Határőr, 2000 (55. évfolyam, 13-25. szám)
2000-10-09 / 20. szám
leni küzdelem a határrendészeti szervek egyik legfontosabb feladata. A személyek, járművek, szállítmányok ellenőrzése a biztonság és a forgalom folyamatossága érdekében a legcélszerűbb módszerekkel, eszközökkel és tartalommal, differenciáltan kerül végrehajtásra. A Charta felhívja a figyelmet a határrendészeti szervek közötti tájékoztatás, információcsere szükségességére, az államhatáron közös intézkedések megtételére. Kovács Gyula ezredes kifejtette, a magyar Határőrség komolyan vette a Chartát, ennek alapján kidolgozta az útlevélkezelők, a határforgalmi kirendeltségek szabályzatát, amely mintegy Schengen-kézikönyve határőrségünknek. Elmondta, a Charta megalkotásának a célja érvényesül az államhatáron, összhang van az ellenőrzés hatósági szükségessége, a biztonság, valamint az utazóközönség gyors, kulturált átléptetése között. „A határforgalom-ellenőrzés nemzetközi tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy az illegális migrációra ráépül a nemzetközi szervezett bűnözés, erőteljesen megnőtt az ember-, a fegyver-, a lőszer-, a kábítószercsempézés, elterjedt a gépjárművek illegális külföldre vitele. Ugrásszerűen megnőtt a hamis, hamisított útlevéllel, újabban az úgynevezett biankó útlevéllel tranzitországokba beutazók száma. Az így felhasznált úti okmányok jelentős minőségi javuláson estek át.” A Munkacsoport tagjai részletes írásos anyagot kaptak arról, hogy a Chartában rögzített határellenőrzési igények hogyan érvényesülnek a Magyar Köztársaság határátkelőhelyein. A dokumentumból kitűnt: a határforgalom-ellenőrzés magyar gyakorlata, például a forgalom-ellenőrzés és a zöldhatár őrizetének az összehangolása, az információcsere, a differenciált, kockázatelemzésen nyugvó ellenőrzés, a személy- és a teherforgalom ellenőrzése szétválasztására való törekvés, az egyre intenzívebb utastájékoztatási rendszer, az ellenőrzés technikai, informatikai háttere stb. már a Schengen típusú határellenőrzést mutatja. A hozzászólók elismerték a Magyar Határőrség törekvéseit az egységes határellenőrzés erősítésére. Josef Heisl, a német határrendőrség képviselője felvetette: legyen fontos mindenhol a határellenőrzés logisztikai hátterének kiépítése, legyen eredménycentrikus a Munkacsoport. Reinhard Tomm, a német delegáció tagja hangsúlyozta: számukra a Schengen-kézikönyv a mérvadó, a Schengen-tagállamokban erre épül a határforgalom ellenőrzése. A Munkacsoport nem kívánta kiegészíteni, módosítani a Chartát, s elfogadta, hogy a határforgalom ellenőrzése a chartában foglaltak szerint valósuljon meg (ez nem ellentétes a Schengen Kézikönyv elveivel), mely legyen összhangban a nemzeti jogrenddel és a részvevő államok nemzeközi kötelezettségeivel. Érdekes és fontos témát ölelt fel a tanácskozás másik fő napirendi pontja: milyen az optimális határátkelőhely, az optimális határforgalom-ellenőrzés. A Munkacsoportot vezető magyar fél tanulságos dokumentumot, vitaanyagot készített a tanácskozásra, melyben megelevenedett a határforgalom ellenőrzésének számos részlete. Bemutatta a vitanyag a határforgalom ellenőrzésének alapvető elveit, a törvényesség, a biztonságosság és a kulturáltság követelményeit. Kitért például az ellenőrzés sorrendjére, mélységére, az átkelőhely rendjére, az ellenőrzés szükséges feltételeire. Az életszerű téma „életszerű” hozzászólásokat motivált. Tass Tamás, az ICMPD budapesti irodájának a vezetője elmondta, fontos cél, hogy a meglevő szabályozásokat rendszerbe foglaljuk, hogy a legjobb gyakorlat elve érvényesüljön az átkelőhelyeken. A német Reinhard Tomm szerint ki kéne dolgozni a közúti, a légi, a vasúti és a vízi átkelők speciális ellenőrzési követelményeit. Zirk Gous, a Dél-Afrikai Köztársaság képviselője a vámszervekkel és a rendőrségekkel való együttműködésre hívta fel a figyelmet. Stefan Imhof svájci delegátus hangoztatta, hogy ők is a schengeni elvek szerint ellenőriznek az államhatáron, előfordulnak torlódások, várakozások. Ennek elkerülésére Svájc német és osztrák határszakaszán összevonták az ellenőrzést a szomszédos határellenőrzési szervekkel. John Bosman holland határrendészeti szakember kiemelte: az általa megismert magyar határellenőrzési gyakorlat szinkronban van az Európai Unió törekvéseivel. Javasolta, noha különbséget kell tenni a külső és belső határok között, a hatalmas méretű illegális migráció miatt szükség van sajátos ellenőrzésre a belső határokon is. Erre utalt többek között a német Josef Heisl, amikor elmondta, a belső határokon folytatott fátyol rendszerű ellenőrzésük olykor jobb, hatásosabb, mint a fix pontokon. Colin Harvin, az Egyesült Királyság bevándorlási szolgálatának a képviselője szerint igazából nincs optimális ellenőrzési rendszer. Elmondta, Angliában különösen sok illegális migráns érkezik teherautókban rejtőzve, sokan nem élik meg a megérkezést, sokan feladják magukat. Angliában április 1-jétől új törvényt vezettek be: a teherautók vezetőinek minden egyes szállított illegális migráns után 2000 font bírságot kell fizetni. Egyes esetekben a hatóság lefoglalja a járművet is. Az intézkedés hatására rövid idő alatt 25 százalékkal csökkent az illegális migránsok száma Angliában. A vita nem ment el a sztorik, érdekességek irányába, a munkacsoport ülését vezető Kovács Gyula ezredes a dokumentum elfogadtatására, a Munkacsoport további tevékenységének megalapozására törekedett. Az optimális közúti átkelőhely mintájára kidolgozzák a vasúti, a vízi és a légi határellenőrzés speciális szabályait. A Munkabizottság felkérte a ICMPD magyarországi képviseletét, küldje meg a Nemzetközi Határrendészeti Konferencia részvevői számára az általa összeállított, határrendészeti informácóit tartalmazó kézikönyvet. Ezt a kézikönyvet a részvevők kiegészíthetik. A kiegészített határellenőrzési kézikönyvet a Munkabizottság következő ülése elé terjesztik. DANYI A szerző felvételei Megtartotta első tanácskozását a határforgalom-ellenőrzési munkabizottság HATÁRŐR 2000/20 9