Havi Magyar Fórum, 2011 (19. évfolyam, 1-12. szám)

2011-12-01 / 12. szám

PARNASSZUS Böszörményi Kozák Miklós Advent Percek, napok, esztendők múlnak Orsó pereg az időrokban A hópelyhek karácsonyán Ugye jössz? S örömkönnyek hullnak Bűnben élt akkor is a világ Ember embernek farkasa lett Elhittük, meghalt az Isten Fent új csillag gyúlt, lent felsírtál Meghallgattál minket, és mondtad: Ember menj, csak ne vétkezz többé! A halálból visszajöttél A bűnök bocsánatát hoztad De mi tovább vétkezünk, Uram! Várunk s kérünk, jöjj vissza újra Székely Dezső Hideg a világ Belém hasít a fájdalom, mint tűzrevaló tuskóba a fejsze. Ilyenkor inkább lennék jegesmedve s élnék jégtáblákon, havon. Hideg a világ mindenütt, megfagyasztja a legforróbb igéket. Versek? Kallódó, múló semmiségek, hamuba fúlt, botló betűk. Mit várok? Egy tűzhely elég: az ember egy kis melegségre vágyik, s ha eljut néha az altató ágyig, álmodni is jó lenne még. Istenem, süssön rám szemed, mert nincs más napom se földön, se égen. Váratlanul már sose jöhetsz értem, csak űzd el ezt a zord telet. Havi Magyar Fórum, 2011. december 19

Next