Havi Magyar Fórum, 2017 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2017-07-01 / 7. szám
TANULMÁNY Európában terjeszkedő", kereszténységet fenyegető" veszedelemmel. Murádnak, mint „Bizánc-barát írónak" a magyar hadvezér és államférfi „Hunyadi iránt táplált mérhetetlen csodálatától megindítva sikerült" az általa megfogalmazott „nemes érzelmeket átültetni művének" lapjaira, amely „alkotás meggyőződésem szerint kitűnő fogadtatásra fog találni úgy Görögországban, mint Magyarországon, továbbá a két nemzet közötti erős kapocsként fog szolgálni". A Trianon utáni fihellén és hungarofil kapcsolatok világából különösen indokolt kiemelnem Muráti Frigyes (1856-1939) kutatói tevékenységét, e körben hangsúlyozva a Hunyadiak kora és görög kapcsolatrendszer számos összefüggése jegyében a XV. századi magyar-görög kutatások jelentőségét, melyek tekintetében Nándorfehérvár emlékezete igen lényeges! Muráti Frigyes (Barcarozsnyó, 1856 -1939., Szeged) a magyar-görög műveltségi kapcsolatrendszer egyik legjelentősebb személyisége volt a XX. század első felében. Görögországban napjainkban is számon tartott szerző Muráti Frigyes (azaz Phreiderikos Mourate): „Hen dheirographon tes Konstantinoupoleos: Chronikon tes Epoches Konstantinou Palaiologou kai Ioannou Hounyadou. Phreiderikos Mourate". 3 Muráti Frigyes ezen, 1931-ben megjelent könyve abban a vonatkozásában is lényeges, hogy egy olyan, kiváló történelmi könyvsorozatot megjelentető görög kiadó jelentette meg, amit 1899-ben Demetriosz Bikelasz/Vikelasz alapított meg, mint az ezen könyv címlapjának tetején olvasható is. Demetriosz Bikelasz/Vikelasz (1835-1908) kiváló újgörög költő, író, műfordító volt, a görög szabadságharcról írott egyik műve magyarul is megjelent.A Demetriosz Bikelasz/ Vikelasz, azaz Bikélas Dömötör „Lukisz Larasz" címet viselő könyve 1892-ben jelent meg Magyarországon, és Chiosz görögségének sorsát dolgozta föl a görög szabadságharc összefüggéseivel egyetemben. Egy pár évvel későbbi újságcikk ezt rögzítette Demetriosz Bikelasz Vikelasz írói tevékenységéről és a görög szabadságharc egyik nagyszerű vezéralakjáról: „Bikelos görög író" jellemzésében „Kolokotronisz mindig fényes példája marad Görögország nagy nemzeti törekvéseinek, a régi görög szellem feltámasztásának, azoknak az őskori hősöknek, kikhez... külsőleg is oly igen hasonlított vastag nyakán álló nagy fejével, sovány arcán mélyen bennülő, kemény tekintetű tüzes szemeivel, vállára hulló nagy hajával s fekete bajusz fölött emelkedő merész ívezetű orrával". A görög Demetriosz Bikelasz/Vikelasz rendkívül jelentős görög filológus volt, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első elnökeként az 1896. évi, első újkori olimpia Athénban sorra kerülő megrendezésében meghatározó szerepet játszott! Demetriosz Bikelasz/Vikelasz az 1908-ban Athénban kiadott görög nyelvű önéletírásában megemlékezett a magyarországi görög rokonairól, akik a Vikelasz/Bekellasz/Bekella néven a pesti görög közösség jelentős tagjai voltak. 1814-ben alakult meg a görögök titkos szabadságharcos társasága, a Filiki Eteria. Pest-Budán Bekella Miklós (1760-?) gazdag görög kereskedő volt az, aki Magyarországon e munkának az irányítását végezte a görög szabadságharc előkészítése érdekében. Bekella Miklós 1804-1820 között a pesti görög iskola igazgatójaként tevékenykedett. A görögországi gyökerek okán fontos, hogy 1792-től Pesten élt a Veria városából származó görög Bekella Miklós. Nikolaosz Bekellasz (Bekella Miklós) a pesti görög iskola igazgatója volt, aki a görög szabadságharc előkészítésében vállalt szervező tevékenységet: a Petőfi téri görög templom karzatán arany betűs görög feliratban rögzítették érdemeit a görög egyház tagjai. A pesti görög Bikelasz/Bekella-Takiadzisz-Papademosz/Szerviczky családok rokonsági kapcsolatrendszere a magyar-görög nemzetbarátság értékes eleme. Bekella Miklós leányát, Bekella Erzsébetet a görög Takátsy György vette feleségül. A pesti görög Takiadzisz/Takátsy-család kapcsolatban állt Georgiosz Laszanisz (Kozani, 1780- 1870., Athén) görög szabadságharcossal. Georgiosz Laszanisz személye azért fontos, mert 1820 táján Ypszilanti Sándor (az egyik legelőkelőbb konstantinápolyi fanarióta család sarjának) segítőtársa, harcostársa volt. 1828-ban Laszarisz Kelet-Görögország főparancsnoka lett, majd 1836-1837 között Görögország gazdasági és honvédelmi minisztere. Athénben halt meg 1870-ben. A fentebb említett pesti görög házaspár, Takátsy György és Bekella Erzsébet leánya, Takátsy Katalin férje a tokaji görög ifjabb Szervizky György lett, ez utóbbi házaspár unokái, Szerviczky Gabriella (Sátoraljaújhely, 1883-1963., Budapest) és dr. Szerviczky György (Sátoraljaújhely, 1891-1947., Budapest) jelentős eredményeket értek el a magyar sportvilágban. A fentebb hivatkozott Nikolaosz Laonikosz Khalkokondülész (Athén, 1420-as évek-1490) kapcsán azt fontos kiemelnem, hogy e bizánci görög történetíró előkelő athéni családból származott. Misztrában 1447-ben Pléthón tanítványaként nyelvészetet és filozófiát tanult. Itáliába kerülve a görög irodalmi tudás terjesztője volt. 1480 táján írta meg az „Apodeixis histórián" (Történeti ábrázolás) címet viselő 10 kötetes történeti munkáját. Magyarországot és Erdélyt is megemlíti könyvében: név szerint Hunyadi Jánost és fiát, Mátyás királyt külön is kiemeli. Hunyadi János dicsőséges életútja számos magyar történeti és irodalmi műben megörökítésre került. A magyar-görög nemzetbarátság jegyében e körben érdemes Losonczy Tóth Árpád egy olyan írására utalni, melyben rögzítette, hogy Tanárky János (1781- 1842) „Drámát írt Hunyadi Jánosról", és „Plutarchos ókori párhuzamos életrajzainak magyar átültetése" is az ő nevéhez kötődik. Tanárky János (1781-1842) kéziratos „Hunyadi János a szendrői várban" 4 felvonásos eredeti vitézi játékot előadták Kassán 1836. április 17-én. Ez azért érdekes adalék, mert a Tanárky-család számos „jeles képviselője vált ismertté, s ki-ki a saját területén jelentékeny gazdasági, szellemi, tudományos és közéleti-politikai teljesítményével gazdagította a nemzetet", és ennek okán fontos adat az alábbi: „A família ősei Görögországból vetődtek el Somogy megyébe.". A fentiek okán fontos rögzíteni az alábbi adalékot is! Tanárky Gyula (1815-1880) gazdasági író, szabadságharcos édesapja, Tanárky Mihály (aki egyébként önmagát Havi Magyar Fórum, 2017. július 65