Háromszék, 2022. szeptember (34. évfolyam, 9568-9589. szám)
2022-09-15 / 9578. szám
10. &Háromszéle 2022. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Székelyföldi turnén a JaMese zenekar ! Négyállomásos koncertsorozatot szervez a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet a magyarországi JaMese együttes számára-adja hírül az intézmény. Mint közleményükben írják, a JaMese egy mozaikszó, mely mindent elmond a zenekarról: ]am - szabadság, kreativitás, mese - történetek, gondolatok átadása; Emese - az énekesnő Molnár Emese személye, aki mindezt összefogja. A koncerteket szeptember 19-22. között tartják Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Kézdivásárhelyen és Csíkszeredában. Molnár Emese már gyermekkorában magába szívta a mesék, történetek szeretetét - áll a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet közleményében. Vidéki lányként sokat kellett segíteni a földeken, kertben, és ez idő alatt, mint régen a fonóban, tanár édesanyja mesélte egyik történetet a másik után: a nagyapjától megmaradt ritka indiai mesegyűjtemény darabjait, operameséket, népmeséket de még egy Fellini-film történetét is. Ezek az élmények adják az insprációt a dalaihoz is; örök érvényű, értékálló, ugyanakkor modern történetek ezek, melyben a dallam és szöveg szimbiózisa teremti meg a JaMese sajátos világát. 2021 szeptemberében a JaMese névvel fémjelezve egy teljesen új tartalom született: 12 részes podcast-sorozat indult Szabad bennem a levegő címmel. A szabad hang, a kifejezés ereje, a színpadi jelenlét és a levegő áramlása minden énekes számára a legfontosabb elérendő cél: ki hogyan érkezik meg ebbe az idilli állapotba, hogyan veszíti el és hogyan talál vissza újra és újra? A 12 beszélgetés 12 különböző stílusban alkotó énekessel készült el, a Szabó T. Anna Zenészdal című verséből született kérdésre pedig mindenki a saját életútjával és megéléseivel válaszol - hangsúlyozza a kulturális intézmény közleménye. A zenekarnak eddig három lemeze jelent meg: 2014-ben Csak a Napba című bemutatkozó lemezük, majd 2018-ban a Bennem a világ című album. A 2019- es év nagy sikere a Szabó T. Anna verseire írt, 24 dalból álló Zenés Adventi Kalendárium több hétig szerepelt a Mahasz eladási listáján, közvetlen karácsony előtt az előkelő 7. helyen. A lemezen többek között olyan nevek szerepelnek, mint Palya Bea, Ferenczi György és a Dalinda énekegyüttes. Az együttes tagjai számos rangos fesztiválra kaptak meghívást. A mostani székelyföldi turné helyszínei a következők: szeptember 19-én 19 órától a sepsiszentgyörgyi Szimpla, 20-án 19 órától a baróti művelődési ház, 21-én 19 órától Csíkszeredában az ANT bár, 22-én 19 órától pedig Kézdivásárhelyen a Jazz Bistro & Winery. Molnár Emese a laMese zenekar énekese FOTÓ: FACEBOOK/JAMESE HUNYAD MEGYEI MAGYAR NAPOK Hunyadi János-szobrot avatnak Egyebek között Hunyadi János-szobrot is avatnak a 13. Hunyad Megyei Magyar Napokon, amely idén kilenc településen zajlik- közölték hétfőn a szervezők. A szeptember 15. és 25. között zajló rendezvénysorozat kiemelt helyszíne Marosillye, ugyanis a szervezők csatlakoztak a 400 éves Bethlen Gábor Kollégium jubileumi ünnepéhez. Több mint negyven programpont várja tíz nap alatt az érdeklődőket. A hagyományoknak megfelelően átadják a 2022. évi Barcsay Ákos Hunyad megyei közéleti díjakat. A rendezvénysorozatra Magyarországról és Székelyföldről is érkeznek fellépők. Ebből az alkalomból Hunyadi János-szobrot avatnak Vajdahunyadon a Magyar Ház udvarán. Kocsis Attila, a Hunyad Megyei Magyar Napok fő szervezője elmondta: a műsorokat úgy állították össze, hogy minden korosztály megtalálja az igényeinek és érdeklődésének megfelelő programot. Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy a nagyenyedi és a Fehér megyei magyarokkal való összetartás jegyében idén a magyar napok tematikája Bethlen Gábor erdélyi fejedelem köré épül. Rámutatott: kevesen tudják, hogy az iskolaalapító Bethlen Gábor szülőfaluja Marosillye volt, amely Hunyad megyében található, éppen ezért az idén kiemelt helyszínként reneszánsz napot szerveznek a Veres-bástyánál. Marosillye mellett Déván, Vajdahunyadon, Petrillán, Lupényban, Piskitelepen, Brádon, Lozsádon és Pusztakalán-Sztrigyszentgyörgyön szerveznek programokat. A magyar és román közösséget családi és ifjúsági programokkal, szabadtéri rendezvényekkel, vásárokkal, gasztronómiai és hagyományőrző programokkal, gyerekeknek szóló eseményekkel, sportrendezvényekkel, koncertekkel, kiállításokkal, író-olvasó találkozókkal várják a szervezők. MAGAZIN Új református parókia Nyárádmagyaróson A Maros megyei Nyárádmagyaróson vasárnap hálaadó istentiszteleten avatták fel a magyar állami támogatással épített református parókiát. A hálaadó istentiszteleten Kató Béla püspök prédikációjában kitért arra, hogy az elmúlt évszázadokban a falusiak tudták: csak akkor tudnak értelmiségieket vonzani a közösség szolgálatára, hogyha az ő házaiknál, az ő lakhatási körülményeiknél szebbet és jobbat ajánlanak fel számukra. A püspök hozzátette: ezért van az, hogyha egy településen végigmegyünk, a parókia, a tanítói lak, a jegyzői lakás kitűnik az épületek közül. Úgy vélte, ma is fontos, hogy a lelkipásztor és családja jól érezze magát a parókián, ez hozzásegíti őket, hogy a településen maradjanak. Megjegyezte: Nyárádmagyaróson felismerték, hogy szükség van egy új épületre, hogy közösségi célokra szabaduljon fel egy másik. A helyi református közösség a régi parókiát gyülekezeti otthonná alakította. Az új parókia felépítését a magyar állam 30 millió forinttal támogatta. Elhunyt Jean-Luc Godard francia filmrendező Meghalt Jean-Luc Godard filmrendező, a francia újhullámos mozi keresztapja, aki a hatvanas években tabutémák feldolgozásával és újszerű technikák alkalmazásával forgatta fel a filmművészetet. A 91 évesen kedden elhunyt filmrendező halálhírét a Liberation francia lap közölte. Kifulladásig című első nagyjátékfilmje 1959-ben került a mozikba Jean-Paul Belmondo és Jean Seberg főszereplésével. A hatvanas évektől pedig olyan klasszikusssá vált filmjei születtek, mint az Éli az életét, amely 1962-ben elnyerte velencei filmfesztiválon a zsűri különdíját, vagy a Bolond Pierrot, az Alphaville és a Week-end. A világ filmművészetére nagy hatást gyakorló, rendkívül gazdag életműve több mint öt évtizedet fog át. Számos filmes díjjal ismerték el, 1995-ben Locarnóban életműdíjat kapott, 2007-ben az Európai Filmakadémia életműdíját, 2011-ben pedig az amerikai filmakadémia az Oscar-életműdíjat ítélte oda a francia rendezőnek. Emmanuel Macron francia államfő, valamint a filmszakma legjelentősebb intézményei és személyiségei is megemlékeztek Jean- Luc Godard filmrendezőről. „Olyan volt, mint egy jelenés a francia filmművészetben. Aztán mesterré vált. Jean- Luc Godard, az újhullám emblematikus filmrendezője egy eltökélten modern és intenzíven szabad művészetet talált ki” - írta a Twitteren a francia köztársasági elnök, hangsúlyozva, hogy Godard halálával egy nemzeti kincset veszítettek el. Alain Delon filmszínész az AFP hírügynökségnek adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy Jean-Luc Godard halálával lezárult a filmtörténet egy fejezete. „Köszönet, Jean-Luc, a szép emlékekért, amelyeket ránk hagytál. Tudd, hogy mindig büszke leszek arra, hogy az Új hullám a filmjeim között szerepel!” - mondta a filmsztár. Godard Alain Delonnal a főszerepben 1990- ben készítette az Új hullám című filmet, amelyben éppen annak a módszernek fordított hátat, amelyet az új hullám képviselői - köztük maga is - a hatvanas évek elején kialakítottak. A cannes-i fesztivál a Twitteren emlékezett meg a rendezőről. „Mióta 1962-ben Agnes Varda Cléo 5-től 7-ig című alkotásában feltűnt a fesztiválon, Jean-Luc Godard 21 filmjét vetítették Cannes-ban. 1968 májusában a tüntetés agitátora volt. A Zsűri díját kapta meg 2014-ben a Búcsú a nyelvtől című filmje, 2018-ban pedig Arany Pálma-különdíjat kapott a teljes életművéért” - emlékeztetett közleményében a világ egyik legjelentősebb filmmustrája. Gilles Jacob, a fesztivál korábbi elnöke az AFP-nek nyilatkozva a mozi Picassójának nevezte Godard-t, aki saját korát megelőzve játszott a szavakkal, a képekkel és a színekkel. „A filmes világ árván maradt” - hangsúlyozta Jacob. MTI-hírek alapján szerkesztette: Mózes László