Hasznos Mulatságok, 1836. 1. félév (1-52. szám)

1836-04-02 / 27. szám

HASZNOS MULATSÁGOK. UK. PeSICII, április’ Sidikán, 1836. Tavaszi dal a Hívhez, Virít már a’ kis nefelejts, Kedves barnára ! el ne felejts; Megfelelve hívsé­gemnek Köss koszorút emlékemnek. Emlékezz rám a’ pataknál, Hol a’ kisded akáczfa áll; Emlékezz rózsáid között , Mellyeket könnyem öntözött. Ha galamb száll kis kertedbe, Engem juttassou eszedbe; Ha gerlicze nyög a’ hegyen* Gondolatod reám legyen. Én akárhol járok-kelek, Mindenen olly képet lelek, Melly téged juttat eszembe , ’S könnyeket gerjeszt szemembe. Ha nézem a’ liliomot, Hó­szín orczádat látom ott; Ha nézem sötét árnyékát, Szemem ott barna szemet lát. Rózsát szakasztok , ’s ajkodat képzelem; ó de csókodat Megadni ő tehetetlen, Mert a’ rózsa érzéketlent­ Harmatcsöpp ragyog a’ füvön, Eszembe ama könnyed jön, Melly elválásunk’ óráján Ragyogott orczád’ rózsáján, A’ nyűgöt felől lehellő Illatos alkonyi szellő Ajkod szegfű illatjára Emlékeztet, ‘s végcsókjk­ra. Mit Fel'Mt­M. *7

Next