Hasznos Mulatságok, 1839. 2. félév (1-51. szám)
1839-07-03 / 1. szám
Pest, 1839. Szerda Julius*3kán A’ folyóiratok. Az újság hivatalok nem gyárai, hanem destillajói minden híreknek, tudni valóknak ’s eszméknek. Az emberiség sehol sem tünteté ki annyira változatosságát, mint az újságoknál. Ugyanegy hirt ezer küönböző lap ezerfélekép adhat, a’ nélkül, hogy lényegében szükségkép változást kellene szenvednie. Leginkább kitűnik ez az angol’ franczia folyóiratoknál. Ezeknek mindegyikét ezer v. több részvényes tartja ki, ’s ezer illy részvényes feltételeket szab a’ kiadónak, mi alakban kívánja e’ vagy ama híreket olvasni; ’s a’ lap’ kiadója a’ feltételeket szigorún megtartván boldogul, senkitől szemrehányásokat nem nyert olvasói pedig tán soha boszúságot nem szenvednek, miután minden inyek szerint megyen. A’ dologban van valami igaz, ’s ha némellyek előtt első pillanatra ez lealacsonyitónak ötlik fel, véleményem szerint pedig csupán ezen súrlódás, ellentörésben jó a’ figyelmesen olvasó ’s a’ világban széttekintő az igaz útra, ’s itt is áll azon igazság, hogy az okosoké a’ világ. Valóban semmi a’ szellemi világban olly mozgást nem okoz, mint a’folyóirat. Nagybecsű’s önálló munkák benne a’ főtünemények: sziklák, magas bérezek, vagy mosolygó völgyek, patakok , folyók ’s megrendítő zuhatagok; a’ folyóiratok teszik a’ levegőt, melly mindezeket átfolyja, körűlövedzi ’s élteti. A’ hírlapok által jőve a’ legrejtélyesb létre ; mindegyik iparkodék társát a’ hir’ kezelésében megelőzni, ’s ez által a’ sebesség ; a’ hírlapok a’ közkedvesség által szaporodván , téré nyílt ’s helye minden érdekesnek, titkosnak közlésére, ’s megjött a’ nyilványosság. De a’ szaporodás által mindegyik tágasb tért akarván munkálódásának nyitni, beáll a’ vetélkedés, ’s a’ versenyzés, melly mindig a’ jobb szülője. Nem kimélteték semmi fáradság, nem hagyaték semmi erő nyugalomban , a’ literatura lassanként életet adott, ’s felvergődék azon álláspontra, mellyre előbb utóbb minden literaturának emelkednie kell.—De miilyennek kell valamelly hírlapnak vagy bárminemű folyóiratnak lennie, hogy azon hatást gyakorolhassa,melly a’ népre nézve jótékony , nyugalom-zavarás helyett csendbiztositó legyen. Ott, mint fentebb említők, hol a’ folyóiratok a’ részvényesek’ elveitől függeszti fel munkálódását, illy körülmények köztt ugyanannyi számú ellnkező véleményű ember mindig fenntartja a’ politicai egyensúlyt, melly nélkül alkotvány fenn nem állhat. Inkább érdekesb tán nálunk magyaroknál, hol a’ kiadó maga határozza meg elveit, tudni, miilyenek legyenek azok, hogy jelen körülményeink köztt a’ népre ’s annak emelkedésére hassanak. ’S itt legyen szabad általányosan e’ fölött véleményem elmondanom. Véleme lső szám. at mdsodik félév, ményem szerint minden folyóirat kiszabja magának azon irányt’s kört, mellyben munkálodni kíván. Ezen irány ’s körhöz illőleg különös figyelmébe kell vennie azon értelmi ’s művességi fokot, azon irányt, melylyet magának, a’ mennyire lehet általányos fogalomban valamelly közönség van. De ezen iránynak épen nem kell vakon hódolnia. Nálunk különösen, hol annyi a’ balitélet, annyi tárgyról félszeg a’ fogalom , a közönség irányára nézve inkább a’ forma tartassák szem előtt az anyag, vagy inkább a’ mag mindig valamelly nemesb, idealis törekvést’ rejtsen magában. Hogy példával éljek, teszem ha egy rész a’ novellákat, ’s általában a’ szépliteraturát kedvelné annak ellenszegülni épen nem volna jó hatással, de ezen kívánságokat úgy teljesíteni, hogy belőle magasabb , nemesb irány tündököljék ki, ez nemcsak az iró, hanem bár melly szerkesztőség fő kötelessége. Hatni úgy mi legkönnyebb legüdvösb, a’ főkivántatóság. Az eszmék annyira korszerűek, annyira különválók, mennyire lehetséges kielégítők, ’s mind ezek mellett oil idomuak legyenek, mellyek megkedveltetők, könynyen megfoghatók ’s maradandók. Egy encyclopaediai lap mindazt közölheti, mit a’ tudományos’s eszményi világban érdekesnek talál, mellyel általányos vonalakban megismerteti a’ kül valamint a’ bel viszonyokat, érdekeket, eltörölheti a’fennálló balitéleteket, iíj eszméket kültet, hoz forgásba, máshol megpenditetteket iránya szerint elfogad, megczáfol. De elég-e valamelly lapnak, ezen külső formát megadni, sőt még a’ bensőre nézve is, mindezen megkivántatósággal azt felruházni, miket előszámláltunk. Hazafias lélek, nemzetiség iránt buzgóság lángoljon át, az egészen ; ez éltesse , ez melegítse át, még akkor is midőn megrögzött hibáinkról van szó, midőn a’ külvilág szépségeit állítjuk fel mintául ? élet erő, ’s kedv ömöljék el, melly akaratlanul magához édesgeti az olvasót. Mindenek felett kerülni kell az egyoldalúságot. Az úgy nevezett franczia feuillionisták különös nyelvvel élnek journali czikkeikben. A’ nélkül hogy felülegesek volnának , könnyen érthetők, a’ nélkül hogy tárgyuktól eltérnének, itt ott el tudnak hinteni eszméket, mik ismét más láncz sorozatot tesznek. A’ legnagyobb általányosságban mondám el véleményem, miként lehetne valamelly lapot érdekesiteni; de feledém emlitni, hogy viszont az olv. közönségtől megvárhatni írásban egyről másról a’ szerkesztőséget tudósítani, melly véleményét ’s ízlését ezelőtt világossá teheti, ’s mindenekfelett üdvös hatású a’ folyóiratnak szorgalmas olvasása , át nézése, mert habár ez egyes darabokat, ad is, gondos szerkesztőség mindig ügyel ezen egyesek’ egészitésére ’s ezen különféle ágaknak bármi el