Havi Magyar Fórum, 2000 (8. évfolyam, 1-12. szám)

2000-04-01 / 4. szám

94 SZÓSZÉK Bethlen Gábor erdélyi fejedelem emlékezete Adatok az iktári (és gyomai) Bethlenek eredetéhez 1999 . november 15-én volt 370 esztendeje annak, hogy a „református fejedelem" megtért őse­ihez, Teremtő­ Urához. Az évfordulóra emlékezve gondoltam arra, hogy a szakirodalomban is oly sok félreértéssel ismert család eredetét röviden és váz­latosan ismertessem. A legelterjedtebb téves adat az, hogy rokonságban állt az erdélyi betleni gróf Bethlen nemzetséggel. A betleni Bethlenek címere - leegyszerűsítve - egy tekergő­ koronás kígyó, az iktári Bethlen-címer nyíllal torkán átlő­tt két vád­lúd (mások szerint hattyú). A címer különbözősé­­ge még éppenséggel nem lenne perdöntő­, azon­ban tekintélyes okleveles adat nem igazolja a két család közös eredetét. Megtévesztő­, illetve a bizonytalanságban mara­dó adatokat olvashatunk a témáról a következő­ művekben (természetesen kétségbe nem vonva az említett művek kiválóságát a magyar történeti iro­dalomban): Barcza József: Bethlen Gábor, a reformá­tus fejedelem Bp. 1980. 5. - 215. old. családi adat 11 old., Bottyán János: Hitünk hősei Bp. 1978.7-238. old. családi adatok 70-81. old., Makkai László: Bethlen Gábor emlékezete. Bp. 1980. 7-315. old. 25. oldalon csak Temes és Zaránd megyei adatokat közöl. Bolza Ilona-Romsics Ignác: Bethlen István emlékirata 1944. Bp. 1988. 7. old., Lukinich Imre: A betleni gróf Beth­len család története Bp. 1927. Megállapítja ugyan, hogy az iktáriakkal nincsenek rokonságban, de az iktáriak eredetét bizonytalanságban hagyja. Rend­kívül érdekes a Bethlen névvel kapcsolatosan Mándoky-Kongur István: A kun nyelv magyarorszá­gi emlékei, Karcag, 1993. c. munkája. A sajnálatosan korán elhunyt kiváló turkológus idézett munkájá­nak 134. oldalán a következőket írja: „Betlen, e ne­vünk a régiségben először 1641-ben fordul elő­ Beklen alak­ban egy közszállási kun neveként, de még a XVIII. szá­zadban is megtaláljuk Beklen alakban, de már akkor meg­jelenik a Betlen és a Bethlen névforma is, ma pedig szin­te egyedül az utóbbi névalakok használatosak. E nagy­kunsági családnévvel azonos nevet visel a Zaránd me­gyei származású Bethlen család is, amelynek tagjai kö­zül a legismertebb Bethlen Gábor erdélyi fejedelem volt. Az erdélyi Bethlen család egyébként Zaránd megyében is jövevény, ahova a Temes megyei Iktár faluból került. Mivel e falu valaha szintén kun alapítású volt, feltehető, hogy a család neve, miként nagykunsági párjáé, szintén kun eredetű. A kun Betlen jelentése­­ várva lenni, várt­nak lenni, őrződve, őrizve lenni, megóvottnak lenni, őr­ződj meg, légy őrzött, óvott." Megjegyzem, hogy az er­délyi románok mind a mai napig - ugyanúgy, mint több más középkori magyar eredetű földrajzi nevet is - eredeti alakban használják, vagyis „Beclean". Haán Lajos-Zsilinszky Mihály: Békés megyei oklevél­tár I. Pest, 1870. és ugyanők Bm.-i okt. tár II. Bp. 1877. Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525. Bp. 1991. Karácsonyi János: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ősei, Turul 1897.15. kötet. 2. füzet. 49-57. Felsorolt mun­kákból a következőket állapíthatjuk meg: A gyomai és iktári Bethlen nemzetség Iktárt (a későbbi Zaránd megyei birtokokat) Temes megyé­ben Zsigmond királytól kapta 1380 körül hűséges szolgálatokért. Gyomáról a családi osztozkodás - osztályos egyezség - alapján kerültek el végleg a XV század elején. A nemzetség már a XIII. század­ban három ágra szakadt, nevezetesen: Betlen, Lőkös, Maconka. A Lőkös ág kihalt, a Maconka ág­beliek új adományként kapták a Turóc megyei Necpált, s ekkor lettek Neczpáliak, majd fiágon ki­halván leányági örökösödés útján a Justh nemzet­ség kapta a necpáli birtokot, s felvette a nevet és lett Neczpáli-Justh. A Betlen ág Bethlen maradt aztán, de most már iktált Bethlen (kiszorulva az ősi nemzetségi birtokról, Gyomáról). A török hódolt­ság idején a birtokait vesztett Bethlen Farkas (aki vitézsége okán megmenekült a gyulai mészárlás­ból) beszorult Erdélybe, ahol szolgálataiért kapta Marosillye birtokot, s feleségül vette Gyergyó-Szár­­hegyi Lázár Druzsinát, akik szülei Gábor fejedel­münknek. A magam szerény feltételezése szerint a Bethlen nemzetség Gyomát esfoglalás jogán bírta (tartozé­kaival együtt), s csük lehetett a településnek is ne­vet adó Gyoma. Régi „törökös" eredetű név (1. Kandra Kabos: Váradi regestrum. Bp. 1898., 239., 275, 448. old., Baskíriában folyónév. Boros J.­­Rapcsányi L.: Vendégségben őseinknél, Bp. 1975. 164-165. old. Szinyei­ Merse nemzetség őse, Gyoma. Györffy Gy. Árpád-kori Mo. tört.-i földrajza III. 137. old.) Cs. Szabó István Havi Magyar Fórum, 2000. április

Next