Határőr, 2000 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2000-04-25 / 8. szám
Húsvét a halál és az élet kapuja Dr. Ladocsi Gáspár vezérőrnagyot, katolikus tábori püspököt a húsvét ünnepének kapcsán egyebek közt a jubileumi szent év eseményeiről, valamint a határőröknek a külföldiekkel szembeni, szerinte kívánatos viszonyáról kérdeztük. — Vezérőrnagy Úr! Milyen programokkal emlékezik meg a római katolikus egyház Krisztus születésének kétezredik évfordulójáról? — Rómában az idén szinte minden héten van legalább egy jelentősebb esemény. A szombatok többnyire lelki előkészülettel telnek, az ünnepélyesség pedig a vasárnapoké. A tábori püspökség is érintett lesz a megemlékezés-sorozatban. November tizenkilencedikére ugyanis egy nagy, határőröket is érintő, mintegy kétszáz fős katonai zarándoklatot tervezünk Rómába. Ennek során felkeressük a hét legjelentősebb zarándokbazilikát, amelyek történetükkel mintegy bemutatják kereszténységünk keresztmetszetét is. Ez a mi programunk szervesen illeszkedik a 2000 január első napján, a béke napjával megkezdődött szent év rendezvényeibe. Az akkor, a világbékéért elhangzott ima a mindent magába egyesítő Szűz Mária közbenjárását kérte, hiszen az ő méhéből született Jézus, a szeretet, a földi megbékélés fő hirdetője. Ehhez szervesen illeszkedett másnap a gyermekek napja, ugyanis hitünk szerint a békét a gyermek, a rá történő odafigyelés, a róla való gondoskodás hordozza. Január 25-e az ökumené, a keresztény egységről, a protestáns és a keleti egyházakkal meglévő kapcsolatok erősítéséről szólt. Február elején a világ katolikusai a szerzetesi hivatást választókra figyeltek. A hónap közepén, tizennyolcadikára a művészet képviselőit gyűjtötte össze a Vatikán. A művészek alaphivatása az emberekben a remény megerősítése, hogy azok, az alkotásoknak köszönhetően a szürke hétköznapokban is fel tudják emelni a szívüket. Március legjelentősebb eseménye II. János Pál pápa szentföldi zarándoklata volt. Fő üzenetét a zsidó vallásúaktól történt bocsánatkérés is kifejezte. Az iszlám és a kereszténység viszonyának alakulására szintért meghatározó jelentőséggel bírhat majd e mostani, alkalmas idő megragadása a vallási vezetőikkel létrejött találkozóra. Hiszen a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás megbékélése az, ami leginkább megfelel a híveknek is, egyúttal a világbékét szolgálva. Áprilisban, a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan, tizedikén a menekültekért, elűzöttekért, a migránsokért imádkozott az egyház. Hiszen a keresztben minden szenvedés találkozik. Jézust is kiűzték a fővárosból, Jeruzsálemből és a Golgotán feszítették meg. Miközben hitünk szerint a hontalanná vált szerencsétlenek oltalma más nem lehet, csak a krisztusi kereszt példáján való megtérés. A nagyhét keddjén és szerdáján a pápa az egyház nevében tart személyes bűnbánatot. Azon embertársaink bocsánatát kérve, akikkel szemben az egyház isten nevében, azzal visszaélve vétett. Ez eredményezi azt a megtisztulást, ami a jubileumi szent év igazi örömének átéléséhez nélkülözhetetlen. Május elsején a munkásokért imádkozik II. János Pál pápa, míg hetedikén, a Colosseumban, a XX. század áldozataiért. A megújulás hónapjának végén, huszonötödikén a tudósokat gyűjti maga köré. Ezzel ismeri el annak a kegyelemnek a jelentőségét, amelynek birtokában a tudósok képesek igazabb társadalmat, jobb életet teremteni a földön. Június első vasárnapján az újságírókat gyűjtik Vatikánba. Július kilencedikén a börtönben lévőkről, a büntetésüket töltőkről emlékezik meg a szentatya, bízva a megújulásra való képességükben. Augusztus közepén lesz az ifjúság világnapja, míg egész szeptember az egyetemisták hónapja. Októberben, a családok hónapjában zajlik majd a magyar szentévi zarándoklat is a Vatikánban. Novemberben, mint már említettem a katonák és a sportolók hónapja következik. A szent évet ismét a keresztény egység megerősítésére felajánlott decemberi rendezvények zárják. — A menekültekkel, migránsokkal, akikről Vatikánban is megemlékeznek, és rajtuk kívül az átkelőinkre tisztességes szándékkal érkező külföldiekkel a határőrök is lépten nyomon találkoznak Milyen magatartásformák azok, amelyek ön szerint a külföldiekkel szemben a határőrök fellépését kell, hogy jellemezzék? — Először is élve az alkalommal hadd köszöntsem a határőröket, akiknek igazi szolgálatnak tekinthető munkáját végtelenül tisztelem. Akár gépkocsival utazva találkoztunk, akár repülőtéren, mindig rendkívül udvariasak voltak. Nem egyszer, felismerve, kiemeltek a várakozók közül, és előresegítettek — késésben voltam ugyanis —, amiért külön hálás vagyok. Nagyon szimpatikus, hogy az átkelőkön az útlevélkezelők, mint egy újszülöttet gondozó anya, mindig figyelnek az utasokra, azok rezdüléseire. Fontos a mosoly is, hisz első benyomásként ezzel azonosítják a szervezetet, de országunk lakóit is. Nem szabad elfelejteni, egy anya akkor is tud mosolyogni, ha gond van gyermekével... A határőr munkája mindig közös fellépést takar. Az útlevélkezelő, vagy a zöldhatár őrzője, a munkatársai támogató segítsége nélkül, egyedül nemigen tudna megbirkózni összetett feladatával. Ezért rendkívül fontos a kollégáival, a társ fegyveresekkel, rendőrséggel, honvédséggel, a helyi társadalmi szervezetekkel, és az egyszerű, tisztséget nem viselő lakosokkal ápolt jó viszony is. Nagyon kedves kép számomra a kutyájával játszó határőr. Én is nagyon szeretem a kutyákat. A határőrnek is jól el kell különítenie az utasforgatagban, ki az aki az otthonhoz, a hazánkhoz tartozik. Ki az, aki hazánk barátja. Aki nálunk idegen, annak viselkedésétől függ, hogy a határon bizalom, vagy gyanakvás fogadja. Aki pedig törvényeinket figyelmen kívül hagyva ellenségként érkezik, méltó válaszban kell részesíteni. Az idegenekkel kapcsolatos magatartásba beletartozik a könyörület is, amelynek a tévé képernyőjén is több jó példáját tapasztalhattuk a határőrök részéről. Haller László, győri tábori lelkész kollégám ezt a magatartást erősítve a győri közösségi szállásra került gyermekek és szüleik mindennapjait próbálja kellemesebbé tenni. Például a külföldi gyermekek számára plébániákon keresztül játékokat gyűjtve, és más hatékony módon, amelyet a Határőrség dicsérettel, jutalommal is elismert. — Püspök úr, milyen tanulsággal szolgálhat húsvét ünnepe a határőrök és egyáltalán az emberek számára? — Húsvét két misztériumot jelent. Krisztus keresztje a halál, és egyben az új élet kapuja. A halálra minden embernek készülnie kell. Halálunkkor meg kell halnia a rossznak is bennünk. A bűnnek, a nyomornak, a betegségnek, a kiszolgáltatottságnak. A halálban a legszomorúbb a magány. Ki tudna teljesen azonosulni egy, a szívéhez bármilyen közel álló haldokló helyzetével is? A halálon csak Krisztus tud átsegíteni bennünket. Ehhez azonban az kell, hogy kiki kopogtasson az élet kapuján. Jó cselekedetekben gazdag, példamutató életével. A feltámadás titka tehát nem a testi halálban, hanem az élet újraszületésében rejlik... DEÁK JÓZSEF HATÁRŐR 2000/8