Havi Magyar Fórum, 2016 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2016-07-01 / 7. szám
6 TANULMÁNY görög volt és őt Murátnak hívták, nélkül." - mondta." 1 Muráti Lili édesapja, a katonatiszt Muráti Frigyes a hadtörténelmi kutatása mellett még festőművészként is közismert volt kortársai körében. Szeged környékén tiszai tájképeket alkotott, valamint a népélet világát festette. Az MTI 1939. január 22-én az alábbi hírt tette közzé: „Nyolcvankét éves korában Segeden elhunyt Muráti Frigyes nyug.ezredes, Muráti Lili színésznő édesapja. Temetése hétfőn lesz Szegeden.". A szegedi Muráti Frigyes nyugalmazott királyi honvédezredes gyermekei voltak Muráti Lili színésznő és Dr. Muráti György jogász. Megítélésem szerint az alábbi adalékok arra mutatnak, hogy Muráti Frigyes (Barcarozsnyó, 1856 -1939., Szeged) a magyar-görög műveltségi kapcsolatrendszer egyik legjelentősebb személyisége volt a XX. század első felében. Darkó Jenő következő megállapításai is ezt igazolják! A nyugalmazott királyi honvédezredes Muráti Frigyes kiválóan tudott görögül, írásban és szóban is tanúbizonyságát adta ennek, melynek nyomán az athéni Bizantológiai Társaság a tagjai sorába emelte. Görög nyelven kiadott, és a hadszíntér rajzát is közzétevő művében Hunyadi János nándorfehérvári győzelmét ismertette a görög olvasókkal. Több írása is megjelent a fenti társaság folyóiratában, melyben a magyar történettudomány bizánci kutatási eredményeit tette közkinccsé. Muráti Frigyes sokat tett azért, hogy a kutatási „eredményei helyes megvilágításban kerüljenek a külföld elé s éppen ezért különös nyomatékkal kívánunk Muráti ezirányú érdemes munkájához sok szerencsét és sikert".3 Muráti Frigyesnek Hunyadi János 1456. évi nándorfehérvári csatájának történetéről való görög nyelvű műve abból a szempontból is jelentős, hogy a fenti ismertetésről a Hadtörténelmi Közlemények 1928. évfolyamában is beszámolt (29. kötet, Budapest, 1928.). Darkó Jenő (1880-1940) fenti értékelése azért is igen jelentős, mert ő pedig igen jelentős görög filológus, bizantinológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Művei közé tartoztak az alábbiak: A magyarokra vonatkozó nevek a bizánci íróknál (Bp., 1910); Bölcs Leó Taktikájának hitelessége magyar történeti szempontból (Bp., 1915). Kiemelkedő jelentőségű tanulmányt írt a veszprémvölgyi apácák alapítólevelének hitelességéről, a XIII. századi magyar-bizánci kapcsolatokról. Megfogalmazta véleményét a Szent Korona görög része eredetének tárgyában. A bizánci történetírókkal, mint a magyar történelem alapvető görög forrásaival foglalkozott: kiadta Laonikosz Khalkokondülosz szövegét (I—II. Bp., 1922-27. Editiones Criticae Scriptorum Graecorum et Romanorum 10-12.). Két alkalommal, 1930-ban és 1933-ban a „Hariseion" alapítvány támogatásával Görögországban végzett kutatásokat. Darkó Jenőt az athéni egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. A korabeli jelentős magyar tudósok közül többen is számon tartották Muráti Frigyes kutatási tevéknységét! Jó példa erre, hogy „Muráti Frigyes: Nándorfehérvár ostroma, 1456" címet viselő művéről Moravcsik Gyula ezt rögzítette: Dukasz, Phrantzesz, Laonikosz, Kritoboulosz „elsőrangú bizánci kútfők" jelentősége azért is kiemelkedő, mert a „magyar-bizánci érintkezések egyik legérdekesebb ...fejezete a XV. század története, amikor Magyarország és a ... középkori görög birodalom sorsa az oszmánli törökség elleni küzdelem révén összefonódik és ekként a „XV. századi bizánci historikusok művei a török-magyar harcok történetének igen becses forrásai". „Különös örömmel kell üdvözölnünk Muráti Frigyes nyugalmazott honvédezredes e körbe tartozó új görög értekezésére „szerzőnek nagy érdemei vannak a magyar bizantinológiai irodalom Görögországban való ismertetése körül", melynek kapcsán kiemelendő, hogy Muráti Frigyest az „athéni Bizantinológiai Társulat tiszteleti tagjává választotta". Muráti kimagasló „érdeme, hogy a tárgy iránti szeretettől vezérelve Hunyadi János alakját és a nándorfehérvári diadal jelentőségét a történeti tényeknek megfelelően s a mellett vonzó előadásban ismerteti„értekezése bizonyságot tesz azokról a becses szolgálatokról, melyeket a szerző a magyar tudomány görögországi népszerűsítése terén nyelvismerete, történeti képessége és lelkesedése révén végez” .* A fenti sorok kapcsán érdemes utalnom arra, hogy Darkó Jenő ezt rögzítette Muráti Frigyes Görögországban megjelent írásainak jelentőségéről, kutatói minőségéről, jelleméről: „a hazai nyilvánosság előtt alig észrevehetően, csöndben már régtől fogva igen értékes munkásságot fejt ki a magyar tudomány eredményeinek külföldön való terjesztése és ismertetése körül”. Muráti, „az athéni Byzantinológiai Társaság tagja, görög kollégái számára ékes új görög fordításban teszi hozzáférhetővé a hazai történettudomány és byzantinológia magyar nyelven megjelent termékeit, egyes idevonatkozó tanulmányait közzé is téve e társaság folyóiratában", melyek köréből Hunyadi János szobra Havi Magyar Fórum, 2016. július