Hasznos Mulatságok, 1840. 1. félév (1-50. szám)
1840-03-21 / 24. szám
( 94 ) Az előfizetés ezen füzetek idei folyamára innentova csak 3 ponttal fogadtatik el, mire a’ czímteljes gyűjtő urak tisztelettel, ’s azon hazafiui kérelemmel figyelmeztetnek, hogy előfizetőik névjegyzékének hátralévő részét is minél előbb méltóztassanak beküldeni. — A’Gazdasági Tudósítások 1837- iki 2ik füzetére az előfizetési iveken olly csekély számú rendelmények gyűltek be hogy annak 2ik kiadásával a’ szerkesztőség felhagyni kénytelen. Az 1838 kilső füzet szinte mind elkelt. Költ Pesten martius 18 án 1840. Kacskovics Lajos m. k. m. gazd. egyesületi titoknok. Tumque Director vigilavit Argus, Sol velut Mursae nituit Palaestra , Pauperes juvit studiis sacratos Sicque beavit. Aureus digne nitet ergo nunus In pio panno Patris aestimandi Ferdinandus quem dederat benigne Laude coruscus. Ergo Rex vivat peramatus Hunni, Vivat et noster Placidus decorus Faustus, et victor teneat Polorum Regna beata. A" Gazdasági Tudósítások, és ItollOUCZI - Közlemények ezidei 1 fő füzete melly az előbbiek sorában X-ik a’ sajtót elhagyá. Tartalma következő: Gazdasági Tudósitásoké: 1. Értekezések: Az okszerű gazda képződéséről (Bujanovics Eduard). II. A’juhok természetszerű szaporítása ’s nemesítése. (Ruzsovszky Károlynél). III. Selyemtenyésztés (B. Babo után németből). VI. A’ gyapjumosás ’s úsztatok (Körössy Szabó Ferencz). Ehhez van mellékelve a’ hennersdorfi juhusztató rajza. V. Dinnyészet (Katona Dienestől) Értesítő. Hivatalos: 1. A’ m. Gazd. Egyesület örökítéséül bejelentett alapítók névsora és ajánlatai. 2. A’ m. Gazd. Egyesület gazdasági osztásának részesei. 3. Pénztári számadások kivonata. 4. Gazdaságosztályi költségvetés 1840re. 5. A’ Gazdasági Egyesület uj szerkezetének terve. 6. Országos szőllőiskola. 7. Pályairatok. 8. Az Egyesület gyarapodása. 9. Könyvtár gyarapodása. 10. Mezei Naptár. 11. Fiókegyesületi közremunkálkodás. Vegyes. 12. Hasznos volt-e az 1839ik őszátói gyenge legelő a’ birkáknak (Nagy Ignácz). 13. A’ ló taknyosságról (Klein György). 14. Kell-e az őszi vetéseket fogasolni (Nagy Ignácz). 15. A perui és Rohon burgonyáról (Tengeliczi Gindly Rudolf.) 16. Uj vető műszer (The brittish farmers Magazine) Rohonczi Közlemények. Értekezések: I. Eszmék a’ trágyáról. (Török János). II. A kelet lothiani (scotiai kerületbeli) mezőgazdaságnak leírása (Sleuffel Jánostól). III. Mellyik jelenleg a legjövedelmezőbb merino-juh ’s mellyek tenyésztésének fő elveit (Klauzál Imre). Juhkiállítás (Egan Eduard). D. Czilcbert Robert urnák marhadögrőli értekezése a’ hely szűke miatt a’ jövő füzetben fog közöltetni. Vegyes közlések: 1. Hitel és kereskedés Szamos vidéken. (Szathmári). 2. Ügető és rágókórság. 3. A’ bárány köszvény. 4. Burgonyaétetés. 5. Tengeri nyúl tenyésztés. 6. Jaitott vasuti szekerek. 7. Egyszerű vízszűrő eszköz. 8. Napraforgó. Az egész füzetnek tartalma 13 és fél hm -re terjed a mi valamint néhány napi elkestenek egyedüli oka, úgy a* t. előfizető közönségnek kegyes türelméért elégtétül szolgálhat. Nehány szó a* Becs és 15 risimn közti vasútról. (Vége.) Az ideigleni igazgató választmány azonban tudott még annak idejében a’ dolgon segítni, melly ha még tovább tartott volna, igen kártékony következését lehete a’ vállalatra,igyekezete ’s befolyása által oda tudta hozni a’ dolgot, kieszközölvén az austriai főkormányszéknél, hogy Francesconi Hermenegild, cs. kir. építési tanácsnok engedelmet nyert, felvállalhatni a’ technicai igazgatást, ki is azzal kezdé meg szorgalmát, egyesülve a’ cs. kir. alsó austriai főépitési igazgatóval Kudraffsky, ’s cs. kir. polytechnicumi tanítóval Riepl úrral, hogy technicai biztosságot képezett, mellynek az volt czélja, azonnal a’ rábízott ügyek igazgatásával foglalatoskodni. Mindjárt a’ rendelt hatalmazás után 1836 és július lsején észrevehetők voltak a’ behatás kedvező következései. Tudományuk és szorgalmuk által oda hozták a’ dolgot, segédül vevén Sichrovsky Henrik tartományi főtitoknokot, ’s a’ 2 főmérnököt Ghegaráról , és Bretschneider Ferencz urakat, hogy már az 1836iki October 19ikén tartatott közgyűlésben betaulrozva kidolgozott minta a’ Bécs ’s Lundenburg közti fő pálya számára, ’s a’ fontos szárnyékpálya számára innen Brünnig, a’ köz minta szerént Bochniáig, fel terjesztetett, így Práterben kelle a’ vaspályának kezdetét venni, ’s Bécsből a’ postaút mentiben a’ floridsdorfi állomás térig ideiglen kellett volna fitetnie, ’s lovakkal eszközöltetnie. —Mivel a’ Dunafolyam akkori állapotja, egy isolált hídépítést a’ vaspálya számára, nem látszott javasolni, egy állandó had építése pedig nagy költséget jóslott vala; a’ technicai hatóság azon véleményű volt, hogy itt csak a’ fenálló kincstári úthidak tágasbitása javaslatos, s hogy az egész pályatér stabillá tételével Bécstől Floridsdorfig, a’ már nem sokáig elmaradó Duna szabályozásig, ’s az azzal egybe köttetésben állandó híd építéséig az ország kormány részéről, kell megnyugodnia, magát vigasztalnia. Floridsdorftól akar