Határőr, 2001 (56. évfolyam, 1-15. szám)
2001-01-12 / 3. szám
Idegenrendészet, uniós igények A Határőrség aktuális határrendészeti, idegenrendészeti feladatairól volt szó a közelmúltban a Belügyminisztérium és a Rendőrtiszti Főiskola közösen rendezett tudományos tanácskozásának szekcióülésén. Dúzs József ezredes, a Határőrség országos parancsnoksága idegenrendészeti és szabálysértési főosztályának a vezetője az előkészítés alatt álló idegenrendészeti törvény új határőrségi aspektusairól tartott érdekes előadást. A kormány vállalta — mondta Dúzs József ezredes —, hogy 2002 végéig elvégzi a szükséges jogharmonizációt többek között a Határőrséget is érintő határőrizeti, idegenrendészeti és menedékjogi területeken, és áttekinti a nemzetközi visszafogadási egyezményeket. Az 1995 óta kötött visszafogadási egyezményeink döntő többsége megfelel az uniós elvárásoknak. Az unió elvárja tőlünk, hogy valamennyi szomszédos országunkkal legyen visszafogadási egyezményünk, hogy az európai gyakorlatnak megfelelően az elfogott migránsokat alapvetően ennek alapján távolíthassuk el az országból. „Olyan rendszert kell működtetni, amely a jelenleginél hatékonyabban tudja a jogellenesen itt tartózkodó személyeket eltávolítani. ” „Élő” visszafogadási egyezmények Dúzs József ezredes kifejtette, részben a legális migráció kapcsán és vízumpolitikánk miatt indokolt az idegenrendészeti törvény módosítása, „s az idegenrendészeti kényszerintézkedéseket is szükséges az uniós gyakorlathoz igazítani". A jelenlegi menedékjogi törvényünk sem EU-konform: egyetlen uniós országban sincs olyan gyakorlat, miszerint azt a külföldit, aki benyújtja menekültstátus iránti kérelmét, nem lehet eltávolítani az országból. „ Uniós szakemberek elmondták: illetékes minisztereik 1992-ben megállapodtak, hogyan járjanak el a menekültstátust megalapozatlanul kérőkkel szemben. Ez nem szerepel a magyar jogszabályokban, noha a Határőrség az elmúlt öt évben készen állt arra, hogy érvényre juttassa az európai gyakorlatot. ” Dúzs József ezredes elmondta, a jogellenesen itt tartózkodó külföldiek eltávolítása nagyrészt várhatóan a visszafogadási egyezmények alapján történik majd. „Jelenleg egyetlen visszafogadási egyezményünk sem tartalmaz olyan, személyes szabadságjogokat korlátozó, erre felhatalmazó rendelkezéseket, melyre hivatkozva mi az érintett külföldiek személyes szabadságát korlátozni tudnánk. Márpedig jogállamban ezt csak törvényi felhatalmazással lehet. Nem elfogadható, hogy most az idegenrendészeti és a szabálysértési törvény egyes paragrafusaival, a határátkelőkön megmarad, de módosulhat a visszairányítás intézménye a kötelező tartózkodási hely kijelölésével, illetve az előállítás jogán tudjuk végrehajtani a visszafogadási egyezményekben szereplő feladatainkat. Az új törvény ezt a helyzetet rendezni fogja, a Határőrséget várhatóan visszautasítási hatósági jogkörrel ruházza fel. A törvényben meghatározott intézkedés keretében visszautasíthatjuk a külföldit. ” A Határőrség őrizetében A szóban forgó külföldit bírói engedéllyel várhatóan egy hónapig őrizetbe vehetjük, az őrizet végrehajtásáról nekünk kell gondoskodni. Ez pedig együtt jár a közösségi szállások rendszerének az átalakításával. „A mai közösségi szállásaink olyan intézmények lesznek, ahol a személyes szabadság őrizet szintű korlátozására lesz joga a Határőrségnek. Legalábbis, ami a szállás elhagyását illeti. A szálláson belül viszont nagyobb önállósága lesz az ott elhelyezett külföldieknek, mint mondjuk egy bv-intézetben. ” Ha a Határőrség nem tudja egy hónapon belül az elfogott illegális migránst kitoloncolni az országból, akkor további eljárásra átadja a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak. „A szakterület álláspontja — hangsúlyozta Dúzs ezredes —: semmi értelme 18 hónapig közösségi szálláson tartani a külföldit, ugyanis ha egy hónap Dúzs József ezredes: Indokolt új idegenrendészeti jogszabályok megalkotása HATÁRŐR 2001/3