Havi Magyar Fórum, 2011 (19. évfolyam, 1-12. szám)
2011-12-01 / 12. szám
ÚJRAOLVASÓ kirakatba. Galileistáknak, szabadkőműveseknek, radikális szociáldemokratáknak, kommunistáknak való könyvektől és röpiratoktól hemzsegett a kirakatuk. Külföldi detektívregényekre, gonosz indulatú, kapzsi áltudósoknak a nemi életre vonatkozó munkáira, sikamlós történetekre s a külföldi irodalom vérbajos, romlott lelkű íróinak szenzációt hajhászó, erkölcstelen tartalmú alkotásaira hívták fel a kirakataikban a serdülő ifjúság figyelmét. A magyar irodalomból csak azt adták, amit a szocialista Népszava, a szabadkőműves Világ, a Hatvany Pesti Naplója és a liberális Az Est forszíroztak hírlapi könyvkritikáikban. Lengyel Menyhért, Gábor Andor, Hatvany Lajos, Bíró Lajos, Kunfi Zsigmond, Jászi Oszkár műveitől tarkállott a pesti könyvkereskedő kirakata. Titkos irodalmi fekete kezek rendezték és rendezik még ma is a könyvkereskedők kirakatait. Az ő irodalmuk számára megvívhatatlan várat jelent minden cinkostárs üzlete. Az eladósodott könyvkereskedőt az irodalmukat szolgáló kiadóvállalatok és az ezek érdekcsoportját pénzelő bankok húzták ki a hínárból. A legszomorúbb jelenség az, hogy a magyar vidékről is kipusztult a magyar könyvkereskedő, aki tudással és szeretettel vezette üzletét, és életét a magyar kultúrának szentelte. A magyar kultúra terjesztése még ma is Az Est és a handlészellemben vezetett Beszerzési könyvosztályaink kezében van. A magyar városok könyvkereskedőit Az Est pénzeli. Hitelt nyújt. Magas percentet, nagyobb jutalékot ad, mint bármely más kiadóvállalat. Nagyon természetes tehát, hogy a zsidó kézbe vagy Az Est kezébe került vidéki könyvkereskedések azokat a könyveket szorgalmazzák, amelyeknek terjesztését Az Est vagy a tulajdonát képező Athenaeum Könyvkiadó vállalat kívánja. A szaktudást nélkülöző könyvkereskedők, még a nem zsidók is, fejvesztetten dőltek be ennek az új rendnek, nem is sejtvén, hogy az új alapokra fektetett könyvterjesztés a magyar nemzeti kultúrát temeti el. Kolozsváron és vidéken a színmagyar kultúrát pár év előtt is még három idegen könyvkereskedő terjesztette. Az angol származású Gibbon, a francia származású Lepage és a német származású Stein. Ezeké volt Kolozsvár három magyar könyvkereskedése. Tanulhatott volna tőlük Az Est, az Athenaeum és a Beszerzési könyvosztálya, hogy miként kell magyar nemzeti kultúrát terjeszteni. Kiváló üzletemberek voltak mind a hárman. Gibbon, Lepage és Stein magyar irodalmat terjesztettek. Most már ők is kipusztultak. A világháború alatt egy Radics nevű pesti zsidó antikvárius, Az Est kolozsvári könyvosztálya és egy Dobó nevű zsidó vállalkozó kerítették hatalmukba Kolozsvár könyvkereskedelmét. Olyan is a könyvterjesztés azóta. Ha Kolozsváron vannak galileisták, azoknak nagy örömük telhetik benne. Nehéz kérdés ez is. Hogyan lehetne átrendezni a könyvkirakatokat? Új Nemzedék, 1920. okt. 24. 4. (1) A cikkek helyesírását és központozását a maihoz igazítottuk, de az idegen szavak írásmódját megtartottuk. A kisebb, nyilvánvaló szedési vagy tollhibákat jelöletlen javítással adjuk, egy - csupán valószínűsíthető - esetben azonban az eredeti (rontott) alakot a szöveg alatt jegyzetben adjuk, s ugyancsak itt adjuk az értelemzavaró „hiányok" (csak részben vagy körülírtan közölt nevek) kiegészítését. A cikksorozat darabjainak végéről egységesen elhagytuk a folytatást jelző zárójeles megjegyzést, csupán az utolsó, záró rész után hagytuk meg, ezzel is hangsúlyozva a sorozat befejezetlenségét. Közzéteszi: Bíró-Balogh Tamás. (2) Keszler József (1846-1927) (3) E szó helyén az eredetiben a „munkáját" szó áll. (4) Hatvany Lili (5) Hatvany Lajos Havi Magyar Fórum, 2011. december 17