Határőr, 2000 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2000-02-14 / 3. szám

Olcsóbban is lehetne Határőrizet az USA-ban és Németországban Időről időre bemutatjuk azokat a leendő fiatal szakembereket, akik egy-egy fontosabb témát választa­nak tudományos dolgozatuk tárgyá­ul. Tóth Elek zászlós, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szentendrei határőr tanszékének ne­gyedéves főiskolás hallgatója (ké­pünkön) különleges témát válasz­tott, amelynek címe: „Az USA és Németország ... határőrizetének főbb jellemzői, adaptálható vonásai a magyar határőrizetre”. A téma időszerűsége megkérdőjelezhetet­len. A 22 éves zászlós véleménye szerint az európai csatlakozás nem­csak divatos, hanem egyszersmind érdekes is. Az USA-nak és Német­országnak igen nagy múltú határ­őrizete van. Nap mint nap hallani arról, hogy az egyes országok milyen in­tézkedéseket tesznek az illegális bevándorlókkal kapcsolatban. A ta­nulmány szerzője érdekesnek tar­totta az USA-beli határőrizet meg­szervezését, Németországban pedig a határőrizeti szervek működését kísérte figyelemmel, különösen an­nak jogszabályi hátterét. Mindkét országban a gazdaságosságra he­lyezik a legfőbb hangsúlyt, mivel a költségvetést minimális mértékben kívánják terhelni a határőrizeti ki­adásokkal. Az USA-ban 1994-ben 397,5 millió dollárt fordítottak a határok védelmére. Ez az összeg öt esztendő alatt mindössze másfél­­szeresével nőtt, vagyis manapság mintegy 800 millió dollárba kerül a határaik megvédése. Németország­ban egyetlen határőr munkájának a „működtetése” 100 ezer márkát emészt fel. Ebben az összegben benne foglaltatik a fizetése, a szük­séges munkahelyi és technikai fel­tételek megteremtése. S egy érde­kes adat: a német határőrségnél egy titkárnő éves „működtetési költsé­ge” 25 ezer márkával kevesebb, mint egy határőré. Németország az Európai Unió­ban példát mutat azzal, hogy nem­csak a saját határőrségét finanszí­rozza, hanem a lehetséges csatlako­zó országok határőrizetét is támogatja. Az USA és az Európai Unió — az államszövetség jellegé­ből adódóan — a szervezetet nézve hasonlítanak egymásra, az aláren­deltség dolgaiban némi eltérések­kel. A határőrség tevékenységét mindkét kontinensen — szövetségi szinten — jogszabály határozza meg, így az USA valamennyi szö­vetségi tagállamában ugyanazok a paragrafusok vonatkoznak a műkö­désre. Európában a schengeni egyezmény rendelkezései az irány­adóak, s ez az alapja a német ha­tárőrizeti rendszernek is. A szerző kifejtette: az USA-nak és Németországnak van a legna­gyobb tapasztalata mind a határ­őrizetben, mind az ehhez kapcsoló­dó idegenrendészeti tevékenység­ben; mindezeket érdemes tanulmányoznunk. Az amerikai ha­tárőrség például évente mintegy 1,5 millió letartóztatást foganatosít az illegális határsértőkkel szemben. Megközelítően 17 ezer fő az állo­mány létszáma, ennek mintegy har­mada végrehajtó szerepet tölt be, a többi pedig a kapcsolódó tevékeny­séget (vezetés, irányítás, biztosítás) lát el. Németországban — az ame­rikaihoz viszonyítva — háromszor­­négyszer nagyobb létszámmal dol­goznak. A Lengyelországgal és Csehországgal közös államhatáron (amely 837 kilométer) összponto­sítják a német határőrizeti állomány döntő többségét. A legszembeötlőbb különbség az amerikai és a német határ­őrizetnél a magyarral összevetve a technikai felszereltség színvonalá­ban jelentkezik: éjjellátó készülé­kek, infrakamerák, televíziós háló­zatok, repülőgépek, hajók, szeiz­­mográfikus jelzők segítik a tengerentúlon a határsértők éjszakai mozgásának felismerését. A magyar határőrizet szervezett­ségben nem marad alul a két vizs­gált államéhoz viszonyítva. A tech­nikai eszközök beszerzéséhez vi­szont pénz kell, ez a ráfordítása mai áron 32 milliárd forintot igé­nyelne egyszeri beruházásként. 20 HATÁRŐR 200073 Helyesbítés A Határőr magazin 55. évfo­lyam 1. számában (2000. január 17.) „Érdekek és érdekvédők” címmel a 22. oldalon Deák József aláírással cikk jelent meg. A cikk­ben megjelentek az alábbiakban tévesen jelent meg:

Next