Hasznos Mulatságok, 1819. 1. félév (1-52. szám)

1819 / 3. szám

a’ feladást tsak úgy fogadták­­volna el, ha Sehaffelaert elevenen taszítanák le a’ torony­ról. Eliszonyodtak e’ válaszra az ostromlot­­tak, ’s egyes szívvel lélekkel készültek a’ vé­delemre, ’s ditsőséges halálra , ne hogy ma­gokat ártatlan vezérüknek vérében fertöztes­­sék. A’ nagy szívű S­e­h­a­f­f­e­r­aje­r meg­akarván forró szereteteket érdemelni, ’s az utóbbi világnak mutatni, hogy volt elég o­­kok a’ Kaheljauknak ötét gyűlölni , a’ kitől félniek kellett mindenkor, vidám mosolygás­sal állott kevés övéi közé, ’s így szóllott: „Bajtársim ! Tsak egyszer lehet érettetek meghalnom ! Előbb , vagy utóbb ? Ez nekem nem mind­egy, ska a’ jelenlévő alkalmatossá­got elszalasztom : viszsza többé nem fordult ’s úgy lehet, hogy ti érttem előbb meghal­nátok, mint én érdemeltem. El jön az idő! Álljatok boszszút a’ ti szabadságtokért : én már nem álhtatok. Isten veletek”. Ezt mondá, ’s boszszút forralva rohant a’ toronyból lefe­lé. Néhány vallantatig élt még, de a’ kegyet­len Kabeljauk számtalan sebeket ejtvén rajta, halálát siettették. Természeti Ritkaság: Gyíkhal (Proteus Anguinus) A’ Magyar Nemzeti Muzeum különös ritkasággal gazdagodott Nagy Méltóságú

Next