Hasznos Mulatságok, 1835. 1. félév (1-52. szám)

1835-04-08 / 29. szám

228 ) ellenállni. Nincs ennek semmi közössége azzal, mit a’ többi Európában e’ névvel neveznek; mert ez a­ kép­zelő erő élénkségéből, társalkodási metsző elménetségé­ből, tüzes pillanatból, bájos állásból ’s kellemes moz­dulatból vegyü­lve­ össze, azon megfejthetetlen hata­lom által elevenítetik, melly nélkül a’ természetben, művészetben semmi szép nem létez. Egy spanyol nő szerelmes pillanata nem a’ buja vágynak kiváncsi sza­va, sem a’ szenvedélyes búsongás epedő kifejezése, hanem gyöngédség és fenség, büszkeség és lemondás vegyülete; az ő lelkének tükre, sőt egészen az ő lel­ke , melly barna szemének csillagiból, a’ hosszú pil­lákon kiszökellik. Semmi sincs előre tanulva, ki­számítva e’ néma mégis olly beszédes nyelvben. Mit szemiből olvashatni, az van szívébe is írva. E’ Spa­nyolországban közönségesen találtató szépséget nem mondhatni mesterkéltnek; a’ külső testalkatok alacso­nyak , de jól nőttek; az arczvonatok gyakran szabá­lyosság híjával vannak , de a’ mellett olly valami rej­tezik bennök, mit nehéz leírni, ’s nem szeretni le­hetetlen. Néhány szó a szelek körül. (­Folytatása.) A’ légfolyamok’ okai következők: 1) a’ levegő megmelegü­lése melly legnevezetesebb a’naptérítő-körök közt, mivel ott a’ napsugárok csaknem egész eszten­dőt szaka függélyesen lövődnek­ fel, j.) a’ föld’ tengely­forgása, mellynél annak minden helye nyugotról ke­letfelé szünetnélküli mozgásba hozatik, ’s pedig nem mindenhol egyenlő sebességgel; legsebesebb az az egyenlítőn, ’s minél távolabb áll a’ hely az egyen­lítő-körtől a’ mozgás annál lankadtabb.— Ezen felho­zott okokra nézve, a’ dolgot következőleg fejtegethet­ni : a’ naptérítő-kör közt uralkodó hőség által a’ le­vegő ott főleg kiterjeszkedik, ’s így fogy annak spe­­cificai nehézsége; ennél fogvást felemelkedik az, ’s széjjel terűl a’ felső légvidékeken éjszak és délfelé, pl.

Next