Havi Magyar Fórum, 2011 (19. évfolyam, 1-12. szám)
2011-01-01 / 1. szám
Kiss Lajos Beszélgessünk , fecsegjünk, ne áporodott igent, nemet mondjunk, csak úgy szélnek eresztve, nézzünk szemébe a társnak, a szó szomjasnak, kiben nem csak a hallás, a szív is kaput nyitott, várja a szót, a lélek-súlyosat, a neki címzett érv fényes beszédet, az eszme vendéget, akiről álmodott, a kedvét becéző szó-gyöngyfűzért, a szép hangsúlyok ritka meglepetéseit, várja, a megkopott világ fölött röpülő áhítat madarat, a hozzátartót, a gondolat-tűzben hevített izzó igét, várja, a szóban felvirradó ember-lelket, a költők lelkéből épült társ-ember beszédet, óhajtja, a szóban megtestesülő nemességsokféleséget, amit a múlt-gazda felhalmozott, várjuk, várjuk e javak letéteményesét, hátha te vagy, aki most szóra igazítod szád, kivétel, a szó-örömhírt hozó, aki értékén adja minden szavát s hasonlót vár, ad rá parolát, dús igével lobbant mámort szívben és elmében, ha így lenne, Istentől jönnél küldetésbe. Havi Magyar Fórum, 2011. január 1