Hasznos Mulatságok, 1838. 2. félév (1-52. szám)
1838-09-01 / 18. szám
pest II AS** OS 1838. Septemb. 1. miri<ATsÁ«OH.Mríisir Igen és ne m. F/*koránsem az ónszeretet' elégtétel« vagy kaczér ’ tűnő képzemény volt ; ezen nő szive’ vallását szereté. FKJKSKMBFKG. Francziaország’ középtáján, hol a’ családi örömek ’s mezei gyönyörök az ősi költők’ ’s René király boldogabb időszakát látszanak visszavarázsolni, lakott egy igen csinos mezei házban Reaumanoir tábornagy családával, melly két fiából ’s mind hármok által imádott kellemes leányából állott. Ezen őszinte ’s édes gyermek’ Unom ’s gyöngéd testalkata hasonlított az angyalokhoz, mellyek a’ költő’ álmát körüllengik. Raphael őt azon szüzek’ egyikéül választaná, mellyeket ecsete a’ mennyből ragadaelő; Coregio álmában szeretné látni; Carlo Dolce térdein könyörögne bájoló arczának lerajzolhatásáért, ’s Vateau őt legelragadóbb ábrázolatába helyezné. Zsófi’ minden pillanata, minden mozdulata, sajátságos bájt fejte ki; egészét azon ritka harmónia bélyegzé, mellyet széttagolni lehetlen. Ő nem hasonlított azon párizsi gyönge nőkhöz, kik a’ világi salonok’ fénye által elfonnyadt virágok. Zsófi Italia’ derült egének gyermeke, olly tiszta volt mint a’hegyek fölötti levegő ’s az élet’ légköre. Sziv-tulajdoni egyesülések elitéjeivel Csaknem mindig atyja’ szép jószágain tartózkodván, 19 éves korában is ismeretlen volt előtte a’ nagy városok lehelte, képzet fogyasztó ’s sziv rontó tetszvágy. Az ő lelke ment volt azon hidegségtől ’s kiszámolástól, mellyek a’ világ anyagi érdekeit szülik. Ő távul volt magát másoknál okosbnak tartani, vagy jogosítva érzeni, csak önjaváról gondoskodhatni; szóval Zsófi a természet ártatlan leánya volt, ki fényes ’s szép külsejével szerető ’s tiszta lelket födöze el. Közel Beaumanoir úr’ mezei jószágához lakott Maisoncelle asszonyság, özvegye egy hajós-kapitánynak, ki 12 ezer livra évenkénti jövedelmet’s egy kincset hagyot hátra, melly egyetlen fiában feküdt. A’