Határőr, 2000 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2000-02-14 / 3. szám
Olcsóbban is lehetne Határőrizet az USA-ban és Németországban Időről időre bemutatjuk azokat a leendő fiatal szakembereket, akik egy-egy fontosabb témát választanak tudományos dolgozatuk tárgyául. Tóth Elek zászlós, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szentendrei határőr tanszékének negyedéves főiskolás hallgatója (képünkön) különleges témát választott, amelynek címe: „Az USA és Németország ... határőrizetének főbb jellemzői, adaptálható vonásai a magyar határőrizetre”. A téma időszerűsége megkérdőjelezhetetlen. A 22 éves zászlós véleménye szerint az európai csatlakozás nemcsak divatos, hanem egyszersmind érdekes is. Az USA-nak és Németországnak igen nagy múltú határőrizete van. Nap mint nap hallani arról, hogy az egyes országok milyen intézkedéseket tesznek az illegális bevándorlókkal kapcsolatban. A tanulmány szerzője érdekesnek tartotta az USA-beli határőrizet megszervezését, Németországban pedig a határőrizeti szervek működését kísérte figyelemmel, különösen annak jogszabályi hátterét. Mindkét országban a gazdaságosságra helyezik a legfőbb hangsúlyt, mivel a költségvetést minimális mértékben kívánják terhelni a határőrizeti kiadásokkal. Az USA-ban 1994-ben 397,5 millió dollárt fordítottak a határok védelmére. Ez az összeg öt esztendő alatt mindössze másfélszeresével nőtt, vagyis manapság mintegy 800 millió dollárba kerül a határaik megvédése. Németországban egyetlen határőr munkájának a „működtetése” 100 ezer márkát emészt fel. Ebben az összegben benne foglaltatik a fizetése, a szükséges munkahelyi és technikai feltételek megteremtése. S egy érdekes adat: a német határőrségnél egy titkárnő éves „működtetési költsége” 25 ezer márkával kevesebb, mint egy határőré. Németország az Európai Unióban példát mutat azzal, hogy nemcsak a saját határőrségét finanszírozza, hanem a lehetséges csatlakozó országok határőrizetét is támogatja. Az USA és az Európai Unió — az államszövetség jellegéből adódóan — a szervezetet nézve hasonlítanak egymásra, az alárendeltség dolgaiban némi eltérésekkel. A határőrség tevékenységét mindkét kontinensen — szövetségi szinten — jogszabály határozza meg, így az USA valamennyi szövetségi tagállamában ugyanazok a paragrafusok vonatkoznak a működésre. Európában a schengeni egyezmény rendelkezései az irányadóak, s ez az alapja a német határőrizeti rendszernek is. A szerző kifejtette: az USA-nak és Németországnak van a legnagyobb tapasztalata mind a határőrizetben, mind az ehhez kapcsolódó idegenrendészeti tevékenységben; mindezeket érdemes tanulmányoznunk. Az amerikai határőrség például évente mintegy 1,5 millió letartóztatást foganatosít az illegális határsértőkkel szemben. Megközelítően 17 ezer fő az állomány létszáma, ennek mintegy harmada végrehajtó szerepet tölt be, a többi pedig a kapcsolódó tevékenységet (vezetés, irányítás, biztosítás) lát el. Németországban — az amerikaihoz viszonyítva — háromszornégyszer nagyobb létszámmal dolgoznak. A Lengyelországgal és Csehországgal közös államhatáron (amely 837 kilométer) összpontosítják a német határőrizeti állomány döntő többségét. A legszembeötlőbb különbség az amerikai és a német határőrizetnél a magyarral összevetve a technikai felszereltség színvonalában jelentkezik: éjjellátó készülékek, infrakamerák, televíziós hálózatok, repülőgépek, hajók, szeizmográfikus jelzők segítik a tengerentúlon a határsértők éjszakai mozgásának felismerését. A magyar határőrizet szervezettségben nem marad alul a két vizsgált államéhoz viszonyítva. A technikai eszközök beszerzéséhez viszont pénz kell, ez a ráfordítása mai áron 32 milliárd forintot igényelne egyszeri beruházásként. 20 HATÁRŐR 200073 Helyesbítés A Határőr magazin 55. évfolyam 1. számában (2000. január 17.) „Érdekek és érdekvédők” címmel a 22. oldalon Deák József aláírással cikk jelent meg. A cikkben megjelentek az alábbiakban tévesen jelent meg: