Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-09-26 / 26. szám
( 102 ) egyszeres úgy a’ kárnak, annak minényiségéhez képűt, egyszeres, vagy kétszeres, a’ kivilágositható kártevővel egyetembeni megtérítésén felül, a vétség fokozatához aránylag fenyihissék. 33. §. Másnak álló vagy folyóvizében, s csatornáiban halászó , csikázó , vagy piótzát szedő a’költségeknek egyszeres, a’kárnak kétszeres megtérítésével fenyitessék. § 34. §• A’ ki az általa okozott károk becsűjét magára nézve szerfeletti nagynak és suilyosnak tartaná, szabadságában áll azon becsüt az illető szolgabiróval vagy kapitánnyal megvizsgáltatni, sőt úgy hozván magával a körülmények, mind a’ két fél által egyenlő számmal állítandó becsüsök és ahoz értők által, a mezei, kerti, és szőllőbeli károkat ugyan az első becsü után harmad nap alatt — az erdei károkat pedig legfelebb 15 nap alatt, még egyszer megbecsültetni, és ekkor ezen uj becsű a’ szolgabiró vagy kapitány által is megvizsgáltatván, fog a’ kielégítés alapjául szolgálni. 35. §. A’ nagtyobb és kisebb közországos- vagy postaiakat , Úgy ollyakat , mellyek az egész község által a’ mezei gazdaság, avagy a’ szomszéd helyek közti közlekedések végeit mint közösök kihagyatnak, és használtatnak, helyeikből kiszorítani, önkényleg más vonalra által vinni, készakarva vagy gondatlanságból felszántani , elfoglalni folyóárokkal, vagy sűrű’s ritkábban ásott gödrökkel kelleténél vagy a’ kiszabott szélességre nem ügyelve, összeszoritani, azoknak mellékén lévő élő sor, vagy karfákat és védczövekeket, nem különben azokon épült fa, vagy kőhidakat, kirakott csatornákat, útmutató oszlopokat rongálni, vagy épen azoknak alkotó részeit feszegetni, ellopni, az okozott kárnak kétszeres, a’ vizsgálatra forditott költségnek pedig egyszeres megtérítésén felül, a’ vétség, és szántszándékos rész akarat fokozatához mért fogházi büntetés alatt tiltatik ; az okozott kárnak, vagy foglalásnak azonnali helyrehozatása, az illető szolgabiróra vagy kapitányra tartozván. 31. §. A’ határban lévő dűlő és mezei utak, mellyek a‘ földmivelés tekintetéből a helység lakosainak nagy része által használtatnak, azon helység lakosai — legyenek azok nemesek, vagy nem-nemesek — valamint a’ határbeli birtokosok által, kik t. i. azon it közös használatában részt vesznek, tulajdonuknak kiterjedéséhez mért arany szerint, mindenkor járható állapotban tartassanak, mit ha az illető szolgabiró vagy kapitány felszólítására , és az általa rendelt időre nem teljesítenének, ennek kötelességében állandó azon rész utat vagy hidat a’ vonakodó helység, vagy közbirtokosság költségére helyrehozatni, és egyszersmind a’ költségeket a’ vonakodón rövid szóbeli per útján meg is venni. 37. §. Aratók , nyomtatók, vagy cséplők, úgy más bármelly mezei munkát általában szerződésképen felválalt munkások nem ritkán nem ügyelvén szerződésükben foglalt lekütelezésükre, ennek a maga idejében vagy épen nem tesznek eleget, vagy biz van abban, hogy nyomban más munkást helyettök állítani nem lehet, szerfeletti kivonatainak teljesülésére a föld birtokosát kényük szerint új alkukötésre kénszeritik, az illyesek által gyakorlott visszaéléseknek zabolázására rendeltetik, hogy az aratót nyomtatót, vagy cséplőt rendes útlevél nélkül, a’munkásnak lakhelyén kívül, bár ki is felfogadni, ne merészelje. — Az elvállalt munka teljesítésétől vonakodó vagy megszökött aratók, nyomtatók, cséplők pedig, vagy más bár minélvű mezei munkások, bárha időközben már más gazdánál be is állottak volna, — nem csak az elsőbb elvállalt de nem teljesített munkának a’ kötött alkuszerinti megtevésére az illető szolgabiró vagy kapitány által helyre állítassanak, hanem azonfelül az okozott kárnak és költségek pótlása dijába, az elmulasztott, és mezei munkára alkalmatos napszámok helybeli folyó árának kétszeres megtérítésével büntettessenek. — Azon bérlő pedig kitől az illykép csalfáskodó munkások elsőbbi kötelezésüknek teljesítésére az illető szolgabiróagy kapitány által visszaállitottak, ugyanazon kárpótlást követelheti , hogy ha azonban az illy bérlő aratót, nyomtatót, vagy cséplőt rendes utilevél nélkül fogadott volna fel, a’ kétszeres vállalkozás miatt történhető visszaállitásukból eredeti kárát a’törvénynek önmaga részéről tett megszegésének tulajdonítsa, ’s kárpótlást a’ munkásokon nem követelhet,— sőt részéről történt csábitgatás esetében, még a’ 38. §. rendeletének is leend helye. Azon esetben pedig, midőn jégeső, vagy más elemi viharok által az aratásra, nyomtatásra, vagy cséplésre felfogadott gabonában olly tetemes kár okoztatott, hogy a’ beállott munkások a’ kötött szerződéshez képest . heréket ki ne kereshetik , az eredetileg köttetett szerződés a’ munkásokra nézve kötelező erővel bírónak nem tekin- t tetik, hanem uj szerződésnek van helye, úgy mindazonáltal, hogy ha ez iránt a’ munkást fogadó a'munkásokkal meg nem egyezhetne, azon kérdés felett, ha az döbbent szerződés megálljon-e, mindenkor az illető szolgabíró vagy kapitány, még pedig a’ legrövidebb idő alatt, ha főzik ítéletet hozni, és addig, mig ítélet által a’ kérdés eldöntve nincsen, sem a’ munkásoknak uj munkát vállalni, sem pedig a’ munkást fogadónak más munkásokat felfogadni szabad nem lészen. Úgy szintén akár a’munka bérének vagy élelmezésnek nem a’szerződés szerinti kiszolgáltatása, akár a bérleti munkának egészben vagy részben más munkások javára juttatása, vagy más bár melly a’ tett szerződés megszegéséből eredeti kérdéseknek rövid úti elintézése ’s bírálása szintén az illető szolgabirót vagy kapitányt illetendi sőt ha a’ munkat tétető akár a’ bérlett munka elvállalásából reménytért haszonnak megszorításával, akár a’ tett alkunak bármiképeni megszegésével szántszándékosan okozott volna kárt, a’bérlett munkások ezen káruknak részeikrel kétszeres pótlását szintén sommás úton követelhetik; a’ feljebbvitelnek itt is az 5dik §. értelmében lévén helye. 38. Más által alku szerint már felfogadott aratót, cséplőt, vagy nyomtatót elcsalni általában tilalmas lévén, ha azt még is valaki tudva merészlené, és az elsőbbi bérlő által törvényesen megintve , az olly nemű munkásokat elbocsátani vonakodnék, a’ költségeknek egyszeres, és okozott kárnak a’ 371k §. értelmében, azon megszökött munkásokkal egyetemes megtérítésén felül, annyiszor a’ mennnyiszer az illető szolgabiró vagy kapitány által rövid uton a’ megyei vagy városi illető pénztár részére megveendő 21 tól löáig terjedhető folyó ezüst forintokkal büntettetik. 39. §. A’ mennyire ezen mezei, kerti,szőllőbeli, erdei, ▼agy köz utakon, ’s hidakon elkövetett károsításokat illető törvények az eddigiekkel öszveütköznének, — azok annyiban erő nélkülieknek, — és elsörülteknek nyilváníttatnak. 41t. §. Jelen törvényben szabott fogsági büntetések, jelesen a’ 8, 9, 18, 19, 23 és 25dik §. alattiak, a’mennyiben ezen szakaszok alatt foglalt vétségek a’ becstelenség bélyegét már ön magokból a’ tett miségéből is, a’ vétkesre nem hárítanák, t. i. a’ mennyiben azok lopást , rablást és a’ személynek erőszakos megtámadását, mint már általán a’ fenyitő törvények által tiltott vétségeket, magokban nem foglalnának, az ítéletben kimondott marasztalás erején túl becstelenséget következőleg polgárjogainak habár ideigleni megszorítását is a’ marasztaltra sem vonják. (Folytatjuk.)