Hasznos Mulatságok, 1835. 1. félév (1-52. szám)

1835-04-08 / 29. szám

t 230 ) nak kellene támadni, m­elly egy másod­percz alatt az aequatornál 3000 lábnyit haladna. — Bővebb felvilá­gosításul ide mellékelhetni még ezt: Ha az egyenlítő­nek mind két oldalitól 23° — 28° távolságban egyen­­közű köröket húzunk az egyenlítővel, mellyek közül az éjszaki, a’ rák’ naptéritő-körének, a’ déli pedig a’ bak’ naptéritő-körének neveztetik; azon része a’ föld­nek , melly ezen két naptérítő-kör között fekszik, ’s mellyet meleg égövnek neveznek , mind azon helyeket foglalandja magában, mellyekhez minden függélyes állású tárgy’ árnyéka éjszaki és délileg esik, ha t. i. a’ nap maga délileg vagy éjszakilag áll a’ zenithtől. Azon évenkénti időközi (periodicus) szeleket, mel­lyek Monsun vagy Mousson nevet viselnek a’ malai szótól Mussin , melly annyit tesz mint évtáj, — a’ten­­germelléki tartományokban vehetni észre. Ezen sze­lek is a’ nap’ külön állásitól függnek a’ vidékekre ’s föld’ tengely forgására nézve, még ezen kivü­l pedig a’ hegy lánczok’ irányitól is. Mind ezen szelek közül, csupán azt akarjuk itt felhozni példakép, melly az in­diai tenger fölött ’s a’ mellékfektű vidékekben fú. Ezen tengertől j. t. i. nyáron a’légfolyam délnyugotról, télen pedig éjszakkeletről, mellyet következőleg magya­­rázhatni­ meg: a’ levegő melegebb nyáron áll a’ száraz földön mint sem a’ tengeren, ’s ennélfogvást alúl a’ tengertől a’ száraz föld felé teszi mozdulatát, ’s így déli szélnek kell támadnia. Mi azonban annak oka, hogy ez délnyugoti széllé lesz , mivel itt a’ levegő az egyenlítőtől jő. A’ levegőnek tehát nagyobb a’ sebes­sége nyúgotról keletfelé, mint sem azon helyeken, hova megérkezik , ’s így tehát kelet felé vissza marad. Ennek tehát egyedül csak a’ visszamaradásra nézve kellene nyúgoti széllé lenni. Mivel tehát egyszerre kel­lene folyni a’ levegőnek éjszak és nyugot felé,­­ az éj­szakkelet felé foly, az az: délnyúgotról jő a’ szél. El­lenben télen áll melegebb a’ levegő a’ tenger fölött mint sem a’ száraz földön, a’ levegő tehát közel a’ föld’ fe­lületéhez a’ tenger felé foly, ’s így északról délfelé.

Next