Havi Magyar Fórum, 2000 (8. évfolyam, 1-12. szám)
2000-04-01 / 4. szám
94 SZÓSZÉK Bethlen Gábor erdélyi fejedelem emlékezete Adatok az iktári (és gyomai) Bethlenek eredetéhez 1999 . november 15-én volt 370 esztendeje annak, hogy a „református fejedelem" megtért őseihez, Teremtő Urához. Az évfordulóra emlékezve gondoltam arra, hogy a szakirodalomban is oly sok félreértéssel ismert család eredetét röviden és vázlatosan ismertessem. A legelterjedtebb téves adat az, hogy rokonságban állt az erdélyi betleni gróf Bethlen nemzetséggel. A betleni Bethlenek címere - leegyszerűsítve - egy tekergő koronás kígyó, az iktári Bethlen-címer nyíllal torkán átlőtt két vádlúd (mások szerint hattyú). A címer különbözősége még éppenséggel nem lenne perdöntő, azonban tekintélyes okleveles adat nem igazolja a két család közös eredetét. Megtévesztő, illetve a bizonytalanságban maradó adatokat olvashatunk a témáról a következő művekben (természetesen kétségbe nem vonva az említett művek kiválóságát a magyar történeti irodalomban): Barcza József: Bethlen Gábor, a református fejedelem Bp. 1980. 5. - 215. old. családi adat 11 old., Bottyán János: Hitünk hősei Bp. 1978.7-238. old. családi adatok 70-81. old., Makkai László: Bethlen Gábor emlékezete. Bp. 1980. 7-315. old. 25. oldalon csak Temes és Zaránd megyei adatokat közöl. Bolza Ilona-Romsics Ignác: Bethlen István emlékirata 1944. Bp. 1988. 7. old., Lukinich Imre: A betleni gróf Bethlen család története Bp. 1927. Megállapítja ugyan, hogy az iktáriakkal nincsenek rokonságban, de az iktáriak eredetét bizonytalanságban hagyja. Rendkívül érdekes a Bethlen névvel kapcsolatosan Mándoky-Kongur István: A kun nyelv magyarországi emlékei, Karcag, 1993. c. munkája. A sajnálatosan korán elhunyt kiváló turkológus idézett munkájának 134. oldalán a következőket írja: „Betlen, e nevünk a régiségben először 1641-ben fordul elő Beklen alakban egy közszállási kun neveként, de még a XVIII. században is megtaláljuk Beklen alakban, de már akkor megjelenik a Betlen és a Bethlen névforma is, ma pedig szinte egyedül az utóbbi névalakok használatosak. E nagykunsági családnévvel azonos nevet visel a Zaránd megyei származású Bethlen család is, amelynek tagjai közül a legismertebb Bethlen Gábor erdélyi fejedelem volt. Az erdélyi Bethlen család egyébként Zaránd megyében is jövevény, ahova a Temes megyei Iktár faluból került. Mivel e falu valaha szintén kun alapítású volt, feltehető, hogy a család neve, miként nagykunsági párjáé, szintén kun eredetű. A kun Betlen jelentése várva lenni, vártnak lenni, őrződve, őrizve lenni, megóvottnak lenni, őrződj meg, légy őrzött, óvott." Megjegyzem, hogy az erdélyi románok mind a mai napig - ugyanúgy, mint több más középkori magyar eredetű földrajzi nevet is - eredeti alakban használják, vagyis „Beclean". Haán Lajos-Zsilinszky Mihály: Békés megyei oklevéltár I. Pest, 1870. és ugyanők Bm.-i okt. tár II. Bp. 1877. Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525. Bp. 1991. Karácsonyi János: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ősei, Turul 1897.15. kötet. 2. füzet. 49-57. Felsorolt munkákból a következőket állapíthatjuk meg: A gyomai és iktári Bethlen nemzetség Iktárt (a későbbi Zaránd megyei birtokokat) Temes megyében Zsigmond királytól kapta 1380 körül hűséges szolgálatokért. Gyomáról a családi osztozkodás - osztályos egyezség - alapján kerültek el végleg a XV század elején. A nemzetség már a XIII. században három ágra szakadt, nevezetesen: Betlen, Lőkös, Maconka. A Lőkös ág kihalt, a Maconka ágbeliek új adományként kapták a Turóc megyei Necpált, s ekkor lettek Neczpáliak, majd fiágon kihalván leányági örökösödés útján a Justh nemzetség kapta a necpáli birtokot, s felvette a nevet és lett Neczpáli-Justh. A Betlen ág Bethlen maradt aztán, de most már iktált Bethlen (kiszorulva az ősi nemzetségi birtokról, Gyomáról). A török hódoltság idején a birtokait vesztett Bethlen Farkas (aki vitézsége okán megmenekült a gyulai mészárlásból) beszorult Erdélybe, ahol szolgálataiért kapta Marosillye birtokot, s feleségül vette Gyergyó-Szárhegyi Lázár Druzsinát, akik szülei Gábor fejedelmünknek. A magam szerény feltételezése szerint a Bethlen nemzetség Gyomát esfoglalás jogán bírta (tartozékaival együtt), s csük lehetett a településnek is nevet adó Gyoma. Régi „törökös" eredetű név (1. Kandra Kabos: Váradi regestrum. Bp. 1898., 239., 275, 448. old., Baskíriában folyónév. Boros J.Rapcsányi L.: Vendégségben őseinknél, Bp. 1975. 164-165. old. Szinyei Merse nemzetség őse, Gyoma. Györffy Gy. Árpád-kori Mo. tört.-i földrajza III. 137. old.) Cs. Szabó István Havi Magyar Fórum, 2000. április