Hasznos Mulatságok, 1834. 1. félév (1-52. szám)

1834-01-15 / 5. szám

31 )­nokok maradványait. — Nem ismételhetem elég gya­korta azt — igy szól egy jeles izó — mindennemű po­­liticai bomladozásoknál, hogy midőn a’romai biro­dalom egészen lehanyatlott a’ tudományok és erköl­csi miveltség, a’ klastromokba menekedtek. — Las­sú de tartós munka, elhatározott és folyvást való tanulás , olly erős lelkeket ’s velős itéletü férjfiai­kat teremtettek, kik utóbb gazdag esméreteikkel a’ világot bőven megajándékozák. A’ sötétség és fény közötti viaskodás hosszas volt, mellyet, emen­nek győzedelmével, csak az egyháziak tudtak kiál­­lani. — Végre, — igy szól egy hires iró — néhány csudálatra méltó szeretet által lelkesittetett férjfiu, az egész világot megváltoztató, minthogy a’ világb­ról lemondott. Ezek megoszták a’ régi, elavult s mármár kihaló nemzetekkel az élet leheletét, melly ébennek volt; megerősítették azokat a’ hit által, ’s féktelen kicsapongások ösvényéről visszavezették a’ virtus (erény) útjára, fönséges tudományra ta­nítván , vidám és szelíd erkölcsre szoktatván, ’s rendre, földmivelésre és kézi mesterségekre ser­kentvén ’s vezérelvén őket. Roma , mint valamelly fényes nap , a’ föld leg­távolabb vidékeire is kiterjesztő a’ világosságot és meleget. A’ keblebéli egyházi fér­fiak még a’ nyol­­czadik század előtt jóval bevándorlók Izlandot és Skótországot. Angliában Augustin szerzetes alapítot­ta meg a’ keresztény vallást, s az idvesség szózata minden más európai tartományokban is sikeres hang­zású volt. — Köszönitek , Róma! Így szól egy neve­zetes író; — Köszöni lek fönséges anyja az emberi nemzetségnek; mert az által, hogy te nekünk iga­zi békét adál, egyetlenegy várossá tetted azt, a’mi előbb az egész világ volt. — Gondoljunk magunknak elménkben egy lineát (vonalt), mellyet a’ téritő atyák keresztül nem léptek , ’s azon túl megszűnve látand­­juk a’ művelődést és szabadságot; a’ vadság és rab­szolgaság kezdődik ott. ’S megjegyzésre méltó, hogy

Next