Hasznos Mulatságok, 1823. 1. félév (1-51. szám)
1823 / 35. szám
szádban egy bizonyos mélységnyire egygyetlen egy állatnak sem lelhetni jelét érzők közztíl , a’ mellyek most rajta élnek, hanem tsupa Tigris, Oroszlány ,'s más Indiai állatoknak tsontjait ássák ki. Úgy a’ Tiszából is már ollyan állatoknak tsontjait fogták ki, mellyek a’ forró ég-öv alatt szoktak élni, a’ mint azt az itt való Magyar Nemzeti Múzeumban láthatni. — Hogy jöttek hát ezek ide ? — Azért igen helyesen mondja egy Tudós Ur : ,,hogy már maga a' hegyeknek alkotása , a’ mint azt magunknak képzelhetjük, elegendőképpen megmutatja , hogy nagy, és számos viz-özönöknek , ’s rettentő zavarodásoknak kelletett a’ földdel végbe menni. A’ legnagyobb mélységekben , a’ mennyire tsak magát az ember leáshatta , nem lehet egyebet találni omladéknál , egyvelegnél , rendetlenül egymásra hányt omladéknál, a’ mi az esztendők századiban öszve olvadni igyekezett. Ha rendes volt a’ földnek származása , úgy annak egyenlőségét tsak igen mélyen kereshetni, a’ hová az emberi szem be nem hathat , mivel eddig való fürkészésünk földünknek tsak külső kérgét , tsak az omladékok’ egyvelegét túrhatta fel”. De, a’ mi több, némelly Tudósok figyelmet érdemlő jelekből igyekeznek megbizonyítani , hogy a mi földünk most legalább negyedszer van megnépesítve.