Határőr, 1978 (33. évfolyam, 26-51. szám)
1978-09-08 / 36. szám
AZONOSULVA Nagymányok, József Attila u. 11. Takaros ház, tiszta, rendes udvar. A keskeny kert jobb oldalán, a kerítés mellett szőlősor. Lesz bor bőven, ez rögtön látszik, de hogy háromszáz literre számít a gazda, mégiscsak meghökkentő, hiszen alig húsz méter hosszan húzódnak a fiatal tőkék. „Bizony, háromszáz liter volt tavaly — tart ki szava mellett Pukli Konrád bácsi —, az idén sem lesz kevesebb. Csak az a baj, hogy minek? Nem iszom, az anyjuk sem. A lányom van még a háznál, ő főként nem poharazgat. Így aztán, bár lassan eljön a szüret ideje, még a tavalyi borból is jó egy hektónyi fogyasztóra vár. No, de ma vendégek jönnek.” A bátaszéki munkások — két aszszony és három férfi — először szabódtak: „Hívatlan vendégek vagyunk mi — mondták bizonytalankodva —, muszájból jöttünk, mu-szájból fogadtak.” Az őszinte szóban van igazság, hiszen a munkások szabadszombatjuk ellenére utasítást, parancsot kaptak, hogy ekkor és ekkor, itt és itt jelentkezzenek, mert részvevői a megyei polgári védelmi gyakorlatnak. A feltételezésből adódó feladatuk lesz, hogy a veszélyeztetett Bátaszékről a MÁV különvonatán kitelepüljenek. Pukli bácsiéknak pedig a befogadó szerepet kellett vállalni. Mégis az idős házigazda csaknem megsértődik. „No hiszen! Muszájból? Ha aka-rom, muszájból, ha akarom, nem. Mert az a kérdés, hogy értjük-e, mi- ről is van szó. Mi értenénk akkor is, ha nem jöttek volna hozzánk elmagyarázni a dolgot a tanácstól, a párttól. Mert engem megcsapott ám a háború szele. Tudom, ha egymást nem segítik az emberek, békében is nehezebb az élet. Hát még háborúban. Miránk számíthatnak, ha a baj valódi, akkor is.” A polgári védelem valóban saját érdek, közös ügy, azért jólesik, hogy az emberrel előbb megbeszélik, miről is lesz szó — egyetértő társalgás alakult ki a vendégek és a vendéglátók között. A végén egyikük megjegyezte: nem kell ahhoz háború, hogy ilyen helyzetbe kerüljünk, hiszen előfordulhat árvíz, földrengés ... A polgári védelmi alegységek bizonyára akkor is a helyükön lesznek. Ezen a gyakorlaton valóban mindent zökkenőmentesen hajtottak végre a polgári védelem erői. Amikor a nyolcszáz kitelepülővel befutott Nagymányokra a szerelvény, már megszervezték a befogadók élelmiszer- és vízellátását, a járműforgalmat, a kirakodást, az elosztást, az egészségügyi ellátást... A Váralja községbe busszal érkező négyszáz kitelepülőt hasonlóan felkészülten várták. A gyakorlatot megtekintő magas rangú vendégek .• Csémi Károly altábornagy, államtitkár, dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei tanács elnöke, a megyei polgári védelem parancsnoka, K. Papp József, a Tolna megyei honvédelmi bizottság elnöke és több minisztérium, országos főhatóság, valamint a fegyveres társszervek képviselői — elismeréssel szóltak a látottakról. Csémi elvtárs — akit a gyakorlatvezető Lesték István ezredes, a polgári védelem országos parancsnokságának törzsparancsnoka kalauzolt körbe — elbeszélgetett a gyakorlat , részvevőivel. Kérdéseire dr. Nátaisz Sándor körzeti orvos, a nagymányoki egészségügyi szakasz parancsnoka elmondta, hogy az irányítása alatt álló alegység az elmúlt három év során összeforrott, rendszeresen gyakorolják a polgári védelmi feladatokat. A III. számú elosztóhely parancsnoka, Surján József hatfős alegysége a közelmúltban alakult. Három hét alatt rázódtak össze, és heti két-két foglalkozáson készültek fel erre az augusztus 26-i feladatra, de ők is, akárcsak a többi alegység beosztottjai, fegyelmezetten, jól hajtották végre a feladatot. Ugyanez a fegyelmezettség, a feladatokkal való azonosulás volt tapasztalható a kétnapos megyei-polgári védelmi módszertani bemutatógyakorlat többi színhelyén, Bonyhá-don, Gyapa-pusztán, Szekszárdon és Tevel községben is. Bonyhádon a cipőgyárat ért „csapás” következtében kialakult másodlagos vegyi kárterület mentesítését végezték el a sárga, kék, fehér, illetve ezüst színű sisakot viselő, „űrbéli” ruhákba öltözött polgári védelmisek, azaz a város munkásaiból, lakosaiból szervezett alegységek. A feladat végrehajtásának szigorúan szabályozott menete szerint a különböző szakalegységek felderítették a területet, mintákat vettek a szennyező anyagból, kitűzték és lezárták a vegyileg szennyezett terep határait, mentesítettek, eloltották a tüzet. A tűzvédelmi szakalegység beosztottjai nyomában megjelentek a műszaki mentőalakulatok és az egészségügyiek... Akárcsak a nagymányoki és a később sorra kerülő gyapa-pusztai gyakorlatnak, ennek is sajátossága volt, hogy a polgári védelmi alegységek olyan helyzetben tevékenykedtek, amely nem csupán háborús cselekmény következtében állhat elő, hanem például egy véletlen baleset vagy katasztrófa okán is. Gyapa-pusztát a Paksi Állami Gazdaság tette híressé. Itt működik ugyanis az országos versenyeken élenjáró három tehenészetéből az egyik. A gyakorlat feltételezése szerint itt alakult ki fertőző állatmegbetegedés következtében biológiai kórhely. Az állami gazdaság polgári védelmi szervezete külső együttműködők segítségével és a megyei felettes szervek közvetlen irányításával karantént hozott létre, végrehajtotta a terület fertőtlenítését, valamint az állat-egészségügyi védelmi munkálatokat. A gyakorlat során bebizonyosodott, hogy az állami gazdaság dolgozói a saját és a rendelkezésükre bocsátott polgári védelmi technika kezelését is jól elsajátították. A gyakorlat második napján a szekszárdi Honvéd utca környéke került a figyelem középpontjába, ahol a városi és a megyei polgári védelmi alegységek rendkívül bonyolult és az „ellenség által ismételt csapással nehezített” feladatot hajtottak végre. Tűzoltóautók süvöltöttek végiga városon. Rengett a műszakiak dózerjai alatt a föld... A technika mellett az emberi leleménynek és a kézi erőnek is feladatot szabott a gyakorlat végrehajtásának terve, de a részvevők felülkerekedtek a nehézségeken. (Megjegyzendő, hogy a gyakorlat színhelyéül egy szanálandó terület szolgált.) A gyakorlat befejező részében a szemlebizottság tagjai megtekintették a „sugárszennyezett területen” fekvő Tevel elzárkózását. A község lakói a feladatokat rendkívül fegyelmezetten hajtották végre, bizonyítva, hogy jó felkészültséggel, találékonysággal és egymás segítése révén a nemrég még végveszélyként emlegetett csapások ellen is lehet hatásosan védekezni. A gyakorlat részvevői munkájukért méltán kaptak köszönő emléklapot. Lengyel Tibor A gyakorlatot megtekintő magas rangú vendégek mindenütt fegyelmezett végrehajtást tapasztaltak főfeladataikkal Munkában a műszakiak A Pukli családnál szíves fogadtatásban volt része a „kitelepítetteknek” (Kútvölgyi Mihály felvételei) ВЦВГ“*' üjtísz '? V адв -А - '' "‘ «* Т9йгме■■'■st A felderítőké az első szó Az együttműködők között jelentős szerep hárult a tűzoltókra