Hazai és Külföldi Túdósítások, 1809. 1. félév (1-51. szám)
1809-04-08 / 28. szám
miként viselte magát Austria Francija Országra nézve vagyán azon időben, midőn ama hitvány íróknak a’ Bétai politia megengedte, hogy azon Hatalnasságot rendszereskt való ki tsapásaik által naponkém gyalázhassák ? 2) Az egész Világ előtt megismerte Jóf Királyt Spanyol Ország Uralkodójának, noha al azomban buzgóni kívánta a’ Támadóknak szerentsés előmenetelét. 3) Meg tiltotta az Anglusokkal való kereskedést, ’s azonban meg Melegedett a’ leg alább való színezésekkel, hogy azon Nemzetnek kereskedő ó hajóit maga öbleibe be fogadttassa. 4) Biztatásokat nyújtott a’ maga beketséges gondolkodásáról, és alattomban gyorsan munkálkodott, hogy a’ Monarchiának egész Népét felfegyverkeztesse, ’s hadi lábra állítsa. 3) Új rendet hozott be a’maga Financziájában olly szín alatt, hogy a’ Statuszok nagy adósságait kielégíthesse, de e mellett mindegyre hitegette az Ő Hitelezőit, a’ pénzt halomra gyűjtötte, ’s a’ papiros pénznek betsét mindegyre hagyta fogyni, a’ nélkül, hogy vagy az Interesedet fizette, vagy a’ Toké pénzt le tette volna, 6) 2) ‘Vallyen nem érdemlenéé meg az Újságíró azon nevet, mellyet itten másoknak tulajdonít, minthogy nevezet szerent egy Darabot sem említhet, hellyben ezen mindennapi kitsapások találtassanak. — Ha sak azt nem érti, a hol a* Spanyol változásokról való írások találtatnak , és a’ Szentséges Pápával való levelezések, mellyeket valóban senki igaz megindulás nélkül nem olvashat, de ezeket hitvány írásoknak tsak nem mondhatja. 3) Tsak épen ilyen rendkívül való időben, mint a’ mostani, gondolhatni azt lehetségesnek , hogy olly lépés tulajdonítassék a’ Világ előtt egy Statusnak mellyet soha sem tett, és hogy annyira erőltessék az embereket, hogy még gondolataikat is lánczokon vezessék. Austria soha sem ismerte meg Jósef Királyt, mint Spanyol Uralkodót, külömben pedig magának vétekül tulajdonítaná, ha Alattvalóinak érzését az igazságról, és az illyen hellyel fundamentumon épült kívánságaikat szoros határok közzé rekesztené. 4) ■ Kívánatos dolog volna, hogy minden Hatalmasság oly jó lelkiismerettel teljesítené ígéreteit, mint Austria , még azon környúlállásokra nézve is, melyenre ötét az erőszak vette tengeri kereskedésének nagy kárával. ,5) Austriának maga kinyilatkoztatása nem ellenkezik tselekedetével. Nem csak azt mondotta , hogy a’Békességet óhajtya , hanem annak megtartásáért több áldozatokat is tett. De úgy tselekedett , mint minden Statusnak kötelessége kívánja , mellynél a’ Békesség nem puszta hang, és a’ mellynél a' maga fenléte , ’s a’ maga politica függetlensége mindenek felett kedves. Erősen meg határozván magában, hogy függetlenségét fentartja, erre való reménységét a’Status Polgárinak hazafióságában, köz egyet értésében, és köz erejében helyheztette.1. Ezen védelemnek emlékezete ditsőségesebb, lészen a’ históriában, mint némely diadalmi Oszlopok , vagy olly drágán szerzett győzedelmek. Hála Istennek ! hogy azt tselekedtük. 6) A’ Financziának új rendéről Austriában senki semmit sem tud. De a’mostani is, a’mint azt egész Európa tudja , épen nem gátolt bennnünket, a’külső erőltetések mellett is, hogy kötelezéseinket nem telyesítettük volna, vagy e’ más