Hasznos Mulatságok, 1834. 1. félév (1-52. szám)

1834-03-26 / 25. szám

( 197 ) Hogy haragot nem lét bennem Lárvának a’ szerelem. Nem változik többé színem , Mikor hallom nevedet; Nem dobog már többé szívem , Mikor látlak tégedet. Álmodok , de mind szüntelen Álmomba’ nem szemléllek : Felserkenek , de elsőben Nem te rólad eszmélek» Messze vagyok , ’s vissza megint Nem óhajtlak ölembe : Véled vagyok, ’s kedvet vagy kínt Nem tsinálhatsz szívembe. Szépségidet emlegetem , Még sem gyengülök jobban : Kínáimra emlékezem, Haragom még se lobban. Meg nem háborodom mégis, Ha előttem szemléllek: Sőt szerető társammal is Rólad gyakrann beszéllek. Ám szíveseim hányd énnekem , Ám kevélyen szemedet: Megvetésed’ fel sem veszem, Fel sem veszem kedvedet. Elmúlt szokott birodalma Rajtam szép ajjakidnak­; Nem nyílik meg szívem’ útja Többé pillantásidnak. Az , a’ mi most örvendővé, Vagy szomorúvá tészen, Nem a’ te jóságod többé, Nem a’ te vétked lészen:

Next