Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-10-28 / 35. szám
HASZNOS Pest 1840. Szerda Octob. 2-án Heik szám. •Második félév. 1840diki Törvény- Csikkelyek. XXII. törvényczikkely. A* csődületről (Concurs). (Folytatása.) 25. §. A’ csődületi hitelezőknek összehívása közönséges összehívó végzés (edicialis citatio) által történik. Ezen összehivó végzésben világosan ki kell tenni: a) A’ csődületi bíróság megnevezését; b) A’ bukottnak nevét; e) A’ hitetezők megjelenésének helyét és határnapját; d) Az ideiglen kinevezett tömeggondnokot; e) A’ kirendelt perügyelőt; f) Azon felszólítást, hogy mind azok, kik a’ csődület tömegből bármelly jogcziimnél valamit követelnek, a’ kitűzött határidőre keresetöket a’ szükséges bizonyítványokkal gyámolitva okvetetlenül beadják; később beadott követeléseiknek hely nem adatván. 26. §. A’ hitelezők összehívására kitűzött határidő 30 napnál rövidebb, 120 napnál hosszabb nem lehet. «— Ezen összehívó végzés az eljáró törvényszéknek kapuira minden esetben kiszegeztessék, — a’ kiszegezés napja arra feljegyeztetvén. 27. §. Ezenfelül azon hitelezőkre nézve, kik az eljáró bíróság törvényhatósága alatt laknak, ezen hatóság — más törvényhatóság alatt lakókra nézve pedig a’ Helytartó-tanács utján fog kihirdettetni — az összehívó végzés. 26. §. Azon csődületi perekben, mellyek szabad királyi városok tanácsa előtt folynak, a’ városok tanácsa — azokban, mellyek megyei törvényszék előtt folynak , azon törvényszék — a’ mezővárosi tanács előttiekben pedig a’ tanács kérelmére az illető törvényhatóság fogja a’ összehívó-végzések kihirdetése végett a’helytartó tanácsot megkérni. 29. §. A’ helytartó-tanács az összehivó-végzést nem csak szokott körlevelek útján hirdeti ki, hanem azt azon hazai hírlapokban is , mellyek a’ Váltó-törvénykönyv II. részének 214dik §-sa szerint a’ váltó-törvényszéki hirdetésekre fognak szolgálni, beiktatja. Az illy csődületi összehívásokat magokba foglaló Helytartó-tanácsi intézőleveleket a’ megyei alispány, gyűlést nem várván, azonnal közhírré tenni köteles. 30. §. Midőn kisebb csődületeknél a’ bíróságnak bizonyos tudománya vagyon arról, hogy a’ megbukottnak semmi ollyan hitelezője nincsen, a ki a’ bíróságnak törvényhatóságán kívül laknék; az összehívó végzésnek a’ helytartó tanács általi kihirdetése nem szükséges. 31. §. Ha a’ megbukottnak külföldön is volnának hitelező , a’ bíróság azoknak tudósítását a’ magyar udvari Cancellaria útján eszközli. 32. §. Mind azon terhes szerződések, mellyeket a’ bukott a’ csődület megrendelését közvetlen megelőzött tizenöt napok alatt házastársával, vagy olyanokkal , kik vele harmad sziglen vérségi vagy sógorsági összeköttetésben vannak, bármiképen kötött, csak akkor tartják meg erejüket , ha az illetők más alkalmatos próbákkal bebizonyítják, hogy az, a’ mi az illy szerződő levelekben mint tett dolog foglaltatik , csakugyan valósággal megtörtént. A’ csődület megrendelése után a’ bukott a’ csődület teljes befejezéséig semminemű vagyonáról szabadon nem rendelkezhetik, ugyanazért, ha vagyonából a’ csődület megrendelése után valamit elidegenitene , — vagy elrejtene, a’ 130dik §. értelmében mint csaló fog bűntettetni. A’ csődület megrendelése után a’ tartozásbeli elmarasztalásért bírói foglalás sem intéztethetik a' bukottnak vagyonára. 33. §. Az elrejtett vagyonokat a’ tömeg gondnoka tüstént visszaveendi, ’s az, kinél rejtve voltak, ha bebizonyittatik ellene, hogy, a’ csődület megrendelését tudva, vette azokat kezéhez, mint orgazda fog bűntettetni. 34. §. Azon javak, mellyeket valaki a bukottól a’ csődület megrendelését tudva megvett, a’ tömegnek visszaadandók, ’s a’ vevő illy esetben azokért adott pénzét elveszti. 35. §. A’ ki azonban a’ bukottól valamelly világos követelésének biztosítására a’ csődület megnyitása előtt ingó zálogot vett által, habár követelése nem váltóbeli tartozásból eredt is, azon zálogot tartozik a’ tömegnek kiadni, de a’ tömeg a’ zálogon fekvő követelést a’ zálog átvételekor tüstint lefizetni köteles; ha a’ követelésnek mennyisége, vagy bármi a’ zálogot tárgyazó körülmények miatt valamelly kétségek támadnának a’ zálogtartó’s tömeg-gondnok vagy pelügyelő között, azokat a’ csődületi bíróság sommás útán fogja elintézni, ’s ha a’ zálogtartó a’ zálogot kiadni mégis vonakodnék, azt a’kielégitendők kielégítése után rajta birói képen, a’ szükség úgy hozván magával, átküldő levél mellett teljesítendő végrehajtás útján is megveendi. 36. §. Ha a’ csődület megrendelése után örökösödés vagy végrendelés által a’ bukottra valamelly vagyon száma, az is haladék nélkül összeírandó, ’s a’ csődületi tömeghez adandó. 37. §. Az eddig jó lélekkel kötött ezután pedig törvényes Bizonyság előtt kötendő, törvényes átadással megerősítendő , ’s az illető törvényhatóságoknak bemutatandó haszonbérlési szerződések, ha a’ haszonbérbe adó esik csődület alá, a’ csődület erejére is teljes erejüket megtartják, — ellenben ha a’ haszonbérbe-vevő esik csődület alá, a’ haszonbérlői szerződés megszűnik. 38. §. Ha a’ csődületi tömegnél bizományi áruk vagy olly tárgyak kerűltek volna összeírás és zár alá, mellyek másnak kétségtelen sajátjai, ezek iránt a’ tulajdonos a’ csődületi bíróság elébe, még a’ hitelezők öszvejövetele előtt is, adhat kereset levelet, mellyben a) Azon tárgyat mellyre tulajdoni jogot formál úgy leirandja, hogy ez minden egyéb hasonló tárgyaktól világosan megkülömnböztethessék ; b) Megmutatandja,hogy ezen leirt tárgy összeíráskor a’ csődületi tömegben találtatott; c) Bebizonyitandja, hogy ezen tárgy kétségtelen tulajdona . d) Megmutatandja azon módot, mellyen ezen tárgy a’ bukotthoz jutott, a’ nélkül, hogy annak tulajdonává vált volna. 39. §. A’ fentebbi §. rendelete alá tartoznak mind azon intó javak is, mellyekről bebizonyittatik , hogy a’ bukott feleségének valóságos hozományai, ’s mint hozomány kerülvén a’ bukottnak kezéhez, még természetben megvagynak ; magában értetődvén, hogy a’ bukottnál találtatott ’s mások által kiadott azon hozománybeli activ