Hazai Tudósítások, 1806. 2. félév (1-52. szám)
1806-10-29 / 35. szám
A Kékkői Várban Ferencz napján! Magas egy kősziklén épült Kékkő Vára! Hajdan ágyúzással ellenséget vára. Hol erő! — ’s bátorság! — álla hatalomul, Soknak éltek veszte maradtt jutalomai! — Ma durrog az ágyú, — de Öröm Nap’ jele, Hol még megvetett is ’s elalélt felkele. E’ Vár Örökössé, kegyes Gróf Balassa! (Kinek a’ szívében lakik a’ Vallass) Tiszteli Királlyat ! ’s úgy áldoz az Égnek! Véle minden szívek az Ég felé égnek ! Ma Ferencz ! Név Napja! Királyra int e’ Név! Ez egy igaz Magyart gyors áldozatra bív ! Szegény a’ Gazdaggal, jó Koldus Nemessel; Hűségeknél, ne félj! soha le nem esel; Mert a’ Király szíve, van Isten markában Reménylj ! nem merűlsz el a’ veszély árkában Áldozattal itt áll Ember! — Isten Mivé! A’ jó Királyáért ég mindennek szíve, Kinek szívét Isten értünk kormányozza ’S boldogulásunkért Ötét ! koronázza! Hogy mi véle eggyütt boldogok lehessünk, ’S általa bőv áldást, az Égtől vehessünk! Te kegyelmes Király! Itt vagy Isten képe Kit hűséggel tisztel Magyar Haza Népe , És tudja bizonnyal, hogy az Istent akkor Tiszel, a Királyt szereti a’, mikor. A’ láncz lekötelez minden józan Élőt A’ ki tudja, hogy áll Isten színe előtt. Hajdan is ez van a’ Király oltalma : Magyar szívben bízván ’s úgy lón nyugodalma; Mert a’ Király akkor tsak , szerentsés lehet, Midőn hív népének szívében pihenhet. Vegyed tiszteletem Kegyes Gróf én tőlem Tudod, kétszínűség, és aszaérsz!—fut előlem Szívem, — nyelvem,’* tollam, mindenkor egy velem Soha valóságot színnel nem egyvelem —Mert egyenességnek, hol van egy kötele; Ott a’ tiszteletre, a szívet köti le.