Hasznos Mulatságok, 1835. 1. félév (1-52. szám)
1835-04-08 / 29. szám
231 Mivel végre mindig közelebb jut ezen úton az egyenlítőhöz, ’s így azon helyekhez is, mellyeknek nagyobb sebessége van a*' tengelyforgás végett nyúgotról keletfelé , ezen éjszaki szélnek éjszakkeleti széllé kell lenni. A’ naptájéktól függő időközi szelek, nappal a’ kis szigeteken, tengertől a’ száraz föld felé fának, éjjenéit pedig ellenkező irányban, mellynek oka a’ légmérséklet (temperatura) közti különbség. Nappal t. i. a’ levegő jobban kimelegítl a’ szigeten, mint sem a’ tenger fölött, ennélfogva felemelkedik, a’ hidegebb levegő pedig a’ tengertől a’ sziget felé foly; éjjel épen ellenkezőnek kell történni, mivel nappal a’ tenger tovább tartja vissza mint sem a’ sziget, a’ magához vett melegséget. Egyébiránt ezen szelek’ iránya különféle okokból könnyen szenved változást, miilyenek például a’ szigetek* alkata, és felülete, fekvésük más szigetekhez, a’ szomszéd száraz földhöz és a’ tengerfoltokhoz képest. Az eddig érintett szeleknek van összesen bizonyos irányuk; ollykor azonban a’ levegő forgás mozdulatba jő. Ez néha az által támadhat, hogy valamelly légfolyam akadályra talál, vagy hogy ellenkező folyások ütköznek össze. Valóságos forgószél azonban még más okokat is bocsát előre, melly abban áll, hogy így nagyobb vagy kisebb légoszlop hajtatik tengelye körül, és az egyszersmind előrehaladó mozgást tesz. Illy légoszlop közönségesen sűrű felhővel áll összefüggésben, mellynél az alsóbb rész megfordított teke alakban süllyesztve magát Ha ez a’ tengeren felül történik, az úgy nevezett vízoszlop támad, melly ha a’ száraz föld felett történik , homokoszlopnak neveztetik. Légfolyamok , mellyek összeütköznek, nem képesek ezen phaenoment eszközleni, mivel illy homok vagy vízoszlop körül a’ levegő rendszerint csekély távolyságnál nevezetes mozgásban nincs. Hihető, hogy itt különös befolyása van az electricitásnak, mellyet azonban pontosan meghatározni nem könnyű. — Azon légtűnemény, mellyet vízoszlopnak neveznek, következőben áll