Háromszék, 2022. július (34. évfolyam, 9525-9545. szám)

2022-07-18 / 9536. szám

2022. JÚLIUS 18., HÉTFŐ 6_ fi Háromszék A háborúk korába léptünk ! A háborúk korába lépett az európai történelem, most har­­colni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor arról beszélt: Európában háborús árak vannak, senki sem gondol­ta volna idén február 24- én, hogy nem egyszerűen konfliktusháború jött lét­re Ukrajna és Oroszország között, hanem lezárul egy korszak, és új szakaszába lép az európai történelem, belépünk a háborúk korá­ba. Ez a háború nemcsak a frontokon folyik, hanem a világgazdaságban is, de legalábbis az európai gaz­daságban, és ennek része az energiaárak emelése. A kormányfő két nagy csatát valószínűsített: az első az energiáért, a megélhetési költségekért, az elviselhető rezsiárakért folytatott küz­delem, de lesz majd harc a munkahelyekért is, mert minden előrejelzés szerint a szankciós politika és a há­ború együttes hatása miatt az európai gazdaság reces­­­szióba lép. A legfontosabb az lenne, hogy Brüsszelben belássák: tévedés történt, a szankciós politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt, ellenkező hatást váltott ki, mint aho­gyan tervezték. „Eleinte azt hittem, hogy csak lábon lőt­tük magunkat, de most már látszik, hogy az európai gazdaság tüdőn lőtte magát, és ezért most levegőért kap­kod”. A kormányfő kitért arra: ki kellett hirdetni az ener­gia-veszélyhelyzetet, emel­lett pedig elrendelte egy operatív törzs felállítását is, amelyet Gulyás Gergely miniszter vezet. A minisz­terelnök elmondta: „a re­zsicsökkentés érdekében hozzá kellett nyúlnunk az átlagos fogyasztás feletti mennyiségekhez”, vagyis „próbáljuk megmenteni a rezsicsökkentést” úgy, hogy aki átlagos mennyiségű energiát fogyaszt, annak továbbra is legyen csökken­tett rezsije, aki azonban az átlag fölött fogyaszt, annak piaci árat kell fizetnie, vagy ha tud, akkor próbáljon meg visszajönni az átlagos szint alá. Arról is beszélt, hogy a katával egy egyszerű és kezelhető adózási formát akartak létrehozni olyan kisvállalkozásoknak, ame­lyek a lakosságnak adnak szolgáltatást. De a cégek rájöttek, hogy van értelme, ha ráveszik a munkavál­lalókat, hogy „menjenek át katába”, és ma 450 ezer ka­­tásból körülbelül 300 ezer cégnek, leginkább egy cég­nek számláz, tehát valójá­ban színlelt szerződésről van szó - magyarázta. Most, hogy háború van, és hábo­rús gazdasági logikában kell gondolkodni, „ez nem fér bele” - szögezte le az intézkedés kapcsán, amely ellen múlt héten több napon át, de hétvégén is tüntettek Budapesten és pár magyar városban. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Európa tüdőn lőtte magát FOTÓ: FACEBOOK/ORBÁN VIKTOR Ukrán-magyar pengeváltás­ i Közleményben reagált a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium azokra az állításokra, miszerint Magyarország megtámadná Ukrajnát. Korábban egy ukrán országgyűlési képviselő követelt magyarázatot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavaira. Magyarország katoná­kat küldhet Kárpátalja területére a magyar la­kosság védelméért - írta Maxim Buzsanszki ukrán országgyűlési képviselő Telegram-csatornáján. Sze­rinte Szijjártó Péter külgaz­dasági és külügyminiszter korábban azt mondta, Bu­dapestnek vannak forga­tókönyvei a katonai szük­séghelyzetre a kárpátaljai magyar kisebbség védel­mében. Buzsanszki szerint az ukrán külügyminisz­tériumnak magyarázatot­ kellene követelnie arról, hogy ki és hogyan tervezi a „százötvenezer ukrán ma­gyar megmentését Ukrajna területén”. Továbbá azt is javasolta, hogy Kijev hív­ja fel Budapest figyelmét Szijjártó Péter szavainak összeegyeztethetetlenségé­­re Ukrajna szuverenitásá­nak tiszteletben tartásával kapcsolatban. A politikus úgy gondolja, ez közvetlen utalás az 1939. szeptember 17-i eseményekre, amikor a Szovjetunió tudatta a magyar kormánnyal, hogy tiszteletben tartja Magyar­­ország határait, majd ezen a napon a szovjet hadsereg átlépte a lengyel határt. A budapesti Külgazdasá­gi és Külügyminisztérium a történtekre válaszként egy közleményt adott ki. Mint írják: „szövetségeseinkkel együttműködve minden lehetséges humanitárius segítséget megadunk Ukraj­nának, azonban semmilyen szinten nem vagyunk haj­landóak kockáztatni a hábo­rúba való belesodródást és Magyarország biztonságát”. Ez az álláspont továbbra is változatlan, így minden ez­zel ellentétes állítást meg­fogalmazó hírportál valót­lanságot közöl - emelték ki a közleményben. A magyar külügyminiszter nem vázolt fel egyetlen olyan forgató­­könyvet sem, amelynek nyo­mán a magyar honvédség átlépné az ukrán határt. „A félrevezető álhírekkel szem­ben a valóság az, hogy Ma­gyarország tovább folytatja történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját Ukrajna megsegítése érdeké­ben, és szilárdan kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy nem engedünk semmi­féle provokációnak, így nem küldünk sem fegyvert, sem katonát a háborúba” - olvas­ható a közleményben. KÜLFÖLD Kissinger: Hruscsovra hasonlít Putyin ! Vlagyimir Putyin orosz elnök számára még az elődjeinél is fontosabb, hogy egyenrangú hatalomként kezeljék, Ukrajna pedig azért kulcskérdés, mert Oroszország számára az egy­kori Szovjetunió 1989-es felbomlása stratégiai katasztrófa, és nem tudja elfogadni, hogy a Berlin és Oroszország közti terület egésze a NATO része lett-fogalmazott Henry Kissin­ger, az Egyesült Államok 99 éves volt külügyminisztere a Der Spiegel német hetilapnak adott interjúban, amelyben a többi között az ukrajnai háborúról és a Közel-Keletről is szó esett. Kissinger - aki Richard Ni­xon republikánus elnök külügyminisztere volt - ki­fejtette: a mai napig számos politikus fordul hozzá taná­csért, s már számos kötete je­lent meg történelmi-politikai témában. Legutóbbi kötete hat politikai szereplő arcula­tát és különböző metódusait mutatja be. A Der Spiegel új­ságírójának kérdésére hang­súlyozta, hogy ezek nem „követendő példák”. „Nem receptkönyvet írtam a nem­zetközi kapcsolatokhoz” - fo­galmazott Kissinger, s hozzá­tette: minden krízishelyzet más, hiszen minden ország­nak más történelme van. „A világban mindig van konf­liktus, ez nem újdonság, de mindig lehet tanulni mások helyzetéből.” Szerinte példá­ul Putyin leginkább Nyikita Szergejevics Hruscsovra, a Szovjetunió volt vezetőjére hasonlít elődei közül. Hrus­csov ugyanis - így Kissinger - arra vágyott, hogy figyelje­nek rá, és őt egyenrangú fél­ként, országát pedig egyen­rangú nagyhatalomként kezeljék. Putyin azonban, Kissinger szerint, „kevés­bé impulzív, mint Hruscsov volt, de sokkal sértődöttebb és kimértebb”. A kérdésre, miszerint­­ filozófiailag is, de legin­kább Ukrajnára vonatkozó­an­­ jobbnak látja-e az erő­viszonyok stabilitását szem előtt tartani a „normatív er­kölcsi alapelvekkel” szem­ben. Kissinger az úgyneve­zett status quo ante példáját húzta elő mint a háború lehetséges lezárását. Ez azt jelenti, hogy a megtáma­dott ország a területének 93 százalékát megőrzi, ami jelzi, hogy az ország elleni agresszió nem volt sikeres. A maradék hét százalék tárgyalási alap, s Ukrajna esetében ezt a február 24- ei frontvonal állapotához kellene mérni: eszerint a kelet-ukrajnai Donyec-me­­dence és a Krím félsziget képezné az egyeztetések tárgyát. Ezeken a területe­ken ugyan kérdéses volna a tűzszünet megvalósítha­tósága, fogalmazott Kissin­ger, ám emlékeztetett arra, hogy Ukrajna elnöke, Volo­­dimir Zelenszkij is hason­lóan gondolkodott a háború kimeneteléről. A The Finan­cial Times brit napilapnak nyilatkozva az ukrán el­nök úgy fogalmazott, hogy a status quo visszanyerése „hatalmas győzelem” lenne Ukrajna számára, s diplo­máciai eszközökkel harcol­nának tovább a kérdéses térségekért. Henry Kissin­ger méltatta a szuverenitás fontosságát is, amely szerin­te az ukrajnai a háborúban is jól érzékelhető, szerinte ugyanis „Putyin egyértel­műen alábecsülte, hogy mi­lyen mértékű ellenállással találja majd szemben ma­gát”. Mint fogalmazott, a szuverenitás eszméjén ala­pultak az európai nemzet­közi viszonyok is, és ebből fejlődött ki a nemzetközi jog legalitása. De aláhúzta azt is, hogy a jelenlegi helyzet­ben a szuverenitás alapelve „mindent elsöprővé” vált. „Ez pedig már csak a kul­turális különbségek miatt is problémás lehet, hiszen a jelenlegi helyzetben is lát­ható, hogy nem csak a világ­ban, de régiónként is eltérő hierarchikus értékrendek léteznek” - fogalmazott. A volt politikus ugyan­akkor aggodalmát fejezte ki Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök március végi kijelentését illetően, miszerint „Putyin nem ma­radhat hatalmon”. Kissin­ger szerint ez „nem volt kö­rültekintő mondat”. Kissinger a fennálló uk­rán-orosz konfliktushoz kapcsolódóan kijelentet­te, hogy támogatja ugyan a NATO és az Egyesült Államok orosz agresszió letörésére irányuló törekvéseit, s meg­érti, hogy Ukrajna további kisegítést és eligazítást kér, de bárhogyan is alakuljon az ukrajnai helyzet, Orosz­ország és Európa viszonyát is rendezni kell. Különösen fontosnak tartja, hogy Ukraj­nában visszaálljon a háború előtti rend. Az erőviszonyok egyensúlyának jelenlegi megborulása szerinte nem­csak lokális, hanem globális problémává „nőtte ki ki ma­gát, és kérdésessé vált,­­hogy Oroszország képes lesz-e ko­herens kapcsolatot fenntar­tani Európával. MTI-hírek alapján szerkesztette: Farcádi Botond

Next