Havi Magyar Fórum, 2018 (26. évfolyam, 1-8. szám)

2018-04-01 / 4. szám

KALENDÁRIUM A Nemzeti Múzeum alapítója 1754. április 28-án született Gróf Széchényi Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója. 1802. november 25-i dátummal 11 884 nyomtat­ványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, amit később cenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével egé­szített ki. Azonban mindezek előtt elkészíttette a leendő könyvtár katalógusát is, ezt a maga költségén kinyomatta, majd belőle egy­­egy példányt a külföldi uralkodóknak, a külföldi tudományos inté­zeteknek, valamint hazai és külföldi tudósoknak is megküldött. Ezt a dátumot tekintjük az Országos Széchényi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum megalapítási évének is. Később József nádor in­dítványozta a Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar vonatkozások gyűjteményének létrehozását, amelyhez hozzátartozna a Széchényi által megalapított Nemzeti Könyvtár is. 1808-ban létre is jött az in­tézmény. Bőkezű adományaiért és szolgálatainak elismeréséért ér­demeit 1807-ben az országgyűlés törvénybe iktatta. A budai vár parancsnoka 1902. április 27-én halt meg Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes, emigráns politikus. 1848. március 15. után Nemeskéri Kiss Miklós elsők között csatlakozott a forradalomhoz, lelkesen vett részt a szabadságharcban. 1848. november 11-étől alezredesi rendfokozatban a budai gyalog- és nemzetőrség főparancsnoka. 1849. február 2-án előléptették ezredessé. 1849. május 21-én tevé­kenyen vett részt a budai vár ostromában és visszafoglalásában. A vár visszavételét követően rövid időre a vár parancsnokává ne­vezték ki. Ő vitte Kossuth levelét Angliába, amelyben kölcsönt kért a függetlenségéért harcoló Magyarország részére. Kalandos küldetése során eljutott Párizsba, majd Londonba, de az angolok érdektelensége miatt útját nem kísérte siker. Párizsban gróf Teleki Lászlóval, a magyar kormány franciaországi megbízottjával együtt a kormány, illetve a közvélemény támogatásának elnyerésén dol­gozott a függetlenségi nyilatkozat utáni Magyarország, illetve a magyar kormány elismerése érdekében. Az egyházjog kutatója 1863. április 29-én született Kollányi Ferenc római katolikus pap, egyháztör­ténész, könyvtáros, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi római katolikus egyház és egyházjog középkori történetének kiemelkedő kutatója volt. 1893 és 1906 között a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárában dolgozott előbb őrként, majd 1902-től igazgatóőrként. 1906-ban a hiteleshelyek levéltárainak országos főfelügyelőjévé nevezték ki, s e posztot öt éven keresztül töltötte be. 1911-ben nagyváradi ka­nonok lett, s bár ugyanabban az évben a Magyar Nemzeti Múzeum tiszteletbeli osztályigazgatójává is kinevezték, valójában a tudományos kutatómunkával felhagyott, s élete hátralévő részében a nagyváradi káptalan gazdasági ügyeivel foglalkozott. Dolgozatai alapjául kiterjedt forrásfeltáró munkát végzett bél­és külföldön egyaránt, 1893-ban és 1897-ben például a római Magyar Történeti Intézet felkérésére Rómában, Parmában, Firenzében és Milánóban végzett le­véltári és könyvtári kutatásokat. Nevéhez fűződik egyes fővárosi közgyűjtemények és tudományos intézmények, köztük az Országos Széchényi Könyvtár 19. századi történetének kutatása is. 32 Havi Magyar Fórum, 2018. április

Next