Hasznos Mulatságok, 1840. 1. félév (1-50. szám)
1840-01-01 / 1. szám
( 3 ) nyai a’ rómaiak műve voltak, és a’ monda egy időről , mellyben Metidsha miveit ’s igen lakott volt, a’ tartományban fenmaradt. Jelenleg e’ nagy térség északi alacsonyabb része posványos, a’ déli emelkedettebb fele ellenben igen termékeny, és az ottani fákkal kürülültetett haushok fogalmat nyújtanak arról, milly magas virágzási fokra volna még e’ föld képes. A’ Metidshat hét kis folyó özönli át: keleti végén az Isser, (az úgynevezett „Isser zóna“ csak a’Matidsha folytatása) tovább nyugat felé a’Corso, Uad-el-Reghaia, Hamisz , Arash, Uad-el-Kerma és a’ Massafran, ez a Chiffa, Uad-Sidi-el-Kebir és az Uad-el-Dshar’ összefolyásából ered. Öt főtörzsök lakja a’ sikot, ’s ugyanannyi uthan-t vagy is kerületet képeznek. A’ Beni-Isserek, kik Abd-el-Kadert ismerik el uroknak, a’ keleti részt lakják; azután következik a’ francziákkal szövetséges három nemzetség : Khashna, Beni-Mussa , és Beni-Khalil; az ötödik uthan El-Sebt, melly Abd-el-Kader uralkodása alatt áll, ’s a’ hadihutoktól és ezek szövetségeseitől lakatik, kezdődik a’ Chiffán vagy Massafranon túl. Ezelőtt az Öt uthan népességét 10,000 családra becsülék, de a’ franczia uradalomban levő három ivadék közűl már sokan a’ beltartományba vándorlottak. A’franczia rész határait keletről nyugat felé következő táborok köritik: Fonduk, meglehetős közel a’ Ilamisz forrásához ; Kara-Mustapha , a’ khasna törzsek birtokában; El-Arbah, a’ beni-mussai kerületben , a’ hegyek tövénél, hol hajdan nagy vásárok tartattak; azután a’ belidai két tábor, végre Uad-Lalleg a’ Chilfa mellett, melly az arabok utolsó megtámadásakor fenyegettetett, és a’ coleahi tábor. Buffarik középen fekszik ’s a’ francziák főfegyverhelye. Ezen különféle megerősített táborok között, egy-egy órányi távolban, még sok ágyuházak vannak felállítva, mindenike 24 ember őrizettel. Az arabok iménti berohanása világosan bebizonyitá, milly hibás ’s hasztalan ezen védelmi rendszer egy olly nyugtalan ’s fürge ellenség ellen, melly mindig csak lovascsapatokkal intézi támadásait. Mind ezen elsánczolt táborok és ágyuházak nem tartóztathaták fel a’ hadshutokat és issereket, hogy köztök keresztül ne nyomuljanak, a’ védelmi vonal körén belül fekvő ültetvényeket le ne égessék, a’ gyarmatosokat ne gyilkolják és egész katonai osztályokat a’ táborok ágyúi előtt le ne konczoljanak. E’ mellett a’ visszavonulás nekik mindig nyitva maradván, csak grínyolák szélsebes lovaikról az esetlen franczia gyalogsági tömegeket, mellyek őket soha be nem érheték. Illy tapasztalatok után bizonyára semmi se marad a’ francziáknak hátra, mint az ellenségnek hasonló fegyvert tenni ebbe, sok—igen sok lovasságot küldeni Algírba, mint ezt Bro tábornok javaslá, ellenben a’ sánczrendszerrel felhagyni. Bugeaud tábornok , ki megmutatá, hogy a’ háborút e’ tartományban viselni érti, mozgó hadlábakat javaslóit ’s az arab hadvezérletet ajánlotta, vagy is : az aratás felégetését, a’ birtok feldúlását. Ez egy förtelmes háború, rettenetes mód barbárokat polgárosított nép alá vetni , egy valóságos vér- ’s tűzrendszer, de ebben van az egyedüli lehetőség, a’ barbár arabok meghódítására. Akarják-e a’ francziák Algírt illy áron ! Ha nem , úgy bajosan marad nekik egyébb vissza, mint az egész beltartományt feladni, és ott Abd-el-Kadert szabadon magára hagyni. Eb düh vagy veszetség ellen próbált szer. Lalich Jószef verbovszkói elemi iskola tanító , az ebdüh vagy veszetség ellen biztos gyógyszer mondatott feltalálni a’ II. I. Tudósítások 1839. 2. f. év 46dik számjában;—de még a’ tettleges próba hátra van, nem volna czélirány tálán a’ próbatételt összevetni, az orosz Invalidus nevű újságban ez előtt több évekkel hirdetett, és veszetség ellen nagyon ajánlott Vízi H időr rel össze mérni. A’ természet tudományi adat soha sem jelenik meg későn, az minduntalan használ’s jót eszközöl. Az orosz Invalidus nevű újság, azt ha ezen dologról, hogy :— „Az oreli és tulai kormányszékben egészen megszűntek félni a’ dühös kutyának harapásától , mert ottan közönségesen ismeretes az az orvosi szer, mellytől nemcsak a’ megharapottak meggyógyulnak, hanem már az egészen dühösek is. Ezen orvosi szer nem egyébb, mint a’ „Vízi Hidőr“ vagyis „Vízi útifű“ (Alisma Plantago, Wasser Weg éri eh) mellynek hathatós ereje, és gyökerének gyógyító tehettsége 25 esztendei tapasztalás által megbizonyosodván csak egyetlen egy esetben sem csalt meg; hanem a ’ beteg mindenkor—más ártalmas következések nélkül—meggyógyult, ha annyira volt is, hogy dühösségében az embereket harapdálná. Azért a’ földes urak is—kik számos vadászebeket tartanak— a’ megdühödéstől tellyességgel nem féltik ebeiket, hanem azoknak az ételeik közzé ezen fűvet keverik, és valóban a’ megdühödéstől őket meg is őrzik“.Ezen vízi útifű (a’ Debreczeni fűvész könyv szerint „Vízi Hitler“) nő a’ vízben, mocsárokban, és tavakban, a’ gyökere ollyan, mint a’ vörös hagyma, és sűrű gyökér szálai vagynak. Júniusig ezen növény a’ víz alatt vagyon, akkor, ’s ha igen meleg idő vagyon, még sokszor májusban is félkerekded ágai emelkednek fel a’ vízből, mellyek mindenestől 5—6an vagynak. Ezen ágaknak külső héjok vörössel, mindeniken egy-egy