaus Iohannis államfő a titkosszolgálatok embere, számos döntése, sok megnyilvánulása igazolta e tényt, most azonban, keddi nyilatkozatával maga is nyíltan felvállalta ezt. Nem azért aggódik, mert a nemzetbiztonsági törvénycsomagot a titkosszolgálatok dolgozták ki, és általa az egykori Securitatéra emlékeztető hatalommal ruháznák fel önmagukat, hanem azért, mert valaki kiszivárogtatta a tervezetet, és mindez a közvélemény számra is nyilvánvalóvá vált. A nagy liberális és demokrata elnökünk tulajdonképpen nyíltan bírálta a sajtó- és szólásszabadságot, és kiállt azok mellett, akik vagy zsarolással, vagy hatalma erősítésének ígéretével tartják markukban. A kommunista korszak Securitatéjából átvedlett romániai titkosszolgálatok eddig is kegyeltjei voltak a hatalomnak, sőt, számos jel mutatja, hogy nemcsak gazdasági erejük, de politikai befolyásuk is jóval jelentősebb annál, amit sejtet a felszín. Markukban tartották és tartják az ország vezetőit, aki pedig nem hódolt be akaratuknak, az megbukott. Emlékezhetünk Emil Constantinescu államfő rövid és dicstelen pályafutására, akinek sikertelenségét azzal magyarázzák, hogy nem kötötte meg a szükséges alkukat a titkosszolgálatokkal, de láthattuk azt is, hogy Traian Basescu szekus múltja is csak mandátuma lejárta után nyert bizonyosságot. Iohannis megválasztása óta igyekszik a szervek kedvére tenni, évről évre mind több pénzt harcolt ki számukra a költségvetésből, nem győzi munkájuk fontosságát hangsúlyozni, egyértelműen úgy viselkedett, mintha nem főnökük, de alázatos szolgájuk lenne. Most is hozzájárult ahhoz, hogy kidolgozzanak egy számukra igencsak kedvező törvénycsomagot, zavarni is csak az zavarja, hogy ez időnap előtt nyilvánosságra került. De mi is áll a ma tíz jogszabályt tartalmazó nemzetbiztonsági törvénycsomagban? Egyebek mellett kötelezővé teszi, hogy a hatóságok, a közintézmények, illetve a természetes és a jogi személyek kérésre támogassák a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) feladatai teljesítésében, és kötelesek titokban is tartani ezt (a jelenlegi törvény csak a hatóságokat kötelezi erre), de biztosítja a titkos ügynökök példátlan védelmét az igazságszolgáltatással szemben, az új előírások szerint ezeknél csak az államfő és az adott intézmény vezetőjének jóváhagyásával végezhetnek házkutatást a vádhatóságok. Kivonnák a szolgálatokat a parlament eddig is csekély ellenőrzése alól, többé nem lenne köteles például a SRI vezetője beszámolni tevékenységükről, és míg a szolgálat vezetőjét eddig a parlament válthatta le, ezt többé nem teheti meg, csak az államfő. A rendelkezésükre álló pénzt is úgy költik el, ahogy jónak látják, arról csak a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak kell beszámolniuk. A SRI kizárólagos illetékességet kap továbbá a lehallgatások terén, az országos lehallgatási központ is a titkosszolgálat keretében működne. Kényes pontja a tervezetnek az is, hogy szinte minden területet a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek kategóriájába sorol, így felhatalmazza a SRI-t arra, hogy szinte bármilyen ürüggyel majdnem bárkit lehallgasson és megfigyeljen. Ismerős mindez, nem? A politikusok egyelőre hallgatnak, a tervezet parlamenti vitáját ígérik ők is, ahogy Iohannis is. Kérdés azonban, hogy meg tudják-e, meg akarják-e akadályozni a Securitate újjászületését. FARKAS RÉKA A Securitate újjászületése máról holnapra