Határőr, 2000 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2000-05-22 / 10. szám

Törökország együttműködik Törökország a lehetőségeihez képest igyekszik mindent megtenni az ország köz­­biztonsága, közte az államhatár biztonságos őrizete érdekében, mondotta a VIII. Siófoki Nemzetközi Határrendészeti Konferencián Hasan Özgüner török rendőrkapitány. 43 országgal, köztük Magyarországgal van bi­laterális kapcsolata biztonsági témákban, részt vesz a Budapest-csoport, a siófoki fo­lyamat munkájában. Törökország az illegá­lis migráció tranzitországa, 1998-ban 29 ezer, 1999-ben 47 ezer illegális migránst tartóztattak fel, jórészt a hegyek miatt nehe­zen ellenőrizhető déli és keleti határszaka­szokon. A tiltott határátlépők döntő része iráni, akik, Hasan Özgüner szavai szerint, fenyegetik a békét, a stabilitást. „Nagy gondunk — mondotta —, hogy gyakran nincsenek személyi okmányaik, neki több hónap is eltelik repatriálásukig. Né­hány diplomáciai képviselet nem hajlandó hazatérési okmányt kiállítani a számuk­ra." Törökország csatlakozott az 1951-es genfi menekültügyi konvencióhoz, de nem köteles az Európán kívüli országok­ból érkezőknek menekültstátust biztosí­tani. „Humanitárius célból átmeneti me­nedéket adunk. Addig maradnak, amíg nem tudjuk harmadik országba szállítani őket, tehát akár évekig is nálunk vannak — mondta Özgüner rendőrkapitány. Hoz­záfűzte: új törvény készül, melyben jelen­tősen emelni kívánják az embercsempé­szek, a szervezett bűnözők büntetési téte­leit. „Törökország amellett van, hogy az em­bercsempészet nemzetközi szerepének erősö­désével erősödjön ellene a nemzetközi össze­fogás. Törökországban az embercsempészés gyakran összefonódik terrorista szervezetek fellépésével, alkalmas téves információk, ha­mis propaganda terjesztésére. Kellő érzé­kenységgel kell megkülönböztetni a valódi menekülőket az illegális migránsoktól. ” Törökország elfogadta az 1997-es prá­gai miniszteri konferencia legfőbb ajánlá­sait, a nemzetközi együttműködés intéz­ményesítése még nem történt meg. Továbbra is igényli a Budapest-csoport munkáját. Tö­rökország célja a határőrzés, a határel-Hasan Özgüner (középen): Erősödjön a nemzetközi összefogás az embercsempészés ellen­­enőrzés hatékonyságának növelése, szer­vezeti intézkedések megtétele az úti okmá­nyok európai színvonalú minősége érdekében. Hasan Özgüner az információk, statisztikai adatok cseréjén túlmenően hírszerzési adatok cseréjét, kontaktpontok kialakítását, az oktatási együttműködés továbbfejlesztését igényelte. Daj. Fotó: DANYI HATÁRŐR 2000/10 Aktuális témánk ügyi osztályok állományából még ebben az évben egy-egy személy bűnügyi elem­ző tanfolyamot végez. Ettől függetlenül ez a feladat elsősorban a főosztály kom­petenciája. Főosztályunknak időben fel kell ismernie a Határőrség egész bűnügyi helyzetéhez kapcsolódó jellegzetessége­ket, tendenciákat, új vonásokat. Sokkal korábban fel kellene ismerni például, hogy a kábítószercsempészek döntő része a nagytételes szállításokról átállt a sze­mélyi forgalomhoz kötődő kis tételek csempészetére. Olyan embereket alkal­maznak, akik nem földrészeken át, ha­nem csupán két ország között szállítanak. Hogy ne lehessen az útlevélből kiolvasni a kábítószer útvonalát. — A Határőrség bűnüldözési és bűn­megelőzési célból kezeli a határon átlépő személyek adatait, a gépkocsik forgalmi rendszámát. Hogyan hasznosítják bűnü­gyi szerveink a határregisztráció során keletkező információkat? — A határregisztráció a Határőrség bűnügyi adatkezelési rendszere. Az adat­bázisból az összes nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a bírósá­gok, ügyészségek jogosultak adatkérésre. A nagy felhasználók on­line úton, az ese­tiek telefax-üzenetváltással juthatnak az adatokhoz. A kapcsolatok kialakítása fo­lyamatban van. A határregisztráció adatai természetesen az embercsempészés kap­csán is felhasználhatók. Információt ad­nak a szállítók utazásairól, például arról, ezek hogyan vágnak össze az általuk használt telefonkészülékek híváslistájá­val, az utólag észlelt eseményekkel. Az adatok felhasználhatók az útlevélhamisí­tások gyanújánál is. Például, ha belépte­tőbélyegző lenyomata nélkül jelentkezik valaki kilépésre és az adatsora nem sze­repel a regisztrációban, alaposabban lehet feltételezni, hogy Magyarországon jutott az útlevélhez. Az embercsempészés egyik módszere az útlevélhamisítás, a hamis útlevelek felhasználása. Folyik az új Btk. kodifiká­­ciója, amely szükséges módon kiterjeszti az embercsempészés fogalmát, így em­bercsempész lesz az is, aki az államhatá­ron a hamisított, személycserés útlevéllel történő átlépéséhez segítséget nyújt. 6-8 éve kutatom az EU-gyakorlatot. A BM szakembereivel közösen számos javasla­tot tettünk, hogyan pönalizálják az em­bercsempészést a jogalkotás során. Az IM sokáig nem volt partner. Úgy tűnik, most az EU-ajánlás figyelembevételével akár 15 év is lehet majd a büntetési tétel. Például akkor, ha az embercsempészési akció a szöktetettek halálával jár. Ez a legdörzsöltebb vagányokat is visszatart­hatja az aktív fellépéstől. Az eddigiekétől is nagyobb szerepe lesz a nemzetközi együttműködésnek. Tapasztalataink sze­rint az állam büntetőjogi igényének teljes érvényesülése érdekében célszerű lenne, hogy embercsempészés és úti okmány te­kintetében elkövetett közokirat-hamisítás esetén a Határőrség kizárólagos nyomo­zási hatáskört kapjon. A szolnoki rendőr­­kapitányságnak például nehéz olyan ügyet vizsgálni, ami mondjuk Tiszabe­­csen indult és valahol Rédicsen ért véget. DANYI JÓZSEF A szerző felvétele :

Next