Hazai Tudósítások, 1807. 1. félév (1-51. szám)
1807-01-14 / 4. szám
HAZAI TUDÓSÍTÁSOK* IV. ) Szerdán, Boldog Aszszony havának 14. napján 1807. Sua quemque maxime decent. Cicero, i . Az egy Ttazó Bétsből Budára érkezett, hogy Magyar Ország fő városát megláthatná. Első gondja volt, hogy a’ várost körül járja. Ezt szűkségesnek tartotta, minekelőtte a’ Lakosokat, és ezeknek szokásaikat visgálná. Nem rész Kalauzra akadott. Előbb a’ bástyákról nézte a’ Dunát, hogy a’ Várnak felséges helyheztetését annál inkább érezze. Észre vette itt nemcsak Budának hoszszát, hanem elterjedését is ; utóbb azon szemet gyönyörködtető hegyeket, mellyek a’ zöld színt már sárgára változtatták, nézegette . Ezek közül Sz. Gellért hegye maga méltóságos felemelkedésével az egész figyelmetességét elfoglalta. A’ Kalauz megmutatta néki azon hegyeket, mellyekről Lotharingiai Károly által lövöldöztetett a’ Vár, midőn a’ Török kézből Leopold viszszanyerte; emlegette azon szép és hasznos fördőket, mellyek a’ Gellért oldalában oly kimondhatatlan nagy hasznot árasztanak az emberi Nemzetre. — Illy beszélgetések között a’ Királyi Várhoz közelgettek. De Sz. György piaczán megállván , hol most két fényes paloták emelkednek egymásnak általellenbe, mintegy elkerülhetetlen Hunyadi László esetének említésére jutott a’ Kalauz. Elszomorodott ennek hallására, az érzékeny Utazó, és midőn azon méltatlanságon mintegy boszonkodni látszanék, oda került a szomszéd Theátromból a’ Czédulahordozó Princz Schnudt hirdetésével. ■— Már úgyis kedvetlen lévén , és egészen a’ Magyar régiségekre figyelmezvén : hát itt , felkiált, Német Theátrom vagyon ? — A’ Kalauz örömest pallastolta volna Országunknak e’ gyengeségét, de egyenes szívűsége nem engedte. Megvallotta tehát, hogy nintsenek Magyar Játékosok, de egyszer’smind, hogy szépíttse a’ dolgot, azt tette hozzá, hogy a’ Magyar Nemzetnek charactere ellen vagyon az efféle Játékosság. — Hát, úgymond az Utazó, nintsen charactere ellen, idegen nyelven hallgatni? De vallyon hogyan lehetne charactere ellen a’ Szomorú Játék, vagy valami Erkel-