Havi Magyar Fórum, 2010 (18. évfolyam, 1-12. szám)
2010-01-01 / 1. szám
Balogh József Reményringató aludjál szentem, fáradt reménységem, legyél mindig ébren nagy csönddel ha kérem. Hittel szolgálj, szóval amikor én hívlak, képzelet kezével ha papírra írlak. Te segíts a télnek friss hóhavazással, s tavaszt is teremni napfényvirágzással. Nem akarom ringat, csak lelkem tutujgat, az ősz faggyal kardoz, vadóc szelek fújnak. Eléget a dús nyár, s levélhullatással sirat múló évet december-madárdal. Karom egyre gyöngébb, szavak sorra jönnek a szobámba, némán hozzám beköltöznek. Velük szólok hozzád, velük kérlek téged. Remény, te reménykedj újabb Reménységet! Csak általad bízom, nem hagy el a lábam, s világod a szemem világával lássam. Havi Magyar Fórum, 2010. január 1