Hasznos Mulatságok, 1836. 1. félév (1-52. szám)
1836-04-02 / 27. szám
HASZNOS MULATSÁGOK. UK. PeSICII, április’ Sidikán, 1836. Tavaszi dal a Hívhez, Virít már a’ kis nefelejts, Kedves barnára ! el ne felejts; Megfelelve hívségemnek Köss koszorút emlékemnek. Emlékezz rám a’ pataknál, Hol a’ kisded akáczfa áll; Emlékezz rózsáid között , Mellyeket könnyem öntözött. Ha galamb száll kis kertedbe, Engem juttassou eszedbe; Ha gerlicze nyög a’ hegyen* Gondolatod reám legyen. Én akárhol járok-kelek, Mindenen olly képet lelek, Melly téged juttat eszembe , ’S könnyeket gerjeszt szemembe. Ha nézem a’ liliomot, Hószín orczádat látom ott; Ha nézem sötét árnyékát, Szemem ott barna szemet lát. Rózsát szakasztok , ’s ajkodat képzelem; ó de csókodat Megadni ő tehetetlen, Mert a’ rózsa érzéketlent Harmatcsöpp ragyog a’ füvön, Eszembe ama könnyed jön, Melly elválásunk’ óráján Ragyogott orczád’ rózsáján, A’ nyűgöt felől lehellő Illatos alkonyi szellő Ajkod szegfű illatjára Emlékeztet, ‘s végcsókjkra. Mit Fel'MtM. *7