Hasznos Mulatságok, 1835. 1. félév (1-52. szám)
1835-04-08 / 29. szám
t 230 ) nak kellene támadni, melly egy másodpercz alatt az aequatornál 3000 lábnyit haladna. — Bővebb felvilágosításul ide mellékelhetni még ezt: Ha az egyenlítőnek mind két oldalitól 23° — 28° távolságban egyenközű köröket húzunk az egyenlítővel, mellyek közül az éjszaki, a’ rák’ naptéritő-körének, a’ déli pedig a’ bak’ naptéritő-körének neveztetik; azon része a’ földnek , melly ezen két naptérítő-kör között fekszik, ’s mellyet meleg égövnek neveznek , mind azon helyeket foglalandja magában, mellyekhez minden függélyes állású tárgy’ árnyéka éjszaki és délileg esik, ha t. i. a’ nap maga délileg vagy éjszakilag áll a’ zenithtől. Azon évenkénti időközi (periodicus) szeleket, mellyek Monsun vagy Mousson nevet viselnek a’ malai szótól Mussin , melly annyit tesz mint évtáj, — a’tengermelléki tartományokban vehetni észre. Ezen szelek is a’ nap’ külön állásitól függnek a’ vidékekre ’s föld’ tengely forgására nézve, még ezen kivül pedig a’ hegy lánczok’ irányitól is. Mind ezen szelek közül, csupán azt akarjuk itt felhozni példakép, melly az indiai tenger fölött ’s a’ mellékfektű vidékekben fú. Ezen tengertől j. t. i. nyáron a’légfolyam délnyugotról, télen pedig éjszakkeletről, mellyet következőleg magyarázhatni meg: a’ levegő melegebb nyáron áll a’ száraz földön mint sem a’ tengeren, ’s ennélfogvást alúl a’ tengertől a’ száraz föld felé teszi mozdulatát, ’s így déli szélnek kell támadnia. Mi azonban annak oka, hogy ez délnyugoti széllé lesz , mivel itt a’ levegő az egyenlítőtől jő. A’ levegőnek tehát nagyobb a’ sebessége nyúgotról keletfelé, mint sem azon helyeken, hova megérkezik , ’s így tehát kelet felé vissza marad. Ennek tehát egyedül csak a’ visszamaradásra nézve kellene nyúgoti széllé lenni. Mivel tehát egyszerre kellene folyni a’ levegőnek éjszak és nyugot felé, az éjszakkelet felé foly, az az: délnyúgotról jő a’ szél. Ellenben télen áll melegebb a’ levegő a’ tenger fölött mint sem a’ száraz földön, a’ levegő tehát közel a’ föld’ felületéhez a’ tenger felé foly, ’s így északról délfelé.