Hazai Tudósítások, 1807. 1. félév (1-51. szám)

1807-01-24 / 7. szám

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK, ( VII. ) Szombaton, Boldog Aszszony havának 24. napján 1807. Vivit irr­ingenio caetera Mortis erunt. Ovidi­u . A az emberi elmének felséges munkái az időnek megvesztege­­tő erején diadalmaskodni szoktak *) , és a’ maradandóságnak olly jelét mutatják, melly az érczeknek keménységét meghaladja **) ; de mégis dítséretes szokás volt az a’ régi nemzeteknél, a’ mostaniaknál pedig a’ kitsinosodás jelének tartatik, ha a’ megholt Tudósnak tiszteletére emlé­keztető jelek emeltetnek. Regenten még Magyar Országban is , Szom­bathelyen, volt Ovidnak emlékezetoszlopa, Petracának házát tiszteli most is Olasz Ország, Kropstokot nagyon megbetsülték a’ Németek. — Még nálunk nem tudom, hogy Zrínyi Miklósnak, Gyöngyösi Istvánnak, Fal­ludi Ferencznek, kiket tisztel a’Haza, valaki Oszlopot emelt volna, an­nál szembe tűnöbb, és a’ mi korunknak annál dítsőségesebb, hogy Csokonai Vitéz Mihálynak ott akar Sírkövet emelni a’ Barátság, hol eddig sok jó Hazafi érdemét tsak deszka táblák mutogatták. Nem az a­­ czélja e' Sírkőnek, hogy mások érdemeit homályosíttsa. Maga aki ezen szép cselekedetet kezdette javallani, Csokonai munkáit nem tart­ja mind remekeknek. Nem is határozta meg, ha a Diaetai Masa e’, vagy a’ Tavasz; az Ódák e’, vagy az Anakreoni Dállok ; Lilla e’, vagy Dorottya fog a’ Szerzőnek maradandó hírt szerezni? Azt lehet a­ Poétái hírről mondani, a’ mit Calisthenes mond az Istenítésről: Inter­vallo opus est­e semper que hone Gratiam magnis viris posteri reddunt. De aki azon szándékot úgy tekénti, mint a’ Nemzeti tsinosodásnak (cultura) új jelét, és a’tudományokra való törekedésnek újabb ösztö­­nét ***) , nem lehet, hogy helybenhagyását megtagadja. *) Нес poterit ferr unit nec edax abolere vetustas. Ovid. **) Monumentum acre perennius. Horat. ***) Honor alit artes, Cic,

Next