Határőr, 1957 (12. évfolyam, 1-47. szám)
1957-12-24 / 47. szám
Hetvenöt éve született ma élő legnagyobb zeneszerzőnk, az új magyar zene egyik megteremtője. Neve ismert az egész világon, és életműve felmérhetetlen értékű kincs, nemcsak a zeneértő világ, hanem a legegyszerűbb emberek számára is. Az Eötvös kollégium tagjaként végezte tanulmányait, majd a Zeneakadémián a zeneszerzés tanszékének tanára lett. Nagy barátjával, Bartók Bélával együtt a magyar muzsikának szentelte életét. Folklorista kutatásai és gyűjtései nyomán a századok óta mélyben élő magyar klal érintetlen, tiszta világa Európa egyik legeredetibb, legfrissebb dárdnccévé bontakozott ki. Bejárta az országot, felkereste a legeldugottabb tájakon élő egyszerű embereket, és elénekeltette velük a már-már feledés homályába tűnő, nép ajkán született régi magyar dalokat. És a fonográf hengere megőrizte ezeket a felkutatott kincseket, amelyeket Kodály nem elszigetelten vizsgált, hanem megkereste a szöveg és a dallam minden vonatkozását, társadalmi hátterét is. Bartók és Kodály tudományos és művészi munkássága keltette fel a népi motívumokon felépülő magyar zene iránt az általános érdeklődést. Ők tették nemzetivé a magyar zenei életet, ők teremtették meg a magyar zeneművészetet. A század elején zenekultúránk nyugat felé fordult, a nyugati zene vált uralkodóvá hazánkban. Kodály mutatott rá Ki ne ismerné a magyar mesevilág egyik legmulatságosabb alakját, a nagyzoló, ártatlanul füllentő öreg obsitost, Hán Jánost? Ő volt, aki elfogta Napóleont, ő volt, akinek a nevétől rettegett az ellenség. Csodálatos kalandjait Garay János énekelte meg először költői elbeszélésében, majd Kodály Zoltán írt róla dalművet. Hári János belopta magát először, hogy a a népdal, a népzene gyökerét keleten kell keresni. Kodály Zoltán mindig egy vonat a szabadságért küzdő néppel. Erről tanúskodnak legszebb alkotásai: a „Psalmus Hungaricus”, a „Felszállott a páva”, a „Kállai kettős” és a népszerű „Hári János” is. A zenei élet több jelentős alakjától eltérően, Kodály az éneklő muzsika kedvelője. Dalszövegeit szintén a nép ajkán élő mesékből, versekből választotta ki. Világhírűek a kórusművei is. Senki sem fordult még olyan szakértelemmel, olyan gonddal a gyermekek felé, mint ő, a szíveikbe, hűséges életpárjával, Őrzőével együtt, amit ő sem hagyott el soha, pedig — füllentései szerint — császárnők ajánlották fel kezüket neki. A Kodály-ünnepségek során ismét műsorra tűzte a Magyar Állami Operaház a „Hári János”-t. Képeiink az Operaház előadásán készültek, és a daljáték egy-egy érdekes jelenetét örökítik meg. Gyermekdalai, kórusai, zongoradarabjai páratlan értékűek a legifjabbak zenei nevelésében. Kodály művészete csak a felszabadulás után válhatott közkinccsé. Horthyék mellőzték, igyekeztek elhallgatni, elsősorban a Tanácsköztársaság idején tanúsított forradalmi magatartása miatt. Nevét azonban szárnyára kapta a dal, a muzsika és szerteröpítette az egész világon. Népünk ma őszinte elismeréssel és szeretettel adózik a hetvenötéves Kodály Zoltánnak. Megérdemelten ünnepeljük a nagy magyar zeneszerzőt, aki olyan életművel ajándékozott meg bennünket, hogy méltán sorolhatjuk népünk legnagyobb fiai közé. Helényi Gyula alezredes, a határőrség zenekarának parancsnoka. A nagyidai határ (Palló Imre és Mátyás Mária) HÁRI JÁNOS A francia király udvarában Harctéri jelenet Sorompójelenet az első felvonásból (Palló Imre és Mátyás Mária) | JCmkíLp 0ZfrlMu