Határőr, 2000 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2000-05-22 / 10. szám
Törökország együttműködik Törökország a lehetőségeihez képest igyekszik mindent megtenni az ország közbiztonsága, közte az államhatár biztonságos őrizete érdekében, mondotta a VIII. Siófoki Nemzetközi Határrendészeti Konferencián Hasan Özgüner török rendőrkapitány. 43 országgal, köztük Magyarországgal van bilaterális kapcsolata biztonsági témákban, részt vesz a Budapest-csoport, a siófoki folyamat munkájában. Törökország az illegális migráció tranzitországa, 1998-ban 29 ezer, 1999-ben 47 ezer illegális migránst tartóztattak fel, jórészt a hegyek miatt nehezen ellenőrizhető déli és keleti határszakaszokon. A tiltott határátlépők döntő része iráni, akik, Hasan Özgüner szavai szerint, fenyegetik a békét, a stabilitást. „Nagy gondunk — mondotta —, hogy gyakran nincsenek személyi okmányaik, neki több hónap is eltelik repatriálásukig. Néhány diplomáciai képviselet nem hajlandó hazatérési okmányt kiállítani a számukra." Törökország csatlakozott az 1951-es genfi menekültügyi konvencióhoz, de nem köteles az Európán kívüli országokból érkezőknek menekültstátust biztosítani. „Humanitárius célból átmeneti menedéket adunk. Addig maradnak, amíg nem tudjuk harmadik országba szállítani őket, tehát akár évekig is nálunk vannak — mondta Özgüner rendőrkapitány. Hozzáfűzte: új törvény készül, melyben jelentősen emelni kívánják az embercsempészek, a szervezett bűnözők büntetési tételeit. „Törökország amellett van, hogy az embercsempészet nemzetközi szerepének erősödésével erősödjön ellene a nemzetközi összefogás. Törökországban az embercsempészés gyakran összefonódik terrorista szervezetek fellépésével, alkalmas téves információk, hamis propaganda terjesztésére. Kellő érzékenységgel kell megkülönböztetni a valódi menekülőket az illegális migránsoktól. ” Törökország elfogadta az 1997-es prágai miniszteri konferencia legfőbb ajánlásait, a nemzetközi együttműködés intézményesítése még nem történt meg. Továbbra is igényli a Budapest-csoport munkáját. Törökország célja a határőrzés, a határel-Hasan Özgüner (középen): Erősödjön a nemzetközi összefogás az embercsempészés ellenenőrzés hatékonyságának növelése, szervezeti intézkedések megtétele az úti okmányok európai színvonalú minősége érdekében. Hasan Özgüner az információk, statisztikai adatok cseréjén túlmenően hírszerzési adatok cseréjét, kontaktpontok kialakítását, az oktatási együttműködés továbbfejlesztését igényelte. Daj. Fotó: DANYI HATÁRŐR 2000/10 Aktuális témánk ügyi osztályok állományából még ebben az évben egy-egy személy bűnügyi elemző tanfolyamot végez. Ettől függetlenül ez a feladat elsősorban a főosztály kompetenciája. Főosztályunknak időben fel kell ismernie a Határőrség egész bűnügyi helyzetéhez kapcsolódó jellegzetességeket, tendenciákat, új vonásokat. Sokkal korábban fel kellene ismerni például, hogy a kábítószercsempészek döntő része a nagytételes szállításokról átállt a személyi forgalomhoz kötődő kis tételek csempészetére. Olyan embereket alkalmaznak, akik nem földrészeken át, hanem csupán két ország között szállítanak. Hogy ne lehessen az útlevélből kiolvasni a kábítószer útvonalát. — A Határőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési célból kezeli a határon átlépő személyek adatait, a gépkocsik forgalmi rendszámát. Hogyan hasznosítják bűnügyi szerveink a határregisztráció során keletkező információkat? — A határregisztráció a Határőrség bűnügyi adatkezelési rendszere. Az adatbázisból az összes nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a bíróságok, ügyészségek jogosultak adatkérésre. A nagy felhasználók online úton, az esetiek telefax-üzenetváltással juthatnak az adatokhoz. A kapcsolatok kialakítása folyamatban van. A határregisztráció adatai természetesen az embercsempészés kapcsán is felhasználhatók. Információt adnak a szállítók utazásairól, például arról, ezek hogyan vágnak össze az általuk használt telefonkészülékek híváslistájával, az utólag észlelt eseményekkel. Az adatok felhasználhatók az útlevélhamisítások gyanújánál is. Például, ha beléptetőbélyegző lenyomata nélkül jelentkezik valaki kilépésre és az adatsora nem szerepel a regisztrációban, alaposabban lehet feltételezni, hogy Magyarországon jutott az útlevélhez. Az embercsempészés egyik módszere az útlevélhamisítás, a hamis útlevelek felhasználása. Folyik az új Btk. kodifikációja, amely szükséges módon kiterjeszti az embercsempészés fogalmát, így embercsempész lesz az is, aki az államhatáron a hamisított, személycserés útlevéllel történő átlépéséhez segítséget nyújt. 6-8 éve kutatom az EU-gyakorlatot. A BM szakembereivel közösen számos javaslatot tettünk, hogyan pönalizálják az embercsempészést a jogalkotás során. Az IM sokáig nem volt partner. Úgy tűnik, most az EU-ajánlás figyelembevételével akár 15 év is lehet majd a büntetési tétel. Például akkor, ha az embercsempészési akció a szöktetettek halálával jár. Ez a legdörzsöltebb vagányokat is visszatarthatja az aktív fellépéstől. Az eddigiekétől is nagyobb szerepe lesz a nemzetközi együttműködésnek. Tapasztalataink szerint az állam büntetőjogi igényének teljes érvényesülése érdekében célszerű lenne, hogy embercsempészés és úti okmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás esetén a Határőrség kizárólagos nyomozási hatáskört kapjon. A szolnoki rendőrkapitányságnak például nehéz olyan ügyet vizsgálni, ami mondjuk Tiszabecsen indult és valahol Rédicsen ért véget. DANYI JÓZSEF A szerző felvétele :