Hasznos Mulatságok, 1840. 1. félév (1-50. szám)
1840-01-15 / 5. szám
( 19 ) gyógyultak 1065. XVIII. Pápai convent Veszprémi megyében és püspökségben alapitatott Galanthai gróf Eszterházy Ferencz által, mellyet alapos helyre hozott 1757 ben annak fitestvére gróf Eszterházy Károly Egri püspök, hogy naponként 9 szerzetes szolgálatával 27 beteg ápolgattasson I. Paul Paulinus sebész és Prior ur kormányzása mellett; gyógyszerárus t. Broditsky Jordán úr, betegek voltak 736, ref. 124, görög 2, zsidó 2, haldokló 11, meghalt 45, felgyógyult 691. XIX. Kis -Mártonn convent Sopron megyében, Győri püspökségben alapitatott 1760 ban Galanthai herczeg Eszterházy Antal által, hol 7 szerzetes szolgálata által naponként 18 beteg nyervigasztalást, t. Lee der Primus sebész és Prior úr kormánya mellett, fősebész Dille Kalasancz, gyógyszerész Haffner Norbert un. betegek száma 300, ref 26, görög 1, zsidó 2, haldokló 6, meghalt 30, felgyógyult 270. XX. Nagyváradi convent Bihar megyében, Váradi püspökségben alapitatott 1760 ban főtiszt. Poroszlai Gyöngyösy György Váradi kanonok által; későbben 1792 ben Ehbenfelsi Paal Gáspár ugyan váradi kanonok adakozásával öregbitetett, hol naponként 8 szerzetes serénysége által 17 beteg gyámolitatik, t. Ehevirt Florid gyógyszerész és Prior úr kormányzása mellett, áldozó papja I. Stranzel Ibrachus, fősebész Lederer Lajos , gyógyszerész Mikuskovits Ephrem urak: betegek voltak 435, ref. 148, görög 32, zsidó 3, haldokló 4, meghalt 25, felgyógyult 410. I Vege következik ) Méhány szó a’ magyar gyárakról« A’ társasági élet megbecsülhetlen azokra nézve, kik elmebeli tehetségeiket ki akarják művelni, különösen mióta nálunk is naponként nagyobb közrészvétet gerjesztenek a’ hon érdekei. Mert midőn jól felvétetnek a’ beszélgetési tárgyak, közvetlenül tanulunk, ellenkező esetben pedig felébred legalább bennünk a’ gondolkodó erő, ’s ha Öneszméleteink helyesek, ismét nem csekélyet nyertünk, mert sokkal többet érnek az esmeretek, mellyeket magunkból fejtünk ki, mint a’ mellyek másokról ragadnak ránk. De még akkor is, ha ezek nem mindenben megczáfolhatlanok, elég előszörre, ha a’ bonyolódottabb tárgyakróli rendszeres gondolkodást csak kedvelni kezdjük is. Egy illyen beszélgetési mulatság okozá létrehoztát a’ jelen soroknak is, mellyeket miután tárgyok hihetőkép többeknél is bir érdekkel, nem oktatás vágyából, hanem inkább a’ reményben, hogy történhető tévedéseim nem maradnak utbaigazatlanok, eltökélettem közre botsájtni. Valaki, a’ többek közt szinte ájtatos képpel jelenté ki azon hazafiui óhajtását, hogy „miután honunk néhány évek óta a’ miveltség minden ágaiban olly óriási lépésekkel előhaladott, bár csak fannyi gyárokkal is bírna már, mint ama nemzetek, mellyeknek tökélyeiket szemünk előtt szokjuk tartani, mikor előhaladási intézeteinket javítjuk, vagy egésszen újakat kívánunk alkotni.“ — Megvallom tán senki sem kívánja forróbban azon áldásoknak honunkra áradását, mellyek általjában a’ műveltségből jőni szoknak az emberi nemre; mindazáltal úgy vagyok meggyőződve, hogy a’ felhozott különös óhajtás még sem bír más ditséretességgel, mint hogy pártolói talán szinte szívekből kívánják javát édes honunknak. Az, kinek keble vala forrása az említett óhajtásnak, úgy szinte az osztói ennek kétségkívül Német, Angol, és Franczia honok magas állásától, ’s igy a’ feltétektől is lelkesedve vannak, mellyektűl amaz függ. ’S miután okvetlen a’ gyáripar volt ezeknek feje némiileg igazok is van. Valóban, minden tiszteletem mellett a’ nevezett nemzetek eránt megvallom, hogy miután ezek ama két nagy pénzerszények közül — a’ termesztést és a’ feldolgozást értem — természeti helyzetüknél fogva majd egyedül csak a’ másodikba nyidhatnak, nem is tudom hogy állhatnák ki különben az iszonyú költségeket, mellyek ama nálok létező sok boldogitási intézetekre szükségesek. A’ gyáripar itt a’ természet ujjmutatása, valamint a’ szükség, eme nagy embertanító őket ebben, ’s ennek következményeiben annyira is vitte, hogy köztiszteletet, sőt bámulást is érdemlenek. Mindazonáltal tán még is kora volna ebből azt következtetni, hogy a’ gyáripar nálunk is a’ legczélszerűebb eszköze a’ nemzeti jóllétnek. Minden erőszakos revolutioknak remény lett, de elnem ért czéljai, a’ világjavitóknak sokféle nem sikerült, sőt többnyire kárt okozó terveik ’s általjában az emberiség történetírása minden lapjaival eléggé bebizonyítják, hogy a’ nemzetek bizonyos tekintetben hasonlók az egyes emberekhez, kiknél azért találunk olly' ritkán belső együtthangzóságot, virító lelki életet, megelégedést, ’s egyenes, azaz nem tudatlan de nem is haltudós nézeteket, mert nevelőink a’ természet isteni ujjmutatását nem tekintve, az individuális alakokat önkényes és igy' szükségképen fonák nézeteik szerint módosítni akarják. Tekintsünk már most honunkra, ’s nézzük át röviden ama körülményeket, mellyek sejditethetik velünk, mire kívánható ezt a’ bolti természet alkotni. Éghajlata ennek egyaránt távol van Sibiriának fásitó hidegétül, melly minden növési törekvést elfojt, valamint ama afrikai melegtől , melly még az életmíívezett lényeknek is annyira ellensége, hogy a’ lankadt ’s más részről még a’ zavarában is segitni óhajtó természet bár azon