Hasznos Mulatságok, 1834. 1. félév (1-52. szám)
1834-01-15 / 5. szám
31 )nokok maradványait. — Nem ismételhetem elég gyakorta azt — igy szól egy jeles izó — mindennemű politicai bomladozásoknál, hogy midőn a’romai birodalom egészen lehanyatlott a’ tudományok és erkölcsi miveltség, a’ klastromokba menekedtek. — Lassú de tartós munka, elhatározott és folyvást való tanulás , olly erős lelkeket ’s velős itéletü férjfiaikat teremtettek, kik utóbb gazdag esméreteikkel a’ világot bőven megajándékozák. A’ sötétség és fény közötti viaskodás hosszas volt, mellyet, emennek győzedelmével, csak az egyháziak tudtak kiállani. — Végre, — igy szól egy hires iró — néhány csudálatra méltó szeretet által lelkesittetett férjfiu, az egész világot megváltoztató, minthogy a’ világbról lemondott. Ezek megoszták a’ régi, elavult s mármár kihaló nemzetekkel az élet leheletét, melly ébennek volt; megerősítették azokat a’ hit által, ’s féktelen kicsapongások ösvényéről visszavezették a’ virtus (erény) útjára, fönséges tudományra tanítván , vidám és szelíd erkölcsre szoktatván, ’s rendre, földmivelésre és kézi mesterségekre serkentvén ’s vezérelvén őket. Roma , mint valamelly fényes nap , a’ föld legtávolabb vidékeire is kiterjesztő a’ világosságot és meleget. A’ keblebéli egyházi férfiak még a’ nyolczadik század előtt jóval bevándorlók Izlandot és Skótországot. Angliában Augustin szerzetes alapította meg a’ keresztény vallást, s az idvesség szózata minden más európai tartományokban is sikeres hangzású volt. — Köszönitek , Róma! Így szól egy nevezetes író; — Köszöni lek fönséges anyja az emberi nemzetségnek; mert az által, hogy te nekünk igazi békét adál, egyetlenegy várossá tetted azt, a’mi előbb az egész világ volt. — Gondoljunk magunknak elménkben egy lineát (vonalt), mellyet a’ téritő atyák keresztül nem léptek , ’s azon túl megszűnve látandjuk a’ művelődést és szabadságot; a’ vadság és rabszolgaság kezdődik ott. ’S megjegyzésre méltó, hogy