Határőr, 2001 (56. évfolyam, 1-15. szám)
2001-01-29 / 2. szám
HATÁRŐR 2001/2 Rédics: bevált a kísérleti szolgálat Interjú a HÖK vezetőjével Az illegális migráció általában kedveli nagy határátkelőhelyeinket és környéküket. Az átkelő közeli határszakaszok mozgalmasságát számos tényező igazolja. Már a klasszikus határőrirodalom is foglalkozik a jó megközelíthetőséggel, a tájékozódás jó lehetőségével, nagy forgalomban az elvegyülés eszközével. Újabban számos egyéb tényező is vonzza a tiltott határátlépőket a forgalmas átkelőkre és az azok hatósugarában lévő zöldhatár-szakaszokra. Gyakran az illegális migráció fő irányaiba esnek ezek a szakaszok, megfelelő őrzésük megkülönböztetett figyelmet követel. A magyar—szlovén határszakaszon lévő rédicsi határőrizeti kirendeltség tipikus példája mindennek. A jelentős személy- és teherforgalommal bíró rédicsi határátkelő két oldalán működő HÖK 2000-ben csaknem 2700 tiltott határátlépést elkövető, ezt megkísérlő személlyel szemben járt el. A HÖK határőrizeti eredményessége az év első felében 65-68 százalékos volt, s ez az eredményesség július 1-je és december 31-e között 75-80 százalékosra emelkedett. A folyamatosan és határozottan javuló mutatók részleteiről kérdeztük Simon Csaba századost, a rédicsi határőrizeti kirendeltség vezetőjét. — Az elfogások, eljárások igen magas száma mutatja, a rédicsi HÖK a Határőrség legmozgalmasabb határőrizeti kirendeltsége. Ha ez a 2600-2700 illegális migráns egyenletes elosztásban jönne, akkor is 7-8 személlyel szemben járna el a kirendeltség az év minden egyes napjában. Ez bizony folyamatosan igen nagy terhelést jelent. Mi jellemzi a HÖK határszakaszát, illetékességi területét, milyen erőkkel rendelkeznek? — A nagykanizsai határőr-igazgatóság szlovén szakaszán 24 kilométer hosszú határszakasszal rendelkezünk — mondta Simon Csaba százados —, négy tiszttel, csaknem 50 járőrkollégával őrizzük a határt. A kirendeltség feltöltöttsége nagyjából 75 százalékos. Ha minden státusunk be lenne töltve, egyrészt számíthatnánk az eredményesség további javulásával, másrészt jobban védhetnénk munkatársainkat a nálunk kiemelkedően erős fizikai, szellemi és idegi megterhelésektől. A határátkelő nagyjából határszakaszunk közepén van. Illetékességi területünkhöz tartozik a forgalmas 75-ös és a 86-os út határ közeli szakasza, csomópontja, valamint az illegális migráció egyik vonzó települése, szép és egyre fejlődő városunk, Lenti. 1992-től az évtized közepéig évente 1200-1600 illegális migránssal szemben jártunk el, a menekülők 45- 50 százaléka akkor jugoszláv volt. 1995-ben megjelentek a kínai migránsok, 1996-tól számottevően erősödik az embercsempészek tevékenysége, az illegális migráció nagyjából 60 százaléka embercsempészéshez kapcsolódik. Napjainkban a tiltott határátlépők 70 százaléka román állampolgár, az utóbbi időben érezhetően emelkedik a moldávok száma. 1992-től 2000 végéig körülbelül 20 ezer migránssal szemben járt el a kirendeltség. Soha nem sértettük az illegális migránsok jogait, amit az is mutat, hogy a 20 ezer személy közül nem volt egy sem, aki panasszal élt volna ellenünk. — Mi jellemzi itt Lenti, Rédics térségében az embercsempészést? Most természetesen nem a bűnügyi Fotó: VEZDA ÉS DANYI munka oldaláról, hanem a kirendeltség szemszögéből érdekel ez bennünket. — Az embercsempészethez kötődő illegális migrációnak nálunk két fő formája van — folytatta Simon Csaba százados. — Az egyik, amikor államhatárokon át, messziről nagy távolságokba, határokon átnyúló szervezettséggel szállítják a migránsokat. A másik talán egy kicsit helyi sajátosság: a csempészek, a kísérők Lentiben, Lenti környékén harcolnak egymással, hogy megszerezzék azt a migránst, akit itt a szlovén határon kell átvinniük. Hosszú ideig részletes igazgatói parancs szabályozta a munkánkat. Az igazgató úr 2000-ben már kitételek nélkül csak a feladat lényegét határozta meg éves parancsában. Nagy önállóságot biztosítva a kirendeltségnek, hogy folyamatos elemzéssel, értékeléssel, az erők és eszközök optimális alkalmazásával álljunk ellen a migrációs nyomásnak. Ez jó dolog, hiszen akár igazgatói döntés nélkül is gyorsan reagálhatunk, ha például egy embercsempészbanda észreveszi és kihasználni kívánja határőrzésünk réseit, gyönge pontjait. Jó dolog, hogy hagynak bennünket önállóan dolgozni és mi élünk is a lehetőséggel. Mint minden kirendeltség, a rédicsi is, néhány évvel ezelőtt bevezette a II. számú váltásos szolgálati munkaidőrendszert. Alapvetően napi két váltással négy szolgálati csoport működött 2000 júliusáig. Mi jellemezte ezt a hagyományos szolgálati rendszert? — Nap mint nap érnek bennünket sikerek, olykor kudarcok, igen nagy az az adatmennyiség, amit mi felhasználhatunk a szolgálatok megszervezése során. Rájöttünk például, hogy Lentiben a piaci napokon, ünnepeken, egyes más eseményeken olyan nagy a legális mozgás a határon, a határ környékén, hogy építenek erre az embercsempészek. A négy szolgálati csoport létszáma adott volt, ezzel kellett minden meglévő, előre tervezhető és az azokon túl jelent- járőr a forgalmas határátkelőhely közelében